Szálló por - Tanácsok az egészségre káros hatások elkerüléséhez

Amennyiben a szálló por koncentrációja eléri az egészségtelen vagy a veszélyes szintet, már nem csak a tüdőbetegekre, szívbetegekre, gyerekekre jelent veszélyt, hanem az egészségesekre is. A szennyezett levegőn a lehető legkevesebb időt töltsük, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt.

Mi a szálló por?

A PM10, ismertebb nevén a szálló por a kémiai légszennyezők egyik fajtája. Tulajdonképpen a levegőben szálló apró, 2,5-10 mikrométer átmérőjű szilárd részecskéket jelenti. A szálló por elsősorban az aszfalt és az autógumik kopásával keletkezik, ezért nagyvárosokban jellemző a határértéknél magasabb koncentráció kialakulása.

A szálló por azért veszélyes, mert ezek a porszemek olyan kicsik, hogy lejutnak a légutak alsó szakaszába, illetve a tüdőbe. A legapróbbak a léghólyagocskákon keresztül felszívódnak és bekerülnek tüdőszövetbe, ott gyulladást okoznak, illetve vérrögösödést indíthatnak el. Ez rontja a tüdőbetegek állapotát, a keringési betegségben szenvedőknél pedig infarktust idézhet elő, trombózist okozhat.

A WHO becslése szerint évente 7 millió halálesetért felelős a légszennyezettség, a városlakók több mint 80 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él.

A szálló porra vonatkozó határértékek és veszélyeik

Nincs egészségre ártalmatlan küszöbértéke a szálló pornak, még a legkisebb mennyiségű PM10 is veszélyezteti az egészséget. A tájékoztatási küszöbszint felett elsősorban az idősek, a légzőszervi vagy a keringési betegségben szenvedők, illetve a gyerekek vannak kitéve egészségkárosodásnak. Amikor a riasztási küszöbértéket eléri a koncentráció, akkor az egészséges embereknél is okozhat kellemetlen tüneteket.

Egészséges felnőtteknél a magas szálló por koncentráció tüsszögésben, köhögésben és torokkaparásban jelennek meg, emellett szemkönnyezéssel, orrfolyással, tüsszentéssel is jelezheti szervezetünk a levegő rossz minőségét. A szálló pornak hosszú távon is egészségkárosító hatása van. A nagyvárosban élők közül még az egészségesekre is veszélyes lehet. Könnyebben alakul ki idült légzőszervi betegség, hörghurut, és hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához is. A városok rossz levegője miatt sokkal súlyosabbak az allergiások tünetei is, ami például a parlagfű pollenjére rárakódó dízelkorom miatt van.

Kisgyermekek, idősek és betegek számára sokkal komolyabb veszélyt jelent a szálló por ilyen mennyisége. A szív- és érrendszeri betegeknél például a véralvadás megindulása jelenti a problémát, de például az asztmás tünetek is gyakoribbak, és súlyosabbak lehetnek a rohamok. Idős, keringési betegségben szenvedő embereknél a szennyezett levegő hatása már rövid távon is veszélyes: egy kutatás szerint a rossz levegőminőség kialakulását követő 12-24 órában harmadával emelkedik a 70 év felettiek körében a stroke miatti halálozás.

A Levegőhigiénés Index (LHI) egy értékelési rendszert, amelynek célja, hogy bemutassák: milyen egészségi következményekkel kell számolni, ha szennyezett a levegő. Budapest és az ország 28 településének levegő-egészségügyi helyzetét napi rendszerességgel értékelik az index segítségével, ami bárki számára megtekinthető a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Levegőhigiénés Index oldalán. Az egyes kategóriákat és a hozzájuk tartozó ajánlásokat az alábbi színkódok jelzik:

Milyen óvintézkedések szükségesek?

Egészségtelen levegőminőség esetén különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként (veszélyes szint), már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

WEBBeteg összeállítás - Források: ÁNTSZ, NNK, Országos Környezetegészségügyi Intézet, MTI