Agykoponya CT sugárterhelés
Tisztelt Doktor úr/Doktornő! 24 éves vagyok. Férfi. Generalizált szorongást diagnosztizáltak nálam, de megnyugtatásul a neurológus elküldött agykoponya CT vizsgálatra, amit múlt héten elvégeztek rajtam kontrasztanyaggal a Bajcsy kórházban. A kérdésem az lenne, hogy a CT során, mekkora sugárzás érhetett? Tudom, hogy a sugárterheltség elhanyagolható lehet a feltárt betegséggel szemben, és hogy a koponya CT jelenti a legkisebb dózist. Az interneten mégis mindenféle lesújtó statisztikákat és tanulmányokat lehet olvasni különböző szorzókról és százalékokról, hogy a CT által okozott DNS károsodás következtében most háromszor nagyobb esélyem van az agydaganatra 15-20 év múlva, mert 5 perc alatt 2-3 mSv dózist kaphattam, és ez egyenlő, vagy kicsivel nagyobb az éves háttérsugárzásnál. Ez a 2-3 mSv tényleg ilyen nagy terhelést jelent a szervezetre? Válaszukat előre is köszönöm!
Dr. Laki András válasza CT témában
Tisztelt Kérdező! Az interneten talált adatok részben helytállóak, ami a koponya CT vizsgálat átlagos sugárterhelését és a háttérsugárzáshoz viszonyított arányát jelenti. Megjegyzendő, hogy a modern CT berendezések ugyan dokumentálják a dózisterhelést, de a vizsgált testrész, illetve a szervezet által elnyelt és biológiailag hatásos effektív dózis a gyakorlatban az egyes vizsgálatok során csak megbecsülhető, bizonyos elvi megfontolások és képletek alapján számítható ki, illetve fantomokon mért adatokból ismert. Nem tudom, honnan származhat az adat, hogy háromszorosára nőne az agydaganat kockázata egy CT miatt, úgy gondolom, ez az arány erősen eltúlzott. Az Ön által idézett szám valószínűleg a sugárzásra érzékenyebb gyermekek ismételt CT vizsgálataira vonatkozik egy közelmúltbeli elemzés adatai szerint, és itt is figyelembe kell venni az alacsony abszolút számokat (az agydaganat 100 000 gyermekből évente kb 3-5 új esetet jelent és ennek kell a háromszorosát érteni). Én olyan statisztikai adatokról tudok, ahol felnőttek esetében koponya CT vizsgálatot az alacsony vagy igen alacsony kockázatú vizsgálatok közé sorolták, ami azt jelenti, hogy kb 10 000 vizsgálat során lehet egy újabb daganatos betegség előfordulásával számolni az egyébként is kialakuló daganatokon kívül, aminek sokkal nagyobb az aránya. Mivel diagnosztikai eljárásoknál a sugárterhelés esetleges károsító hatása csak statisztikai szinten, nagy számú vizsgálatra, páciensre értelmezhető illetve becsülhető, ez az egyes emberre nézve nem mond sokat. Nincs oka tehát aggódni ettől az elvégzett vizsgálattól, amivel viszont kizárták a komoly koponyaűri betegségeket, ennek elmaradása esetleges pozitív esetben sokkal rosszabb lett volna. Minden képalkotó vizsgálat esetén mérlegelni kell a vizsgálattal járó haszon és az esetleges kockázatok arányát, és a jól megindokolt vizsgálatok esetén ez a mérleg a vizsgálat irányába billen. Az agy MR-rel is vizsgálható, aminek a sugárzás elkerülése mellett egyéb diagnosztikai előnyei is vannak.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
