• Egyszer fent, egyszer lent - avagy hogyan határozza meg hangulatunk a mindennapokat

        Szerző: Dr. Zsuga Judit - Emberi Erőforrások Minisztériuma

        Mindennapjaink megélését és viselkedésünket alapjaiban szövi át a hangulatunk. Természetes jelenség, hogy amit az egyik nap vállrándítással intézünk el, azt egy másikon ingerülten vehetjük tudomásul.

        A hangulat, mint egy szűrő, meghatározza, hogy egy adott pillanatban mi érdemes a figyelmünkre, és amire figyelünk, milyen érzéseket vált ki belőlünk. Sok minden befolyásolja a hangulatot: az ember alaptermészete, pillanatnyi élethelyzete (mennyire fáradt, mekkora nyomásnak van kitéve) és több biológiai alapfolyamat is, mint pl. a hormonális ciklus periodicitása. A hangulati életet tekinthetjük úgy, mint az egyén és környezete interakcióját színező elem, ami befolyásolja, hogy milyennek ítéljük meg a helyzetünket a világban. A hangulat értelmezhető úgy, mint egy viselkedésegységesítő mechanizmus, ami külső és belső környezetünk összhangjának eredőjeként jön létre.

        Hirdetés

        A hangulati élet változékonysága egy bizonyos mértékig természetes. Egyes esetekben, pl. depresszív zavarok esetén azonban teendőt igényel, ha a rossz hangulat tartósan, legalább két hétnél tovább olyan mértékű funkcióképesség-csökkenéshez vezet, ami rányomja bélyegét az egyén társas kapcsolataira, munkájára vagy az élet bármely más területére. Más esetekben, pl. szorongás esetén, fél éve fennálló, az illető funkcionalitását, mindennapi boldogulását jelentősen rontó rossz hangulatot szabnak meg a beavatkozás feltételeként.

        Módszerek a hangulati élet zavarainak kezelésére

        A hangulati élet zavarainak kezelésére több kognitív viselkedésterápiás módszer áll rendelkezésre. A kognitív viselkedésterápia az egyén sajátos szűrőrendszerén keresztül felépített torz gondolkodásának korrekciójára irányul. Beck elmélete szerint a hangulati élet zavarai azért alakulnak ki, mert bizonyos kognitív torzítások rabjai vagyunk: amikor valami velünk történik, akkor azt jelentősen eltérően értelmezzük ahhoz képest, mintha mással történt volna. Ilyen lehet, amikor egy negatív eseményt nem csak sokkal negatívabban élünk meg, ha velünk történik, de sokkal negatívabban is értelmezzük. A kognitív torzítások egész sokasága ismert már, ide tartoznak többek között a negatívumok felnagyításán kívül a túláltalánosítás, a pozitív események figyelmen kívül hagyása és az ún. gondolatolvasás is. (Ha pl. valami nem sikerül elsőre, túláltalánosítás hatására azt gondolhatjuk, hogy semmit sem tudunk megcsinálni, értéktelenek vagyunk.)

        Ezek a kognitív torzítások kedvezőtlenül befolyásolják a hangulatunkat is. A kognitív torzításokon alapuló automatikus negatív gondolatok úgy söpörnek át az elménken, hogy észre sem vesszük. A kognitív technikák arra törekednek, hogy a hirtelen hangulatromlásból kiindulva azonosítsuk az automatikus negatív gondolatot, majd megfelelő gyakorlással módosítsuk azt.

        A kognitív viselkedésterápiából kifejlesztett sématerápia is hasonló célokat fogalmaz meg

        Ez a módszer a kognitív torzítások talaján kialakuló úgynevezett korai maladaptív (nem megfelelő alkalmazkodást előmozdító) sémákra fókuszálva az ezek által meghatározott válaszok módosításával dolgozik. A terapeuta az empatikus konfrontáció és a korlátozott szülői újragondoskodás eszközeivel segít a sémák újraformálásában. A tudatos jelenlét szintén egy eredményesen használható kognitív technika, melynek fókuszában meditatív elemek állnak, így ennél a módszernél a fő cél a jelen pillanat szemlélődő, ítéletmentes megélése.

