Kontakt bőrgyulladás - Irritatív és allergén anyagok

A betegség elnevezésének alapja, hogy a bőrrel közvetlenül érintkező (kontaktusba kerülő) anyagok hozzák létre a bőr gyulladását. Kémiai irritánsok vagy allergének okozhatják.

Az irritatív kontakt bőrgyulladást (kontakt dermatitis, kontakt ekcéma) az ép bőrt károsító kémiai anyagok okozzák. Az erős irritánsok (pl. savak, lúgok, fenol) már néhány percen belül klinikailag észlelhető elváltozást okozhatnak, míg a gyenge irritánsokkal (pl. szappan, detergensek, aceton, vagy akár a víz) ehhez több nap is szükséges lehet.

Az allergiás kontakt bőrgyulladásban szenvedő betegek az általuk olykor évek óta használt anyagokra, vagy akár bőrbetegségük kezelésére használt szerekre válhatnak túlérzékennyé.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A bőr immunrendszere érzékennyé válik az allergénekre, majd a sorozatos újabb behatások következtében allergiás mechanizmussal gyulladást hoz létre. Erősen allergizáló anyagok (pl. mérges szömörce) esetén mindössze egy hétbe, gyengébbek esetén évekbe telik, amíg a beteg túlérzékennyé válik. Az érzékenyülés utáni újabb allergénbehatást követően 4-8 órán belül jelentkezik a viszketés és a bőrgyulladás.

Az allergiás kontakt bőrgyulladás kiváltó okai lehetnek: helyileg alkalmazott gyógyszerek (penicillin, hexachlorophen, etilén-diamin); növények (mérges szömörce, kankalin); használati tárgyak fémei (nikkel, króm); festékek; kozmetikumok (dezodorok, szőrtelenítők anyagai).

Számos ipari anyag okozhat foglalkozási bőrbetegségeket. Sok egészségügyi dolgozó számára jelent problémát a gumikesztyűkben lévő anyagok iránti túlérzékenység.

Panaszok, tünetek és kórlefolyás

Bőrgyulladás a kezen

A kontakt bőrgyulladás súlyossága az átmeneti pírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet; gyakori a viszketés és a hólyagképződés. Bármely bőrfelületet érinthet, ami érintkezésbe került a kiváltó anyaggal (sőt, a levegő útján terjedő anyagok is kiválthatják). A gyulladás jellemző módon a közvetlen érintkezés helyére korlátozódik, később azonban tovább is terjedhet.

A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó anyagot eltávolítják, néhány nap, vagy hét alatt eltűnik a bőrpír, beszáradnak a hólyagok, pörk képződik. A gyulladás lezajlását hámlás követi és a bőr átmenetileg kissé megvastagodik.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A típusos bőrelváltozások és a kémiai anyagokkal történő érintkezésre utaló kórelőzmény megkönnyíti a diagnózis felállítását. Az első jelenség helyének ismerete gyakran kulcsfontosságú adat (tipikus pl. a csuklón lévő karóra fémje által okozott allergiás kontakt bőrgyulladás).

A diagnózis felállításához gyakran igénybe veszik az úgynevezett epikután (rátevési) bőrpróbát, melynek során allergének standard mintáit helyezik a páciens hátbőrére. A kellően részletes kórelőzmény és az epikután próba alapján általában felállítható a diagnózis.

A bőrgyulladás kezelése

Mindenekelőtt kerülni kell az azonosított kiváltó anyaggal való érintkezést, ennek hiányában a kezelés hatástalan maradhat.

A gyulladás korai fázisában az érintett bőrfelületre borított nedvesített géz, vagy szövetdarab nyugtató és hűtő hatású; a borogatást naponta 4-6 alkalommal, 30 percen át lehet alkalmazni. A hólyagokat a kezelőorvos naponta megnyithatja.

Súlyosabb, illetve nagyon kiterjedt gyulladások esetén kortikoszteroid (pl. prednison) tartalmú tabletták, illetve helyi készítmények (krémek, kenőcsök) alkalmazására kerülhet sor. A viszketés csökkentésére olykor antihisztamin tartalmú krémek adását javasolhatják.

(Dr. Horváth Balázs)