• A kutatás egy jó értelemben vett játék - Interjú Dr. Gyires Klárával

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült a debreceni származású Dr. Gyires Klára, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára. Az egyetemen heten kaptak állami kitüntetést augusztus 20-a alkalmából.

        A beszélgetésünk elején bekopogott a kollégája, hogy gratuláljon. Jó érzés töltötte el. Hogyan fogadta a díjat?

        Nagy örömmel. Számomra meglepetés volt, nem számítottam rá.

        Ön szerint az oktatói vagy inkább a kutatói tevékenységét díjazták?

        Mindig hangsúlyozom: az egyetemi lét feltételezi az oktatói és kutatói tevékenység egységét, úgymond kéz a kézben járnak. Az egyetemi polgár fogalma magába foglalja az oktatás-kutatás iránti elhivatottságot. Természetesen van, ahol valamelyik hangsúlyosabb szerepet kap. Én soha nem választottam külön, mindkettő sokat adott.

        Debreceni születésű. Hogyan került Budapestre?

        Édesapám a debreceni egyetemen volt matematikus professzor, az első világháború után jöttek Zágrábból Magyarországra, Debrecenben ismerkedett meg édesanyámmal. A cívisvárosban születtem, 1970-ben végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen summa cum laude minősítéssel.

        Végzés után neurológusnak készültem, a debreceni Ideggyógyászati Klinikán már meg volt az állásom. Az élet azonban úgy hozta, hogy férjhez mentem, elkerültem Budapestre, és a Budapesti Orvostudományi Gyógyszertani Intézetében (ma: Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet) kaptam állást. Knoll József professzor vezetésével egy pezsgő szellemi élet fogadott, nagyon sok fiatal dolgozott itt. Sokáig bennem volt az igény vagy nosztalgia, hogy gyakorló orvosként is kipróbáljam magam, de a kutatói pályán újabb és újabb izgalmas kérdéssel, feladattal szembesültem, és munkám során kiváló kutatókkal, kollégákkal dolgozhattam. Így maradtam.

        1970-óta dolgozik az egyetemen...

        A mi generációnk hűséges típus.

        Mi vonzotta, hogy itt maradt, hogy a farmakológia a szakterülete több mint negyven éve?

        Elsőként említeném az intézet szellemiségét, a kutatói  közösséget, a kiváló kollégákat, tanítványokat, akik ma már munkatársak, ők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1970 óta ebben az intézetben vagyok.

        Amennyiben az oktatást nézzük, a farmakológia megadja azt, hogy állandóan követni kell az orvostudomány fejlődését. Ez elsősorban a gyógyszerek hatásmechanizmusára vonatkozik, de ha például hallgatóimnak a szívelégtelenség vagy depresszió gyógyszeres kezeléséről beszélek, akkor természetes, hogy ezen betegségek klinikumának legújabb vonatkozásaival is tisztában kell lenni. És ez, a folyamatos készenlét az, ami állandóan szinten tartja az ember a tudását.

        A kutatás pedig egy jó értelemben vett játék, igaz, komoly játék. Ha egy ajtót kinyitunk, ott van mögötte számos, még kinyitandó ajtó. És ott van a késztetés, a kíváncsiság annak megismerésére, mi van az újabb ajtók mögött. Minden új eredmény újabb és újabb kérdést vet fel. S mi sem természetesebb, mint az, hogy választ kapjunk a kérdésekre, igazoljuk (vagy elvessük) a hipotézist. Állandó visszatérő kérdés, hogy az alapkutatás eredményei mennyire tehetőek át a gyakorlatba, és hogy a kísérletekben igazolt hatások érvényesek-e emberen.

        Gyakorló orvos kollégák nem egy alkalommal megfogalmazzák, hogy mennyivel könnyebb nekünk kutató orvosoknak, mert nem kell ügyelnünk, és nem kell a napi betegellátás nehézségeivel szembesülnünk. Ez valóban így van, de a munkaidő leteltével nincs vége a napnak, az embert tovább foglalkoztatja az éppen aktuális kutatási probléma. Nem is beszélve arról, hogy szinte minden este, a családi eseményeket követően leülök a számítógép elé és dolgozom. Ez egy életforma.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A gyógyszerkutatásban óriási fejlődésnek lehetünk tanúi, kis túlzással naponta kerülnek piacra új készítmények...

        Amikor dolgozni kezdtem, intézetünk többek közt a Chinoin Gyógyszergyárral volt igen szoros kapcsolatban, napi párbeszéd volt a kémikusokkal. Amikor szintetizáltak egy vegyületet, mi megvizsgáltuk a hatását különböző kísérletes modelleken, elemeztük hatásmechanizmus szempontjából, és a hatás-szerkezet összefüggések alapján a kémikus újabb molekulát szintetizált. Ez volt a klasszikus gyógyszerfejlesztés. A nyolcvanas évek elején jött egy forradalmi változás. A HTS rendszerek segítségével bizonyos molekula-könyvtárakat vizsgáltak egy adott enzimre, vagy egyéb feltételezett gyógyszer célpontra gyakorolt hatás szempontjából. Ez igen nagy számú vegyület vizsgálatát tette lehetővé, és mindenki azt várta, hogy jelentősen megnő az új originális molekulák száma. Ellentmondás, hogy óriási számú molekulákat tesztelnek a világban kiváló technikákkal, azonban az újonnan kifejlesztett originális molekulák száma csak igen kis mértékben nő, inkább stagnál.

        Az immunológia hátterű betegségek kezelése terén forradalmi változások történtek az elmúlt tíz évben a biológiai terápia bevezetésével. Hasonló fejlődés figyelhető meg a daganatos megbetegedések terápiájában is. Itt a jelátviteli utak gátlása - melyek szerepet játszanak a tumorsejtek növekedésében, túlélésében - jelent új, hatékony fegyvert a daganatos betegségek kezelésében. Például a rosszindulatú folyamatban meghatározó szerepet játszó molekulákkal szemben kifejlesztett ellenanyagok célzott terápiát jelentenek. A korábban kifejlesztett molekulák a gyorsan osztódó, daganatos sejtekre hatnak elsősorban, de ezzel együtt károsítják az egyéb gyorsan osztódó sejteket is (pl. a csontvelő vagy a hajhagyma sejtjeit).

        A gyomorvédelem centrális szabályozása az egyik fő kutatási területe. Milyen eredményekről tud beszámolni?

        Ez a téma egy hosszabb kutatási folyamat utolsó állomása. A gyomorfekély kezelése vagy a gyomornyálkahártyát károsító gyomor savelválasztását gátló, vagy a gyomornyálkahártya védelmi mechanizmusát fokozó vegyületekkel lehetséges. Míg az savelválasztás gátlásra kiváló gyógyszereink vannak, addig alig van gyógyszeres lehetőség a gyomornyálkahártya védelmi mechanizmusának fokozására. Kezdetben a nyálkahártya-védelem perifériás, azaz a gyomornyálkahártyán ható vegyületek mechanizmusával foglalkoztam, majd érdeklődésem a központi idegrendszer felé fordult, azaz, hogy hogyan lehet befolyásolni a gyomor nyálkahártyának az épségét az agyból kiinduló mechanizmusokkal, a centrális receptorok aktiválásával. Sikerült számos endogén anyagról, illetve receptorról igazolni, hogy szerepet játszik a gyomor védelmi mechanizmusiban. Ezen folyamtok megismerése elősegítheti olyan kezelési stratégia kidolgozását, mely a nyálkahártya integritásának megtartását és a károsodás megelőzését eredményezheti. Ez különösen fontos lehet néhány betegcsoport, mint pl. az intenzív osztályon fekvő betegek, illetve a tartósan gyulladásgátlókkal kezeltek gyomorfekélyének megelőzésére.

        A gyógyszerkutatás tekintetében abszolút optimista vagyok. Nagyon sok területen sikerült olyan készítményeket létrehozni, amelyek nem csak tüneti kezelésre alkalmasak, hanem meghosszabbítják az élettartamot. Továbbá a daganat terápiában elért sikeres fejlesztések eredményeként az USA-ban a daganatos megbetegedéseket ma már a krónikus betegségek kategóriájába sorolják.

        Számos alkalommal járt külföldön – például az Egyesült Államokban, Indiában, Németországban, Ausztriában, Svájcban, – tanulmányutakon, intézetlátogatásokon. Olaszországban ötször is visszatért.

        Olaszország egy csodálatos ország, szívesen térek vissza mindig. Több olasz munkacsoporttal is volt, és jelenleg is van munkakapcsolatunk. A Pármai Egyetem Humán Anatómiai Intézetével a kilencvenes években indult a közös munka, és a mai napig is vannak közös kutatási témák, intézetünk több munkatársa is visszatérő vendég az parmai intézetben. Emellett a Veronai Egyetem és a Padovai Egyetem gyógyszertani intézeteivel is kapcsolatban álltunk.

        Nem marasztalták?

        A 80-as években lehetőségem lett volna Bostonban, a Harvard Egyetemen ösztöndíjasként dolgozni, de két kis gyermek mellett úgy éreztem, nem tudok olyan intenzív kutatómunkát végezni, amit elvártak volna tőlem, még akkor sem, ha a férjem is ott lett volna. Továbbá a család is nagyon kötött, nehezen hagytam volna itt szüleimet 1-2 évre.

        A gyerekei követték a pályán?

        A lányunk bőrgyógyász lett, a fiunk pedig villamosmérnök, mindketten PhD fokozatot szereztek.

        Szokásos záró kérdés a portré sorozatunkban: mi az, ami kikapcsolja?

        Amennyiben hétvégén nem megyek ki a természetbe, nem sétálunk az erdőben, úgy érzem, valami veszteség ért. Amíg kisebbek voltak a gyerekek, síelni is jártunk, először Szlovákiába, majd Ausztriába és Olaszországba. Van a Balatonnál, az északi parton egy kalóz típusú fa vitorlásunk, alig várom, hogy nyár legyen és vízre lehessen tenni. Év közben pedig sokszor hallgatok komolyzenét, ez mindig megnyugtat, kikapcsol és örömöt okoz.

        Pályafutás

        Pályafutás az egyetemen:

        1970-től Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet. Központi gyakornok (1970-1974), egyetemi tanársegéd (1974-1984), egyetemi adjunktus (1984-1991), egyetemi docens (1991-1998), egyetemi tanár (1998-), tanszékvezető egyetemi tanár (2004-2011).

        Tudományos fokozatok:

        1987: Az orvostudomány kandidátusa
        1994: Dr. Med. Habil
        2003: MTA Doktora

        Tudományos társasági és bizottsági tisztségek és tagságok:

        1971-től Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság
        1974- Magyar Élettani Társaság
        1993-1997 Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája (WHMA), a magyarországi Alapítvány Kuratóriumának elnöke
        1994-Magyar Gasztroenterológiai Társaság Kutatói Szekció vezetőségi tag (2004-)
        1997- Magyarországi Gyógyszerkutatás Alapítvány Kuratóriumának tagja
        1998-2004 Semmelweis Egyetem Etikai Bizottságának tagja
        2002- Pécsi Egyetem Doktori Tanácsának tagja
        2002- Gyógyszerkutatási és Farmakoterápiás Munkabizottság tagja
        2005- SE Klinikai Farmakológiai Grémium Elnöke
        2007-2010 MTA II. sz. Doktori Bizottság tagja
        2007-2013 SE Oktatási és Kredit Bizottság tagja
        2007-2009 MTA Bolyai János szakértői kollégiumi tag
        2009- SE Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum tagja
        2010-2013 MTA köztestületi képviselő
        2010-2013 SE Jogügyi és Felügyeleti Bizottsági tag
        2013- Pázmány Péter Katolikus Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja
        2014- Semmelweis Egyetem - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Orvosi Biotechnológiai Msc képzés szakfelelőse

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült: 2014.09.05 12:05
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Átadták az ország első ritka betegeket kezelő fekvőbeteg-osztályát

        Magyarországon elsőként alakítottak ki fekvőbeteg-ellátóhelyet ritka betegségekkel élők számára a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében.

        A HIV-fertőzöttség gyógyításában is hasznosíthatják a rákkutatásban elért áttöréseket

        A rákkutatásban elért áttörések segíthetnek a HIV-fertőzöttség gyógyításában - vélik a kutatók, akik a hétvégén Párizsban megkezdődött AIDS-konferencián szólaltak fel.

        Minőségi élet pszichés betegséggel? - Lehetséges

        Azt, hogy egy jól kezelt pszichés betegséggel ma már akár teljes értékű életet lehet élni, gyakran kétkedve fogadják a családtagok. Pedig kutatási adatok mutatják, hogy a mentális zavarok többségével produktív, kielégítő élet élhető!

        Szenzációs újdonság a sejtkutatásban

        Áttörést értek el az élő sejtek megfigyelésében a Debreceni Egyetem kutatói. A tudósok egy olyan egyedülálló videómikroszkópos rendszert építettek, melynek használata új távlatokat nyit a rákkutatásban és a farmakológiában is.

        Dr. Farkas Klaudia: Édesanyám betegsége is ösztönöz

        A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésénél használt biológiai gyógyszerek egy idő után elveszíthetik hatásukat a betegek mintegy 40 százalékánál. A miértekre is keresi a választ dr. Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje, belgyógyász szakorvosa, valamint munkatársai.

        Prof. Dr. Sápi Zoltán: felelősségünk van abban, miként oktatjuk a patológiát

        Oktat, tantermi előadásokat tart a graduális és posztgraduális orvosképzés keretében, a rezidenseket terelgeti, illetve az aspirációs citológiai rendelésen is ellátja a feladatokat Prof. Dr. Sápi Zoltán, a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi tanára. Szerteágazó a feladata, ahogyan a patológia is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.