Csernobil: 25 éve történt az atomkatasztrófa

Szerző: MTI/WEBBeteg

Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet - mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában.

Csernobilról cenzúra nélkül

A dátum örökre bevésődött a világ emlékezetébe. 1986. április 26-án két robbanás zajlott le a csernobili atomerőműben, az egyik vegyi, a másik mechanikai. Hatásukra harminchárom tűzfészekben lobbant fel a láng. Csernobilról cenzúra nélkül

A halálos áldozatokra, sugárfertőzöttekre és otthonukat elhagyni kényszerülőkre emlékezve a lengyel politikus leszögezte: az emberiség történelmének legsúlyosabb nukleáris balesetére adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Az érintett országok kormányzatai, a helyi vezető testületek, az ENSZ, az Európai Unió, a Vöröskereszt, a civil társadalom együtt fáradoztak azon, hogy minimálissá tegyék a katasztrófa káros egészségügyi hatásait, minél szélesebb körben elterjesszék a probléma ismertségét, továbbá segítsenek az ellenőrzésben - emelte ki.

Buzek azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a további biztonsági és újjáépítési munka segítésére.

Csernobil: Hatása még mindig érezhető

Csernobil súlyos öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége

Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy az abból készült tejterméket fogyasztották, még ma is fokozottan vannak kitéve a pajzsmirigyrák kockázatának – állítja egy csütörtökön, a National Cancer Institute által megjelentetett tanulmány.

A tanulmány megerősíti a korábbi kutatások azon megállapítását, hogy a radioaktív jód, mely felhalmozódhat a pajzsmirigyben, a későbbiekben növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Noha a kálium-jodidot gyakran alkalmazzák a radioaktív jód felhalmozódásának elkerülésére, az akkori szovjet hatóságok nem tudtak minden veszélyeztetettnek biztosítani belőle.

A radioaktív jód felezési ideje mindössze nyolc nap, és akkor úgy gondolták, hogy nem jutott az erőműn kívül a levegőbe az egészségre veszélyes mennyiségben. Az izotóp azonban koncentrálódott a tehéntejben, és azok a gyerekek, akik ittak belőle, vagy szennyezett tejterméket fogyasztottak, különösen veszélyeztetettek.

Csernobil
Csernobil

Egy nemzetközi kutatócsoport, a National Cancer Institute vezetésével évek óta a csernobili baleset egészségügyi hatásait vizsgálja. 12 500 olyan embert vizsgáltak, akik 18 év alattiak voltak az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa idején, és annak helyszínéhez közel eső három tartomány valamelyikében éltek. A kutatásban résztvevők pajzsmirigyének sugárfertőzöttségét két hónappal a baleset után vizsgálták. A legnagyobb expozíciónak kitettek között volt a legnagyobb a későbbiekben a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. A kutatásban résztvevők 65%-ánál jelentkezett ez a fajta daganatos megbetegedés a kutatás 10 éve alatt.

A csernobili tanulmányban résztvevők közül néhányan csak 135 km-re éltek a baleset helyszínétől, demonstrálva a szennyezett étel- és italfogyasztás kockázatát azokra nézve, akik nem, vagy csak kismértékben, a közvetlen csapadék által voltak kitéve a radioaktív jód hatásának.

A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrákot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók.

Olvasson bővebben a csernobili katasztrófa hatásairól>>

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

(MTI/WEBBeteg)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fogínygyulladás Fogínygyulladás

Kezeletlenül súlyos panaszokat is okozhat. Nem szabad elbagatellizálni!

Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent....

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Csernobil: Hatása még mindig...

Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.