Hiperaktivitás téma

Bár a fenti kérdés valós jelenségre utal, mégis pontosításra szorul. Hiszen tényleg kevesebb az ADHD-s (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), azaz a visszafogottól az erősen szembeötlőig terjedő hiperaktív, figyelemzavaros tüneteket mutató gyerek a nyári játszótereken, a strandokon, sőt a szakemberek rendelőiben is.

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

A hiperaktivitást a köznyelv gyakran a rossz gyermek szinonimájának tartja, pedig korántsem erről van szó. Egyáltalán nem minden rosszalkodó gyermek hiperaktív, és a hiperaktív gyermekek sem rosszak.

Régi megfigyelés, hogy az állatokkal való foglalkozás elősegíti egyes betegségek gyógyulását, javulását vagy szinten tartását. Legalkalmasabbnak erre a célra - jelenlegi életmódunkból adódóan - a háziállatok tartása tűnik.

Jól ismert dolog, hogy az ételeket megpróbálják színesebbé tenni, hiszen így könnyebben eladhatóak. Azonban vásárláskor megnézzük-e, hogy mitől is van ilyen szép színe az élelmiszernek? Megvásárolnánk-e, ha színtelen vagy nem olyan szép élénk színű lenne?

Az Angelman-szindróma (AS) egy értelmi fogyatékossággal járó öröklődő neurológiai betegség. Kialakulásának hátterében a 15. kromoszóma hibája áll.

Az esetek túlnyomó többségében a hiperaktivitás megfelelő terápia mellett jól kezelhető és a tünetek az életkor előrehaladtával enyhülnek, de valamennyi figyelemzavar szinte minden esetben tartósan megmaradhat, végigkísérve a beteget egész életútján.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról (ADHD) általában azt gondolják, hogy csak gyerekeket érint, pedig a betegek 30-40 százalékánál ez felnőttkorban is kimutatható - mondta Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója.

A hiperaktív gyerekek nehezen illeszkednek be az iskolai közösségbe, zavarják az órákat, tanítási időben többször elhagyják a helyüket és sétálnak az osztályteremben, aminek sem a pedagógusok, sem az osztálytársak nem örülnek.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, amely kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad - mondja Dr. Bitter István.