A szaruhártya-gyulladás tünetei és diagnosztikája

A szaruhártya (cornea) vizsgálata során többnyire két részt vizsgálnak: a felszínt és az átlátszóságot. A szaruhártya rétegeinek pontos vizsgálatához réslámpás vizsgálat szükséges, mely során a résfényt a szaruhártya különböző rétegeire állíthatják.

A szaruhártya felszíne sima, csillogó, annak legkisebb sérülése, egyenetlensége is súlyos látásromlást okozhat.

A hám lehet vizenyős, előfordulhatnak fénytörési vagy görbülési hibák, melyek speciális szemészeti vizsgálatot igényelnek.

Amennyiben nagyobb hámhiányok is jelen vannak, legegyszerűbben fluoreszcein festéssel tehetik őket láthatóvá.

Általánosságban elmondható, hogy a már felismert, diagnosztizált szaruhártya-gyulladás mindenképpen szemészeti osztályon kezelendő megbetegedés.

Bakteriális keratitisek vizsgálata

Anamnézisben fontos rákérdezni kontaktlencse viselésre, sérülésre, korábbi szemcsepp használatra, korábbi szemészeti és szisztémás betegségekre. Ezt követően réslámpa vizsgálattal megállapítják a hámhiányt, leírják a beszűrődés és a fekély mértékét. Egy műanyagnyelű vattapálca segítségével a kötőhártya felszínéről kenetet vesznek, melyet tenyésztésre küldenek, azonban bizonyos esetekben a fekély felszínéről is vesznek kenetet.

Kontaktlencse viselése esetén meg kell vizsgálni a konzerváló folyadékot, tároló és mosó folyadékot, valamint a kontaktlencsét, és le kell oltani őket. Gyors lefolyású keratitisek esetén bakteriális fertőzésre kell gondolni.

Kenetvétel a szaruhártya felszínéről⁴

A szubjektív tünetek között enyhe vagy súlyos fájdalom, fényérzékenység, látásélesség csökkenés és váladék megjelenése jelentkezhet. Az objektív vizsgálat során, a fekély területén elvékonyodhat a szaruhártya, körülötte akár vizenyő (ödéma) is megjelenhet. Megjelenhetnek a Descemet-redők, valamint a csarnokban gennysejtek jelenhetnek meg. Gennyes váladék jelenhet meg a kötőhártyán, amelyet a felső szemhéj ödémája kísérhet.

Vírus okozta keratitisek vizsgálata

Az anamnézis során rákérdeznek a korábbi herpesz okozta fertőzésekre, korábbi arcon és orron lévő bőrelváltozásokra. A réslámpás vizsgálattal apró homályokat látnak a szaruhártyán, melyek faágszerű, csillag alakú vagy diffúz pontozott rajzolatot mutathatnak. A vizsgálat általában elégséges a diagnózis felállításához, amennyiben nem, akkor szaruhártya kaparék vizsgálata szükséges. A kórokozó vírus kitenyészthető. A Herpes zoster által okozott keratitisek elkülönítése a Herpes simplex által okozott folyamatoktól általában nem nehéz.

Jellemző tünetei a nagy fájdalom, idegentest érzés, könnyezés, látáscsökkenés. Az esetek nagy részében a folyamat egyoldali, és általában kötőhártya gyulladás kíséri. Gyakran látunk különböző bőrelváltozásokat a szem környékén.

Gombák által okozott keratitis vizsgálata

A kórokozó gomba kimutatása tenyésztésben igen nehéz, a fekély felszínéről vett kaparékból könnyebb. Növényekkel való sérülés, valamint krónikus, hosszú távon kezelt szembetegségek fel kell, hogy hívja a figyelmet a gombák okozta szaruhártya gyulladás lehetőségére. A diagnosztikai lépések nagyjából megegyeznek a bakteriális keratitis diagnosztikai lépéseivel. Tünetszegény módon is kialakulhat, de általában fájdalommal kezdődik.

Amőba által okozott keratitis vizsgálata

Rendkívül nagy fájdalom jellemzi, mely önmagában is alátámasztja a diagnózist. Az Acanthamoeba ciszták kimutatásával – mely a fekély felszínéről vett hámkaparék hisztológiai vizsgálatával lehetséges –, valamint ConfoScan segítségével felállíthatjuk a diagnózist. A kontaktlencse és mosófolyadékainak vizsgálata, leoltása is szükséges. Kontaktlencse viselők keratitisében mindig gombás fertőzésre vagy Acanthamőbára kell gondolni elsődlegesen, különösen akkor, ha a kontaktlencse higiénia nem megfelelő.

A szaruhártya-gyulladás típusai, kenetvétel és szaruhártya-átültetés:

 

 

Források

(1) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a keratitisek kezeléséről (1. módosított változat). Készítette: Szemészeti Szakmai Kollégium. (2011) Egészségügyi Közlöny LXI. évf. 18. szám 2613. old. (2) Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010. 122-137. (3) Brad Bowling: Kanski’s Clinical Ophthalmology: A Systematic Approach. 8th edition (2016) 168-199. old. (4) Hoffman J (2015): Gonococcal conjunctivitis: the importance of good-quality conjunctival swabs. Br J Gen Pract 65(639):552-553. (5) Leck A (2009): Taking a corneal scrape and making a dignosis. Community Eye Health 22(71):42-43.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész rezidens