        A terápia során fontos elem a gondolatok megfigyelése, ami az automatikus negatív gondolatok azonosításának és a velük való megküzdésnek az eszköze lehet. Ezzel a technikával elérhető, hogy az automatikus negatív gondolatok egyénre káros negatív értékítélete különváljon és az egyén csak magát a gondolatot szemlélje érzelmi bevonódás nélkül.

        A hangulati élet és a jutalom feldolgozásának mechanizmusai szorosan összefüggenek

        A jutalom feldolgozásának, az ezzel kapcsolatos agyi reprezentációk kialakításának mechanizmusára ad magyarázatot a megerősítéses tanulás. A megerősítéses tanulás a tanulás olyan formája, melyet a jutalom maximalizálása irányít. Eszerint tehát az agyunkban változások rögzülnek, ha olyan ingerekkel találkozunk, melyeknek számunkra jutalomértéke van, mivel cselekedeteinket aszerint próbáljuk optimalizálni, hogy az elérhető jutalmat maximalizáljuk. A tanulás célja, hogy a környezetben fellelhető jutalmat minél hamarabb felismerjük, ezért a jutalmat előre jelző neurobiológiai szignál a tanulás során ahhoz a jelhez fog kapcsolódni, ami legkorábban jelzi előre a várható jutalmat.

        A jutalom feldolgozása, vagyis a megerősítéses tanulás két, egymással összekapcsolódó és egymást befolyásoló mechanizmuson keresztül valósul meg. Az egyik ilyen mechanizmus, az ún. modell-független tanulás során az agy szabályszerűségeket állít fel az egyén és a környezet interakciója alapján. Amennyiben az agy váratlanul (vagyis ezen szabályoktól eltérően) jutalomban részesül, egy ún. jutalom-becslési hibát képez, melynek biológiai alapja az agy megfelelő részén dopamin felszabadulása. A dopamin-felszabadulás kedvező központi idegrendszeri hatása jól ismert. A rekreációs célból használt kábítószerek is a dopaminerg rendszer befolyásolásán keresztül fejtik ki hatásaikat.

        A másik, úgynevezett modellalapú tanulási mechanizmus során a jutalom maximalizálásának alapja egy komplex világmodell, melyet az agy folyamatosan alakít. Ez a modell tartalmazza az életünk során szerzett tapasztalatainkat, a környezetünkhöz való alkalmazkodás eredményeként folyamatosan frissül, hogy minél pontosabban tudjunk a világban tájékozódni. Elméletünk, a megerősítéses tanulás proaktív elmélete szerint ennek a modellnek az ún. agyi alaphálózat a biológiai szubsztrátuma. Ismert, hogy az agyi alaphálózat nyugalmi állapotban lesz aktív, működésével magyarázható több olyan jelenség is, mint az álmodozás, az empátia, a mentalizáció, a sztereotipizálás és a sémák kialakítása. Elméletünk szerint az agyi alaphálózat a környezettel kapcsolatos ismereteket úgy dolgozza fel, hogy egy-egy helyzettel kapcsolatosan tárolja a környezeti jelet, a jel kontextusát (azaz a jelet időben és térben kísérő külső és belső információkat, többek között a jelhez társuló hangulatot) és ezzel összhangban az adott helyzet jutalmazó értékét.

        Amikor egy bizonyos jellel vagy körülménnyel találkozunk, agyunk értékeli azt és meghatározza a modellben ehhez leginkább hasonlító, már ismert mintázatot, melynek a jutalmazó értéke is ismert. Ezek a jutalommal kapcsolatos információk járulnak hozzá döntéseinkhez.

        A gépi tanulás elméletét segítségül hívva pontosabban megismerhető a két rendszer működése

        Ugyanis bár eltérő stratégiával, de ugyanazon algoritmusok mentén határozza meg a két rendszer a környezeti ingerek, illetve az egyéni cselekvések jutalmazó értékét. A modell-független tanulás megvalósulásának központi eleme a jutalom becslési hiba. A dopaminerg rendszer által kódolt modell-független tanulás tehát akkor megy végbe, ha az elvárt és a tapasztalt jutalom közt eltérés mutatkozik. A modell-alapú tanulás szerint egy állapot értékét az adott állapotban realizálható azonnali jutalom és az abból az állapotból elérhető további állapotokban realizálható, időben diszkontált jutalmak összege adja. Az időbeni diszkontálás jelensége azt jelenti, hogy egy jutalom végeredményben annál kevésbé értékes, minél később jutunk hozzá. Az, hogy milyen mértékű egy adott jutalom elértéktelenedése az idő előrehaladtával, egyénre jellemző sajátosság.

