A Scheuermann-kór

A Scheuermann-kór ritka rendellenesség, amely serdülőkorban a gerinc rendellenes fejlődéséhez, domború háthoz vezet.

Egy egészséges gerincen is vannak görbületek. A háti görbületet kifózisnak nevezik, melynek íve lehet nagyobb a megszokottnál.

Ennek az egyik speciális fajtája a Scheuermann-kór, másnéven a Scheuermann-kifózis, amit az azt felfedező dán radiológus után neveztek el. A Scheuermann-kór a növekedési periódusokban súlyosbodik, mint például pubertáskor. Ilyenkor a gerinc elülső része nem növekedik olyan gyorsan, mint a hátsó, a csigolyák alakja a normálistól eltérő, ékszerű lesz, így a gerinc háti görbülete nagyobbá válik. A betegek ennek következtében előre görnyednek.

Okok

A Scheuermann-kór pontos okai még ismeretlenek, de úgy tűnik, hogy öröklődhet a rendellenesség, valamint a testtömeg és a magasság is közrejátszik az elváltozás kialakulásában.

Tünetek

Mivel a csontok növekedésével súlyosbodik az állapot, az első tünetek legtöbbször a pubertás korban jelennek meg.

A szülők legtöbbször hanyagtartásra gyanakodva viszik el gyermeküket az orvoshoz, de jellemző tünet az enyhe fájdalom a mellkasban és a gerinc háti görbületénél, illetve a kimerültség. Gerincferdülés is felléphet egyszerre a kifózissal, és előfordulhat, hogy mivel kevesebb hely jut a tüdőnek, a légzés nehezebbé válik.

Diagnózis

A Scheuermann-kór egyszerűen diagnosztizálható, de gyakran csak műtéti úton kezelhető.

Kezelése

Minél kisebb a háti görbület hajlásszöge, annál könnyebben kezelhető fizikoterápiával, gyógytornával. Gyakori a Scheuermann-kór esetében, hogy egy éven át speciális fűzőt kell hordaniuk a betegeknek. Műtéti eljárás akkor indokolt, ha a kifózis szöge meghaladja a 70 fokot, vagy ha az elváltozás komoly fájdalommal jár, ami nem enyhül egyéb kezelések hatására sem.

Forrás: WEBBeteg
Nagy Attila, fordító
Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos