Csernobil: 25 éve történt az atomkatasztrófa

Szerző: MTI/WEBBeteg

Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet - mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában.

Csernobilról cenzúra nélkül

A dátum örökre bevésődött a világ emlékezetébe. 1986. április 26-án két robbanás zajlott le a csernobili atomerőműben, az egyik vegyi, a másik mechanikai. Hatásukra harminchárom tűzfészekben lobbant fel a láng. Csernobilról cenzúra nélkül

A halálos áldozatokra, sugárfertőzöttekre és otthonukat elhagyni kényszerülőkre emlékezve a lengyel politikus leszögezte: az emberiség történelmének legsúlyosabb nukleáris balesetére adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Az érintett országok kormányzatai, a helyi vezető testületek, az ENSZ, az Európai Unió, a Vöröskereszt, a civil társadalom együtt fáradoztak azon, hogy minimálissá tegyék a katasztrófa káros egészségügyi hatásait, minél szélesebb körben elterjesszék a probléma ismertségét, továbbá segítsenek az ellenőrzésben - emelte ki.

Buzek azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a további biztonsági és újjáépítési munka segítésére.

Csernobil: Hatása még mindig érezhető

Csernobil súlyos öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége

Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy az abból készült tejterméket fogyasztották, még ma is fokozottan vannak kitéve a pajzsmirigyrák kockázatának – állítja egy csütörtökön, a National Cancer Institute által megjelentetett tanulmány.

A tanulmány megerősíti a korábbi kutatások azon megállapítását, hogy a radioaktív jód, mely felhalmozódhat a pajzsmirigyben, a későbbiekben növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Noha a kálium-jodidot gyakran alkalmazzák a radioaktív jód felhalmozódásának elkerülésére, az akkori szovjet hatóságok nem tudtak minden veszélyeztetettnek biztosítani belőle.

A radioaktív jód felezési ideje mindössze nyolc nap, és akkor úgy gondolták, hogy nem jutott az erőműn kívül a levegőbe az egészségre veszélyes mennyiségben. Az izotóp azonban koncentrálódott a tehéntejben, és azok a gyerekek, akik ittak belőle, vagy szennyezett tejterméket fogyasztottak, különösen veszélyeztetettek.

Csernobil
Csernobil

Egy nemzetközi kutatócsoport, a National Cancer Institute vezetésével évek óta a csernobili baleset egészségügyi hatásait vizsgálja. 12 500 olyan embert vizsgáltak, akik 18 év alattiak voltak az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa idején, és annak helyszínéhez közel eső három tartomány valamelyikében éltek. A kutatásban résztvevők pajzsmirigyének sugárfertőzöttségét két hónappal a baleset után vizsgálták. A legnagyobb expozíciónak kitettek között volt a legnagyobb a későbbiekben a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. A kutatásban résztvevők 65%-ánál jelentkezett ez a fajta daganatos megbetegedés a kutatás 10 éve alatt.

A csernobili tanulmányban résztvevők közül néhányan csak 135 km-re éltek a baleset helyszínétől, demonstrálva a szennyezett étel- és italfogyasztás kockázatát azokra nézve, akik nem, vagy csak kismértékben, a közvetlen csapadék által voltak kitéve a radioaktív jód hatásának.

A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrákot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók.

Olvasson bővebben a csernobili katasztrófa hatásairól>>

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

(MTI/WEBBeteg)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vakcinálás után Vakcinálás után

Miért jelentkezik egyeseknél zavar a megszokott menstruációs ciklusukban?

Mi az infraszauna? Vannak...

Az infraszauna egy olyan szaunatípus, ami a fény felhasználásával állít elő hőt. Ezt a szaunatípust néha távoli-infravörös szaunának is nevezik...

Csernobil: Hatása még mindig...

Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.