        A kockázatvállalóbb egyéneknek az azonnali jutalom az elsődleges, minden késleltetés jelentősen értékteleníti a késleltetett jutalmat. Vannak olyanok is, akik számára a későbbi jutalom is értékes, ők hajlamosak a jelen állapotuk alacsony jutalom-értékét elviselve az időben távoli jutalomért dolgozni (ha az kellően nagy).

        A fentiek alapján elmondható, hogy a kognitív technikák tulajdonképpen ahhoz járulnak hozzá, hogy a világgal való interakciónk során a minket ért hatásokat másképp tudjuk értelmezni. Az automatikus negatív gondolatok által indukált rossz hangulat hátterében álló kognitív folyamatok újratanulásával egy-egy helyzet jutalmazó, illetve büntető értéke módosítható. A sématerápia sokszínű technikái képesek a gyermekkortól folyamatosan épülő világmodell átalakítására. Különböző szerepjátékok során ugyanis a terapeuta segítségével több szempontból feldolgozzák, átélik a sémák mélyén meghúzódó érzelmeket, motivációkat, majd célzott intervenciókkal módosítanak rajtuk. Imaginációs technikákkal lehetőség van a múltból eredő negatív hangulati, érzelmi mintázatok átdolgozására is.

        A gyakorlatok során elemi fontosságú a terapeuta

        Aki szinte szülőként vezeti végig a klienst a gyógyulás útján, mintegy újragondoskodva róla. A tudatos jelentlét gyakorlatok pedig azzal, hogy a jelen pillanat megélését, a szemlélődést, a jelen ítélkezésmentes elfogadását tanítják meg, a mindennapi élethelyzetek azonnali jutalmának felismerését teszik lehetővé, továbbá befolyásolhatják a távolabbi események értékeléséhez kapcsolódó diszkont rátát. Ez utóbbi technika kifejezetten kedvező eredményeket hozott depresszió esetén, ahol ismert, hogy a betegek kevésbé értékelik az egy-egy helyzetben rejlő örömöt (jutalmat), továbbá leírták azt is, hogy a magas diszkont ráta miatt (ami kis jövőbeli jutalmat irányoz elő) elveszítik az érdeklődésüket a jövő iránt.

        Összegezve elmondható, hogy hangulatunkat alapvetően határozza meg az a világmodell, amit az egyén élete során a környezetével való interakció révén alkot a jutalom feldolgozása és az optimális cselekvés elérése érdekében. Ezt a különböző kognitív technikák segítségével befolyásolni lehet. A diszkont ráta változtatásában nagy társadalmi lehetőségek is rejlenek, hiszen a jövőre irányulás mértéke nagymértékben megszabja az individuumok társadalmi környezetben való sikerességét.

        (Szerző: Dr. Zsuga Judit - Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-4-DE-452 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült)

        Módosítva: 2019.06.19 18:33, Megjelenés: 2019.06.19 18:33
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        A nyaralás mint stresszforrás

        A mindennapos munka fáradtságát, a hétköznapok monotóniáját, a stressz folytonos nyomását, az állandósulni látszó energia-hiányt, valamilyen formában „orvosolni” kell. Ellenkező esetben könnyen komoly betegségek alakulhatnak ki.

        Egyszer fent, egyszer lent - avagy hogyan határozza meg hangulatunk a mindennapokat

        Mindennapjaink megélését és viselkedésünket alapjaiban szövi át a hangulatunk. Természetes jelenség, hogy amit az egyik nap vállrándítással intézünk el, azt egy másikon ingerülten vehetjük tudomásul.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Egymillió migrénes
        Volt már valaha olyan mértékű fejfájásod, hogy nem tudtál dolgozni?
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások