• Lelki egészségünket is fenyegeti a koronavírus

        Dr. Pálvölgyi Rita
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta

        Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március 15-én az első halálesetet. Mégis, mintha hosszú idő telt volna el a kezdetek óta. Megváltozott az időérzékelésünk is...

        Nem telt el még 3 hónap, és a világot elborították a járvány terjedéséről, világméretűvé válásáról, a közegészségügyi és gazdasági megszorításokról tudósító híradások. A hírek áramlanak, a helyzet percről percre változik. Mi pedig függővé válunk a hírektől. Minden lépésünket, döntésünket a koronavírus-járvány fényében hozzuk.

        Egyes – a folyamatot kísérő – lelki folyamatok mára a mindennapjaink részévé váltak. További pszichés hatásokat pedig csak prognosztizálni tudunk, hiszen ezek a folyamatok együtt változnak a vírus terjedésével és tartós jelenlétével.

        Az első hetekben még általános volt a fertőzéstől távoli területeken – így Magyarországon is – a veszély bagatellizálása, tagadása. Ahogy érkeztek a jelentések az egyre közelebbi megbetegedésekről, úgy vált egyre inkább valóságossá a veszély.

        Akut stresszt élünk át

        A tudatosítás jellemző módon – hullámokban jelentkező – erős szorongással járt. Olyan világméretű egészségügyi katasztrófa vette kezdetét, amely – egyes tudósoktól eltekintve – mindenkit váratlanul és felkészületlenül ért. Akut stresszt élünk át, a drámai történések a közvetlen környezetünkben zajlanak.

        Hirdetés

        Bizonytalanság és szorongás

        A szorongáshoz nagyfokú biztonságvesztés társul. Nem tudhatjuk, meddig kell a fertőzés árnyékában élnünk, milyen veszteségekkel kell számolnunk, hogyan alakulnak át a mindennapjaink. Egyáltalán: mi és szeretteink egészségesen vészeljük-e át a járványt.

        Nem látjuk a vírust, nem tudjuk, merre jár, ki vagyunk-e aktuálisan téve a veszélynek. Biztos tudás hiányában „belső mozi” veszi át az irányítást. Nehezen kontrollálható fantáziatevékenység indulhat be, mely rendszerint súlyosan fenyegető jövőt fest, és ez a kép a valóság helyébe léphet.

        A szorongás sokszor akkor erősödik, mikor a tudatos kontroll gyengül. Éjszaka alvászavar, fenyegető álmok formájában jelenhet meg.

        Korábban joggal gondoltuk, hogy életünk irányítása a mi kezünkben van. Mi hozzuk meg a döntéseinket – még ha sokszor nehezen is. Mi éljük át ennek következményeit, és vonjuk le a tanulságokat. Ma ez a helyzet alapvetően megváltozott. Minden nap új intézkedések születnek, melyek előírják számunkra, hogy mit tehetünk, merre járhatunk, kivel léphetünk kapcsolatba, milyen orvosi vizsgálatokra és kezelésre tarthatunk igényt, milyen hivatalos ügyeket intézhetünk, milyen közösségi programokon vehetünk részt, stb.

        A médiát elárasztják – a hírek mellett – a helyes és elvárt viselkedés szabályai, előírásai. A kontaktusok számát csökkentendő bezárták az oktatási intézményeket, szórakozó helyeket, éttermeket, sportcentrumokat stb. A dolgozókat lehetőleg otthoni munkavégzésbe irányítják. A szülők számára – gyermekeik védelmében – a legkevesebb kontaktussal járó, otthoni önkéntes karantént javasolják.

        Ezek az intézkedések a fertőzésveszély eredményes csökkentése mellett lelki és a kapcsolatokban megjelenő következményekkel is együtt járnak.

        Az identitásunk meghatározó elemét képező munkánk, hivatásunk felfüggesztése a kompetenciaérzés sérülésével, súlyos elbizonytalanodással járhat. A kényszerű otthonlétet sokan nem pihenésnek, hanem korlátozásnak élik meg, hiszen nem ők választották, nem ők döntöttek így. A kapcsolatok elvesztése az izoláció nyomasztó érzésével, szeparációs szorongás feléledésével járhat. A kényszerű összezártság erősítheti az egymásba kapaszkodást, biztonságkeresést, de súlyos konfliktusoknak, feszültségeknek is lehet a forrása.

        A gyerekeknek sem könnyű!

        A gyerekek többsége is nehezen éli meg a környezetében szétáradó bizonytalanságot, szorongást. Ők is el vannak vágva mindennapi tevékenységeiktől, barátaiktól, nevelőiktől. Biztos nem könnyű nekik sem, velük sem.

        A digitális oktatás gyakorlatáról szélsőségesen különböző híreket lehet hallani. Küzdenek ezzel a diákok, a szülők és a pedagógusok is. Az érettségire készülőknek pedig további súlyos bizonytalansággal kell szembenézniük.

        Azokat a hozzátartozókat, barátokat, fontos személyeket, akiktől elszakít ez a helyzet, ki-ki fantáziáiban fokozottan fenyegetettnek, veszélyeztetettnek élheti meg, fokozottan aggódhat értük.

        Lehetséges hosszú távú hatások

        Az egzisztenciális bizonytalanság a szorongásoknak szintén jelentős forrása. Nem tudhatjuk, hogy hosszú távon milyen gazdasági következményekkel kell számolnunk a világgazdaságtól egészen a mikrokörnyezetünkig. Mennyire esik vissza a gazdaság, hány munkahely szűnik meg, milyen mértékben esik vissza a megszokott életszínvonal, kiket fenyeget a társadalmi rétegükről való leszakadás, hányan maradnak ellátatlanok és kerülnek emiatt súlyosan veszélyeztető helyzetbe. A mélyszegénység további rétegeket még mélyebben fog érinteni a közeljövőben.

        Aggódhatunk, vajon hozzájutunk-e az alapvető szükségleti cikkekhez, az élelmiszerekhez, gyógyszerekhez. Látjuk, hogy milyen felvásárlási hullámot indított el ez a bizonytalanságérzés.

        Felerősödhet a megbetegedéstől való félelem, mely nemcsak a koronavírus-fertőzést, hanem bármely egyéb betegséget is érinthet. Hiszen a súlyosan túlterhelt egészségügy kevéssé képes megbirkózni az egyéb problémákkal is.

        Sokaknak jelenthet problémát, hogy milyen mértékben kell megfelelniük a feléjük áramló elvárásoknak. Különösen azok esetében, akik a teljesítményt, a tökéletességre törekvést erős belső nyomásként élik meg, az abszurditásig fokozódhatnak a higiénés procedúrák, az elvárásoknak való – minden részletre kiterjedő – megfelelés kényszere. Ez szintén komoly családon belüli feszültségekhez vezethet.

        Tudjuk, hogy a tisztasági kényszernek kitett embereknek ez a helyzet különösen nehéz lehet.

        A korábban megszokott lazító és feltöltődést jelentő programok hiánya szintén nagyfokú veszteségélménnyel járhat, és fokozhatja a belső feszültséget.

        Változást hozhat ez a helyzet a személyes, testi kontaktusok szintjén is. Elakadnak a spontán, önfeledt érintések, ölelések, intim gesztusok. Ezeket is beárnyékolja a fertőzés és fertőződés veszélye.

        Még a testtudatban is jelentkezhetnek változások. Saját gesztusainkra jobban felfigyelünk, észrevesszük, milyen gyakran érintjük az arcunkat, tudatosítjuk mozdulatainkat, és igyekszünk a vélt vagy valós veszélyektől elhúzódni.

        A médiában, az internetes felületeken és a személyes térben is megfigyelhető az előítéletesség fokozódása. A hibáztatás, a bűnbakkeresés általánosan tapasztalható önvédelmi mechanizmus. Ezen belül pedig az összeesküvés elméletek a folyamatok megértésének hamis illúzióját adják, miközben felmentést nyújtanak a felelősség alól.

        A támadó fegyverek felvásárlása pedig közvetlenül utal a társadalomban egyre fokozódó fenyegetettség érzésére.

        Hosszú távon elkerülhetetlenül számolnunk kell a kiégés, a depresszió fokozódó megjelenésével is. És sajnos e tekintetben is igaz, hogy nem látjuk a pontos jövőt. A koncentrálóképesség csökkenése, a figyelem elkalandozása szintén a helyzet velejárója.

        Fontos tudnunk, hogy ezeknek az érzéseknek a megjelenése normális és természetes. Olyan helyzettel állunk szemben, amire nem dolgoztunk még ki működő stratégiákat, nem éltük még át az érzéseket, és nem tudhatjuk előre, hogy milyen érzések fognak megjelenni bennünk.

        Mit is tehetünk szeretteink és önmagunk védelmében?

        Természetesen nagyon fontos az átgondolt és ésszerű védekezés kidolgozása. Nem hiszem, hogy hosszú távon fenntartható a teljes elzárkózás a világtól. Ki-ki a külső előírások és a saját meggyőződése alapján találhat olyan lehetőséget, ami lazít ezen az erős szorításon.

        Feltűnően sokaktól hallottam mostanában, hogy „én még szerencsés vagyok”. Talán mindenki találhat magának olyan szempontot, ami alapján ezt elmondhatja magáról.

        Hallani sok pozitív, segítő kezdeményezésről, önkéntesek jelentkezéséről, segítség felajánlásáról. Sokan rászorulnak. A segítő kapacitások hálózata pedig mindannyiunkat erősít.

        Ezt olvasta már? Koronavírus - Elindul a 1357-es adományvonal

        Fontos egy új külső és belső rend kialakítása. Ha reggel felkelünk, felöltözünk, ezzel magunkat is, környezetünket is megtiszteljük. Napirenddel – aminek nem kell percre pontosnak lennie – hasznosabban, elégedettebben telik a napunk. Este visszanézve aztán értékelhetjük, hogy mit, hogyan sikerült megvalósítanunk.

        Sokaknak van olyan régóta dédelgetetett vágya, terve, amire most mód és idő adatik. Érdemes új dolgokat beillesztenünk az életünkbe, lehetőség szerint olyanokat, amik örömmel, feltöltődéssel járnak.

        A kapcsolatainkat ma már sok csatornán keresztül tarthatjuk életben.

        De fontos a privát szféra tiszteletben tartása is. Mindenkinek szüksége van saját időre, arra, hogy elvonulhasson, gondolataiba mélyedhessen.

        Figyeljünk a fizikai jóllétünkre. Igyekezzük megteremteni az elveszett aktivitások pótlását. Ez a mentális állapotunkra is meghatározó hatással lehet.

        A stresszoldást mindenki a saját igénye szerint alakíthatja. Relaxációs módszerek (pl. jóga, autogén tréning) elsajátítása hasznos lehet. De egy jó beszélgetés, egy koncert meghallgatása, egy edzésprogram hasonlóképpen. Ezek a feszültség oldása mellett segítenek a produktivitás fenntartásában is.

        Próbáljunk fokozottan figyelni önmagunk érzéseire, környezetünk jelzéseire. Mindenkinek másképp lehet nehéz ez a helyzet.

        Mindig, de most még inkább fontos, hogy megfogalmazzuk igényeinket, szükségleteinket, mégpedig a másik számára elfogadható módon.

        Nagyon fontosak az „én-üzenetek”. A magunk belső állapotáról adjunk jelzéseket, mondjuk el, mi fáj, mi esik rosszul, minek örülünk. Ne hibáztassunk, értékeljünk, kritizáljunk.

        Próbáljunk közös tevékenységeket beiktatni mindennap. Beszélgetést, közös társasozást, tv-nézést, ki mit szeret.

        Legyünk magunkkal – és környezetünkkel – elnézőek. Ebben a helyzetben aligha fog minden úgy menni, ahogy szeretnénk.

        Röviden összefoglalva: vigyázzunk egymásra és magunkra. Lelki szempontból is.

        Olvasson tovább! COVID-19 - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

        Dr. Pálvölgyi RitaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta

        Módosítva: 2020.03.27 09:36, Megjelenés: 2020.03.27 09:36
      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedik osztályos tanulóknak

        Hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedik osztályos tanulóknak - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

        Megkezdődött a hazai koronavírus-vakcina fejlesztése

        A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem együttműködésében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megkezdődött az új koronavírus elleni vakcina fejlesztése.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

        A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.