Hogyan lehet az allergiából akár asztmás tünet?

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
megjelent:

Ősszel úgy hazánkban, mint a világ számos pontján nő a gyermekkori légúti megbetegedések előfordulási gyakorisága. A gyermekek az iskolakezdés alkalmával visszakerülnek a közösségbe, a hűvösödő időjárás miatt a közösségben megszaporodnak a vírusos vagy bakteriális fertőzések.

Számos gyermek krónikus légúti, allergiás betegségben is szenved, melyek a szeptemberi magas pollenkoncentráció miatt az allergiás, asztmás tünetek súlyosbodását is eredményezik ebben az időszakban. A folyamat kicsúcsosodása szeptember elejére-közepére tehető. A vírusok azonban egész ősszel jelen vannak a gyermekközösségekben.

Ha valaki allergiás vagy asztmás, az azt jelenti, hogy a légúti nyálkahártyáin (orr, hörgőrendszer) krónikus gyulladás zajlik. Amikor a krónikus gyulladás aktívabb, nagyobb az esélye az akut légúti fertőzéseknek is. Akik tehát allergiásak, asztmásak, jobban ki vannak téve légúti vírusos vagy bakteriális fertőzés kockázatának, vagyis hamarabb megkapják a kórokozókat. Az allergia a kellemetlen tüneteken (pl.: vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, könnyezés, szemviszketés, nehézlégzés) túl további rizikófaktort jelent, a kórokozók esetükben hamarabb okoznak légúti fertőzéseket.

Általános jelenség

Hazánkban a teljes populációt tekintve 20 százalék feletti az allergiás, asztmás megbetegedések előfordulási gyakorisága. Európai szinthez mérve ez a közepesnél kissé magasabb értéket jelent. Érdekesség, hogy a fejlettebb országok, mint pl. Nagy-Britannia vagy a skandináv államok felülmúlják a magyarországi adatokat. Magyarországon a középiskolások 7,5 százaléka asztmás és több mint 12 százaléka szenved valamilyen légúti allergiás megbetegedésben. A szakember rámutatott: az allergiás náthában szenvedők mintegy kétharmadának asztmája is van.

Jól teszi, ha szakemberhez fordul

A szülő jól teszi, ha szakemberhez fordul, hiszen a megfelelő diagnosztikai módszerekkel könnyen megállapítható, hogy a gyermek allergiás vagy sem, továbbá van-e asztmája. Az utóbbi ugyanis akár rejtve is maradhat. Ha a gyermeknek állandóan folyik az orra, tüsszög, könnyen lehet, hogy nem megfázás okozza a tüneteit, hanem allergia. Ha a testnevelési órákon nem bírja a fizikai terhelést, az allergiás nátha mellett még asztma fennállása is valószínű. Az alapos gyermek-tüdőgyógyászati, allergológiai kivizsgálás segítségével pontosan felmérhető a gyermekek állapota. Ezeket a vizsgálatokat a kórtörténet és fizikális vizsgálat mellett allergiavizsgálat, légzésfunkciós- és laboratóriumi tesztek, képalkotó vizsgálatok jelentik.

A pedagógusok tekintetében változó a helyzet, többségük felkészült, jól informált a betegséggel kapcsolatban, esetleg azért, mert a gyermekük is asztmás vagy allergiás. Tisztában vannak a tünetekkel, és még a sürgősségi kezelés lépéseit is tudják. Ritkán azonban előfordul, hogy a pedagógus nem vesz tudomást a gyermek krónikus légúti betegségéről, és az asztmás diák az első testnevelési órán lesz rosszul, nem tudja teljesíteni pl. a Cooper-féle teljesítménytesztet. Ez a tizenkét percen át tartó futás vagy az ehhez hasonló erős fizikai megterhelés, még az egészséges szervezetet is komolyan igénybe veszi, az asztmás gyermeknél viszont rohamot provokálhat.

Nemcsak az iskolákban, hanem az óvodákban és bölcsődékben is oktatással kellene segíteni a nevelők munkáját, hiszen asztmás nehézlégzés kialakulása esetén az időben elkezdett rohamoldó kezeléssel elejét lehet venni súlyos asztmás rosszullét kialakulásának.

Tovább A gyermek asztmájának kezelése az iskolában

A tüdőspecialisták feladata, hogy a kivizsgálást követően a megfelelő gyógyszeres kezeléssel kontrollálttá tegyék a beteg asztmáját. Cél az életminőség javítása, amely azt jelenti, hogy az asztmás gyermek ugyanolyan teljes életet tudjon élni, mint kortársai. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a folyamatos betegoktatás, a beteg támogatása és a gondozás, valamint a rendszeres testedzés (pl. az úszás), mellyel az asztma tünetei és a gyógyszeres kezelés mennyisége is csökkenthető.

Genetikailag meghatározott

A betegség alapjaiban véve genetikailag meghatározott. A modern kutatások azonban rávilágítottak, hogy az emberi civilizációval kapcsolatos hatások (pl. a génállományt érintő metilációs folyamatok) befolyásolják az emberi genom szerkezetét, és az allergiás típusú immunválaszok felerősödését okozzák az emberi szervezetben. Az embernek a természettől történő eltávolodása, a levegőszennyezés, a különböző kórokozó hatások, az élelmiszerekhez adott adalékanyagok, a korai csecsemőkori idegen típusú fehérjék bevitele, az anyatejes táplálás mellőzése mind növelik az allergiás, asztmás betegségek kialakulásának kockázatát.

Ezt az a vizsgálat is alátámasztja, amelyben összehasonlították a városi és a falusi gyermekeket allergia és asztma kialakulásának kockázata szempontjából. Azt találták, hogy azok a falun, farmon élő gyermekek, akik közelebb élnek a természethez, kisebb arányban betegszenek meg allergiás, asztmás kórképekben. A városi típusú életmód hatására megváltoznak génjeink, immunrendszerünk az allergiás típusú reakciók túlsúlyát eredményezheti a szervezetünkben. A megoldás egyik kulcsa a tolerancia visszaállítása kellene, hogy legyen az ember és a természet között.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Dr. Bánfi Andrea PhD
gyermektüdőgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakmai vezetője

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
Allergia
Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Inkontinencia
Inkontinencia

Miért ne egészségügyi betétet használjon?

Nephropathia
Nephropathia

Hogyan kezeljük a diabéteszes nephropathiát?

WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.