Nézzünk más szemmel a pánikrohamokra! Hogyan hozhatunk ki belőlük valami pozitívat?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A szorongás természetes érzelem, rólunk közöl valamit, nekünk. Hogyan szolgálhatja akár a fejlődésünket?

A 20 éve klinikai szakpszichológus dr. Rita Santos Pánik címen írta könyvét, amit írástudatlan nagyszüleinek ajánlott, akik keményen dolgoztak azért, hogy ő írástudó legyen. Ő az lett, és tanulmányaiban, majd működése során (praxisában) a szorongással összefüggő problémákra fókuszált. Az agyműködést funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálatok révén kutatta. Munkáját, figyelmi kontroll elméletét úttörőnek mondják értékelői! E legújabb munkájával azt kívánja elérni, hogy a téma iránt érdeklődőn túl leginkább a pánikrohamok által érintett egyén megértse önmagát, szorongását, és új kapcsolatot építsen ki ezzel a különös érzelemmel.

Fontosak az érzelmek, ám sok kárt is tudnak okozni egyesek életében” – vallja a kognitív viselkedésterápia (CBT) szakembere, felismerve, hogy milyen hatalmas erőt adhat az, ha kihívások elé állítjuk magunkat. „Amikor félünk, mintha harcban állna egymással irracionális, nehezen érthető, rémisztő érzelmeink világa és tudásunk (benne az ismeretek, tapasztalatok, a racionális döntéshozó elme.)” Dr. Santos felvilágosító munkájával azt szorgalmazza, hogy jobb kapcsolatot építsünk ki tudásunk és érzéseink között.

Az érzelmek hozzátartoznak emberi mivoltunkhoz. Bár egyes érzelmeket negatívnak látjuk, mindegyiknek, még a szorongásnak is van funkciója! A veszély előérzete is fontos, csak a túlzásba vitele jelent problémát. Kutatások szerint bizonyos mértékű szorongás segíthet a teljesítményen, mivel éber, kiélezett, körültekintő lesz tőle az ember. Tudatosítsuk, hogy a szorongás lehet kellemetlen, de nem veszélyes. Természetes érzelem, önmagunkról közöl valamit. Felkészít arra, hogy adott helyzetben, egy képzelt vagy valós fenyegetésre mi lesz a reakciónk.

Éjünk a jelenben!

Az előérzetes gondolatok nem tények, csak feltevések. Maradjunk mindig az ’itt és most’-ban. Ha olyasmin aggódunk előre, ami nem e pillanatban történik meg, azzal csak az életünkből veszünk el. Ha megpróbáljuk kontrollálni azt, hogy mi fog történni, úgy fogjuk érezni, épp a jelen pillanatot nem tudjuk irányítani. Most nincs veszély. Semmit se kell legyőzni, nincs ma megoldandó gond, ám ha már a jövőben élünk, még mielőtt bármi megtörténne, ijedtnek és tehetetlennek érezzük magunkat.

A megismert félelmet uralni lehet

Az a legjobb fegyver, ha elviseljük a bizonytalanságot, és bízunk saját adottságainkban, amelyekkel képesek vagyunk a küzdelemre, akármilyen ijesztőnek is tűnik a világ.

Létezik a pánikrohammal élőket támogató csoport. Egyesek gyógyszerek segítségével enyhítenek tüneteiken. Másoknál megoldás lehet a tudatos (úgynevezett self-care) életmód. Ezen öngondoskodás során a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül a legjobbat választjuk ki. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy az egészségre káros szokások (alváshiány, stressz, dohányzás, alkohol, drog) növelhetik a pánikroham előfordulásának kockázatát. Ha figyelünk magunkra, az segíthet az elért eredmények megtartásában, hozzájárulhat a jövőbeli jóllétünkhöz.

A pánikrohamból lehetséges a felépülés, a kulcs az elfogadás – hangzik a szakember összegzése. A kis mértékű szorongás segít, védelmez, éberen tart. Bizonyos mértékű szorongásra az életben szükség van, ez az érzés ugyanis segít jobb döntéseket hozni, túlélni egyes veszélyes szituációkat. Viszont ha kiterjedtté válik, ha átveszi az uralmat az életünk fölött, a pánikroham cselekvésképtelenné tesz.

Azok körében, akik átéltek már pánikrohamot, olyan személy is akad, aki hasznosnak véli az ’élményt’, mert akár azt is érezheti, hogy ennek során sokat tanult önmagáról. Erőre tehet szert, mert megérti érzelmei működését. Megtanulja, hogy békén kell hagyni az érzelmeket, ha egészségesen meg akarja tapasztalni változásait.

További hasznos tanácsok

A kapcsolatunk magunkkal, életünkkel legyen jutalmazóbb, egészségesebb! Fontos tanács: fogadjuk el magunkat! Egyszerre csak 1 napra, 1 problémára összpontosítsunk! Az érzelmeket el kell fogadni - a szomorúság éppoly érvényes, jogos és releváns egészséges érzés, mint a boldogság! Mindkettőt szabad megélni! Nem érdemes törekedni a tökéletességre, mert ilyesmi nem lehetséges. Próbáljuk meg minden helyzetben a legjobbat nyújtani. Csináljunk olyat, ami felcsigáz. „Tanuljuk meg elfogadni mindazt, amit az élet nyújt – az akár jó, akár rossz. Tanuljunk belőle, és lépjünk tovább” – tanítja akár a pánikrohamok kezelésére is a fogékony olvasót az aktív pszichoterapeuta, dr. Rita Santos.

Tovább

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

Cikkajánló

Normális szorongás vagy már betegség?

Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
Szorongás
Teljesen normális dolog időnként aggódni és szorongani. A generalizált szorongásos betegségben (GAD) azonban a beteg túlzott, irreális szorongással reagál a mindennapi élethelyzetekre, ennek a hátterében pedig nincs azonosítható, konkrét ok.
Fogantatás előtt
Fogantatás előtt

Életmódváltásra is szükség lehet.

Hát- és derékfájás
Hát- és derékfájás

Mire utalhat, ha reggel tapasztalja?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.