• A radioaktivitás veszélyes szintje

        Szerző: MTI

        Egészségügyi szakértők arra szólítják fel az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak kormányait, hogy kövessék nyomon a radioaktivitás szintjét, miután a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet nyomán sugárzás került a levegőbe.

        A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv).

        Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről

        A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri.

        Hirdetés

        A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent.

        Növekszik a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata

        Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés rombolja az idegrendszert, tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket, veszélyezteti az immunrendszert, ezáltal az áldozat képtelen megküzdeni a fertőzésekkel.

        Például az egyszeri 1 sievert (1000 millisievert) dózis sugárbetegséget okoz - émelygéssel, hányással, vérzéssel -, de nem okoz halált. Egyszeri 5 sievert dózis az érintett sugárfertőzöttek felét ölné meg egy hónapon belül.

        A csernobili balesetnél a Nukleáris Világszervezet szerint 350 millisievert terhelés volt az emberek kitelepítésének határértéke.

        Japán atomreaktorok: Fokozódó sugárzás


        Kedden tovább mélyült a földrengés sújtotta japán atomreaktorok válsága, miután újabb robbanások rázták meg a létesítményeket, a híradások pedig arról számoltak be, hogy forrásban van a hűtőfolyadék.>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2011.03.17 11:22
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

        Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

        Ne menjen a napra - Tíz perc alatt leéghet!

        Ezekben a hetekben tetőzik az UV-sugárzás, ráadásul szokatlanul megritkult felettünk az ózon is. A napokban - ha teheti - kerülje el a napsugárzást a déli órákban - figyelmeztet az Időkép.

        Helyi sugársérülések

        Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való kitettség) időtartamától függően. Sugárártalomnak nevezzük a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés hatására bekövetkező kóros funkcionális és morfológiai elváltozásait, melyek klinikai tünetekkel jelentkeznek vagy a panaszok megnyilvánulása előtt már kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel.

        Szedjünk-e jódot? - Az endokrinológus válaszol

        A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

        Nincs bizonyítható egészségkárosító hatása a fukusimai atombalesetnek

        Nem mutatható ki a 2011 márciusi fukusimai atomerőmű-balesethez köthető egészségkárosodás a közelben lakó embereken - közölte Szakai Kadzuo, a japán radiológiai intézet kutatója a Japan Today hírportál vasárnapi jelentése szerint.

        Csernobilról cenzúra nélkül

        A dátum örökre bevésődött a világ emlékezetébe. 1986. április 26-án két robbanás zajlott le a csernobili atomerőműben, az egyik vegyi, a másik mechanikai. Hatásukra harminchárom tűzfészekben lobbant fel a láng.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.