Citosztatikum=citotoxikus és citosztatikus?

Tisztelt Webbeteg! Olvastam rákellenes szerekről. Gyakran emlegetik ezeket citosztatikumoknak (Pl https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/4671/a-kemoterapia#hozzaszolasok). Úgy tudom, hogy hatásmechanizmus szerint lehet osztályozni őket. Citosztatikum, ami sejtosztódás gátló, és citotoxikus ami a sejttoxikusak és gyors sejthalált idéznek elő. Az én értelmezésemben a citosztatikum az citosztatikus, de nem citotoxikus. Vagy tévedek?, Hogyan helyes? Továbbá mi a fő különbség a 2 között? Úgy tudom, hogy vagy DNS, RNS-be épülnek be valamilyen analógként, vagy enzimekhez kötnek irreverzibilisen, gátolva szükséges molekulák szintézisét. Mind a két eset a sejtosztódást gátolja vagyis citosztatikus. Mi számít akkor citotoxikusnak? Mi a támadási felület? Köszönöm!

Dr. Nagykálnai Tamás válasza citológia témában

Valóban kétféle kifejezést használunk, melyek között azért átjárás van, azaz a citotoxikus és citosztatikus anyagok nem ilyen élesen különülnek el (a csatár is védekezhet, a hátvéd is rúghat gólt). Néha slendrián, pongyola módon fogalmazunk, ez is igaz. A megkülönböztetés elvileg arról szól, hogy valamely anyag nem hagyja szaporodni a sejtet ("sztatikus"), vagy megmérgezi, ideális esetben elpusztítja a sejtet ("toxikus"). Ezért inkább az egyes speciális gyógyszerek egyedi hatásmechanizmusai szerint érdemes csoportosítani őket, nagyjából a következők szerint: 1./ a gén-állományra ható anyagok (a DNS-t károsítják, vagy módosítják): pl. mustárnitrogének, etiléniminek, nitrozoureák, bizonyos antibiotikumok, stb. 2./ Nukleotid bioszintézis gátlók, pl. folát-antagonisták, pirimidin antimetabolitok, purin analógok, fluoropirimidin származékok, dezoxicitidin analógok, stb. 3./ Topoizomeráz gátlók, pl. topo I és topo II gátlók, antracén-dionok, podofillotoxinok, stb. 4./ A mitotikus orsót gátló anyagok, pl. vinca alkaloidok, taxánok, stb. 5./ Fenti vegyületeken kívül leginkább hormon-származékok használatosak az onkológiában, de legújabban célzott antitestek és a sejtek jelátviteli útjait befolyásoló anyagok használatosak. Hatásmechanizmusuk a fentiekhez hasonlóan igen bonyolult, mindegyiké más és más, részletes leírásuk nagy kézikönyveket tölt meg. Magyar nyelven javaslom például Jeney András-Kralovánszky Judit szerkesztésében az ONKOFARMAKOLÓGIA c. könyvet (Medicina, Budapest 2005, majd Budapest 2009), mely kb. 900 oldalon foglalkozik a kérdéssel., De ha mélyebb elméleti kérdések is érdeklik, a Kopper László-Tímár József MOLEKULÁRIS ONKOLÓGIA (Semmelweis kiadó, Budapest 2007) című könyvét, vagy Kopper László - Jeney András ONKOLÓGIA - A GÉNTŐL A BETEGÁGYIG (Medicina, Budapest 2002) című könyvét javaslom most hirtelen. Természetesen angolul elképesztő, mennyiségű anyag van, nem kevésbbé németül, olaszul, spanyolul és franciául. Az interneten is lehet böngészni. Szóval van feladat elég. dr. Nagykálnai Tamás

Itt kérdezhet