• Hetekig elhúzódó sárgaság csecsemőknél

        Szerző: Semmelweis Egyetem

        Végső esetben májátültetésre szorulhatnak azok a gyermekek, akiknél csecsemőkorban későn ismerik fel a ritka betegségnek számító epeútfejlődési rendellenességet - hívta fel a figyelmet Dr. Dezsőfi Antal.

        A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztályának vezetője kifejtette, a fokozatosan kialakuló epeút-elzáródásból fakadó májcirrózis az esetek felében megelőzhető lenne, az időablak azonban nagyon kicsi, a műtéti beavatkozásnak az első hat hétben meg kellene történnie. Az elhúzódó sárgaság mellett a baba vizeletének sötétbarnává, székletének világossá és agyagszerűvé válása a főbb figyelmeztető jelek.

        Az úgynevezett epeútfejlődési rendellenesség méhen belüli szűrésére jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő diagnosztikai módszer, kialakulásának oka az orvostudomány számára ismeretlen, a születést követően is csak a jelentkező klinikai tünetekből merül fel a betegség gyanúja – ismertette Dr. Dezsőfi Antal. A kórkép a ritka betegségek csoportjába tartozik, Magyarországon évente átlagosan 10-15 csecsemőt érint, akik országos centrum lévén az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztályára kerülnek.

        Hirdetés

        A rendellenesség néhány hét alatt lezajló epeútszűkülést, majd teljes elzáródást takar

        Aminek eredményeként a májban termelődő epe nem tud kiürülni a bélrendszer irányába. Az epe pangása a májban azért okoz problémát, mert az epén keresztül távozó méreganyagok, lebomlási termékek felhalmozódnak a májban, súlyosan károsítva ezzel a szervet. A betegség végső stádiuma az úgynevezett májcirrózis, ami visszafordíthatatlan állapot.

        A tünetek tipikusan két-három héttel a csecsemő születését követően jelentkeznek. A figyelmeztető jelek, mint a zöldessárgás bőrszín, sötétbarna vizelet, világos, agyagszerű széklet, gyarapodásbeli elmaradás és vérzékenység, fokozatosan jelentkeznek, ráadásul nem minden esetben jelentkezik az összes. Az egyetemi docens hangsúlyozta: az epeútfejlődési rendellenesség felismerése azért is nehéz, mert esetenként össze lehet keverni a második életnapon kezdődő és az első hét alatt le is zajló fiziológiás sárgasággal, ami az újszülöttek 70 százalékát érinti. Az úgynevezett élettani sárgaság oka, hogy a méhen belül felhalmozódott vörösvértest mennyiség a baba születését követően elkezd lebomlani. A folyamat végtermékét a bilirubint (epefesték) a máj választja ki, ám sokszor a szerv még fejletlen, ezért lerakódik a bőrben. További megtévesztő faktor lehet, hogy bizonyos esetekben az anyatejben megtalálható anyagok is fokozhatják, illetve elnyújthatják a sárgaságot.

        A széklet színe

        Dr. Dezsőfi Antal szerint legkönnyebben a széklet színéből vehetjük észre, hogy valami nincs rendben, melyhez – főként az elsőgyermekes szülőknek – nagy segítséget jelenthet az úgynevezett csecsemőszéklet-színskála.

        A gyanú felmerülése után a betegség egy viszonylag egyszerű laborvizsgálattal azonosítható, és amennyiben az epepangás beigazolódik, műtéti beavatkozásra kerül a sor. Az időablak nagyon kicsi, a beavatkozásnak a születéstől számított hat héten belül meg kell történnie ahhoz, hogy a máj ne károsodjon visszafordíthatatlanul, és a műtét a lehető legeredményesebb legyen – figyelmeztet Dr. Dezsőfi Antal.

        Az operáció során kimetszik a máj és a belek között húzódó elzáródott epeutakat, majd az epevezeték helyettesítésére a vékonybélből fölhajtanak egy kacsot, közvetlen összeköttetést hozva ezzel létre a máj és a belek között. Az egyetemi docens elmondta, a műtéti beavatkozás kimenetele sok tényezőtől függ, de általában a beavatkozások fele végződik sikerrel, későn felismert kórkép vagy túlzottan károsodott máj esetében májtranszplantáción kell átesnie az érintett gyerekeknek.

        Bővebben Az újszülöttkori sárgaság tünetei, okai és kezelése

        (Semmelweis Egyetem)

        Módosítva: 2018.12.12 11:06, Megjelenés: 2018.12.12 09:16
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Visszérteszt nőknek

        Visszérteszt nőknek

        WEBBeteg

        Töltse ki Ön is tesztünket a visszér kialakulásának kockázatáról!

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        Fitymaszűkület (phimosis) gyermeksebészeti vonatkozásai

        Mi is tulajdonképpen a fitymaszűkület? Mikor igényel kezelést? Milyen terápiás lehetőségek jöhetnek szóba? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit minden fiúgyermek szüleinek tudnia kell.

        Normális-e az orrfolyás fogzáskor?

        Sokan és gyakran úgy vélik, hogy a fogzás olyan tüneteket okozhat, mint az orrfolyás, láz, fájdalom, ingerlékenység és alvási problémák. Azonban a tudományos bizonyítékok ezen állítások mögött nem egyértelműek.

        A sárgaság okai

        Sárgaságnak a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, mely a szövetekben lerakódó epefesték következménye. Mivel a sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

        Az újszülöttkori sárgaság tünetei, okai és kezelése

        Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Az elváltozás fokozódik, majd lassan lezajlik: érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA