Drámai csökkenés a szívbetegségek halálozási arányában
megjelent:
Svédországban évtizedek óta sokat tesznek a szív- és érbetegségek ellen, egyre több gyógyszeres és eszközös beavatkozás jelent meg a kardiológiában, amelyek eredményeként az infarktus vagy agyvérzés túlélési esélye is sokat javult.
Jelentősen csökkent a szív- és érbetegségek okozta halálozás az utolsó másfél évtizedben Svédországban, de ez nem a mind korszerűbb műszereknek és beavatkozásoknak, hanem főleg a kockázati tényezőkben bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhető.
A közegészségügyi modellszámítás eredményeit az Európai Szívgyógyászok Társaságának tudományos folyóirata közölte. Svédországban - a többi iparilag fejlett országhoz hasonlóan - a legtöbb ember szív- és érbetegségben hal meg. Statisztikák szerint háromszor annyian vesztik életüket szívinfarktus vagy agyi katasztrófa következtében, mint rosszindulatú daganatos betegségek miatt.
| Ellenőrizze magát! |
Lena Björck és munkacsoportja arra volt kíváncsi, hogy a múlt század nyolcvanas éveitől megfigyelhető javulásban mekkora szerepe lehetett az orvostudomány korszerűsödésének, illetve mennyi köszönhető a kockázati tényezőkben észlelhető kedvező változásoknak.
A kutatók a legkülönbözőbb tényezőknek, az orvosi kezelés fejlődésének és az egészségesebb életvitel terjedésének mértékét vették szemügyre 1986-2002 között. Az értékelt időszakban a koszorúér-betegség okozta halálozás a 25-84 éves férfiak esetében 53,4 százalékkal, a nők csoportjában 52 százalékkal lett alacsonyabb. Egyebek között kiderült, hogy szívinfarktus után a kórházból hazabocsátott betegek 87 százaléka szedett folyamatosan kis adagú aszpirint, amely a későbbi halálozást mintegy 15 százalékkal csökkentette.
A modellszámítás arra is választ adott, hogy a kedvező irányzat milyen mértékben köszönhető a mind magasabb színvonalú orvosi ellátásnak, és milyen mértékben annak, hogy az emberek körében az olyan kockázati tényezők, mint a dohányzás, elhízás, magas vérnyomás- és vérzsírszint, mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás mennyire szorultak vissza.
A számszerűsített értékelés szerint a szív- és érrendszeri halálozás jelentős apadásában a korszerűbb betegellátás 36 százalékban játszott szerepet, a kockázati tényezők csökkenése pedig 55 százalékos eredménnyel járt.
A kutatók szerint egyértelmű, hogy a lakosság egészségesebb életmódra nevelése tűnik a leghatékonyabb módszernek a szív-és érbetegségek megelőzésében.
(MTI)
