A maraton kockázata

Szerző: MTI
Megjelent: 2011.11.16

A maratoni futás mind népszerűbb sportesemény, és a rendkívüli megterhelés ellenére százezrek állnak rajthoz minden esztendőben: nem ritka eset, hogy valamelyik résztvevő a 2500 évvel korábbihoz hasonlóan életét veszti a roppant megerőltető távon.

A European Heart Journal festménnyel illusztrált, tudományos összefoglalója emlékeztet arra, hogy bár a görög győzelem hírét vivő, holtan összeeső hős nevét több történész vitatja, általában Pheidippidésznek tulajdonítják a legendás eseményt, azt, hogy a 40 kilométernyi futás végén tudatta Athén lakóival: csapataik Kr.u. 490-ben legyőzték a perzsa sereget. A mérések alapján ez a futás valóban 40 kilométer volt.

A manapság általánosan leírt 42 195 méter 1908-ben vált elfogadottá, mert akkor Londonban volt az olimpia, és a stadiontól a windsori kastély királyi páholyáig, ahol az uralkodó fogadta a befutókat, ez volt a pontos távolság.

Többnyire koszorúér-betegség okozza a hirtelen szívhalált

Olasz szívgyógyászok különböző statisztikákat átnézve azt találták, hogy a holtan összeeső futók legtöbben ugyancsak a célszalag elérésekor vagy valahol az utolsó másfél kilométeren belül fejezik be életüket. A verseny résztvevőinek számához képest a hirtelen, váratlan szívhalál előfordulása nem mondható gyakorinak.

Minneapolisban 30 év maratoni futóinak adatait gyűjtötték össze. Pontos dokumentáció 215 413 indulóval kapcsolatban volt, és ebben a csoportban egy halottal kellett számolni. A Torontói Egyetem ugyancsak három évtized statisztikáját rögzítette és a halálozási arány igen hasonlónak adódott: 0,8/100 000 volt.

A londoni maratoni versenyek húsz esztendei adatai 1,5/100 000 halálozási arányt mutatnak. A halottak 71-87 százalékánál koszorúér-betegség okozta a hirtelen szívhalált, amit sem a versenyen induló, sem sportorvosa nem tudott, nem is sejtett. A Londonban összeeső futókból ötöt sikerült újraéleszteni. Náluk is koszorúér-szűkület derült ki, és megfelelő kezelés után valamennyien élve hagyták el a kórházat.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Aranyér Aranyér

Mitől alakulhat ki? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

Allergia kezelése Allergia kezelése

Mi a különbség az allergia elleni készítmények között?

Nem mindegy, hogy a nők és a férfiak...

Nem mindegy, hogy mikor tornázunk? Egy tanulmány szerint: nem, a testedzésre vannak optimális napszakok. A kutatás azt is kimutatta, hogy különösen a...

Napi tíz perc séta megnövelheti az...

Heti bő egy óra, tehát napi tíz perc gyaloglás megnövelheti az élettartamot 85 év felett - derül ki egy dél-koreai kutatásból, amelyet a pénteken...

A szívinfarktus és a hirtelen...

A hirtelen szívhalált szenvedők számára a leghatékonyabb segítség az újraélesztés mielőbbi megkezdése, a mentők értesítése, és a...

Mit jelent, ha valakinek sportszíve...

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít fiatalságunk megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását...

Brugada-szindróma - Hirtelen...

A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális...

Rendszeres kontrollal a hirtelen...

A hirtelen szívhalál megrázó esemény, főként akkor, ha fiatal, látszólag egészséges sportoló esik áldozatául. Az idei budapesti IRONMAN...

A maratoni futás árthat a veséknek...

Futásból is megárt a sok, annak ellenére, hogy alapvetően egészséges mozgásformáról van szó. Egy aktuális tanulmány eredménye szerint a maratoni...

A szívroham és a légszenyezettség...

A nagymértékű közlekedési levegőszennyezésnek való kitettség a szív-vagy tüdőbeteg emberek esetében szívritmus csökkenés változással társul...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.