Milyen hatással van ránk, ha tévézés közben eszünk?

szerző: K. J., fordító - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A világszerte terjedő elhízás oka nem csak magában a túlzott energiabevitelben keresendő, hanem legalább ennyire számítanak az utóbbi évtizedekben teljesen átalakult étkezési szokások is. Most azt nézzük meg részletesebben, hogy milyen hatása van annak, ha tévénézés közben falatozunk.

A témával több kutatás is foglalkozott, amelyek megállapították, hogy a tévénézés közbeni étkezések növeli a túlsúly és elhízás kockázatát.

Mi lehet ennek az oka?

Akik a tv előtt esznek, nem tudnak az étkezésre figyelni, emiatt egyrészt gyorsabban és többet fogyasztanak, másrészt a tévézés gyakran a testmozgásra szánt idő rovására is megy, tehát a mozgáshiány következményeivel is számolniuk kell. Utóbbi a súlygyarapodás mellett ízületi és szív-érrendszeri betegségek, valamint diabétesz kialakulásához is vezethet. A többletkalória-bevitel hatását nem kell magyaráznunk, a gyors evés pedig azért okoz gondot, mert egyrészt rontja az emésztési folyamatokat, másrészt nem jelentkezik időben a teltségérzet, ami azt üzenné, hogy jóllaktunk és ideje abbahagyni az étkezést.

Nézzünk meg két kutatási eredményt, amelyek jobban rávilágítanak az összefüggésekre

Egy kutatás fiatal nőket vizsgált, és megállapította, hogy akik televíziózás közben étkeztek, a nap hátralévő részében több kalóriát vettek magukhoz.

A kutatást az ausztrál Macquarie Egyetemen végezték normál testsúlyú nők közreműködésével. Az eredmények az Applied Cognitive Psichology című folyóiratban jelentek meg. A résztvevőknek 20 percük volt arra, hogy annyi nassolnivalót egyenek, amennyit szeretnének. A csoport fele közben tévét nézett, a másik részük viszont egy csendes szobában falatozhatott.

Később valamennyiük elé szendvicseket, kekszet és hasonló ételeket tettek, amelyekből a tévénéző csoport tagjai 50 százalékkal többet fogyasztottak, mint a másik társaság. Amikor pedig arról kérdezték őket, mennyit ettek a korábbi alkalommal, azok, akik nem nézték a televíziót, jobban emlékeztek a mennyiségre. A kutatók szerint ez megmagyarázza az eredményt, mivel bebizonyosodott, hogy a jóllakottság érzését befolyásolja, hogy emlékszünk-e az elfogyasztott ételekre.

„Tévénézés közben kevésbé figyelünk a szervezetünk jelzéseire, és az evést is nehezebb kontrollálni, mivel már az is gondot okoz, hogy visszaemlékezzünk rá, mit is fogyasztottunk” – vélik a kutatók.

A tévénézés közbeni falatozástól csak még éhesebbek leszünk, aminek következtében hamar rá lehet szokni az éjjeli nassolásra. A jelenség oka valószínűleg az, hogy a jóllakottság érzéséhez emlékeznünk kell arra, hogy mit fogyasztottunk el korábban, ez pedig jobban megy, ha közben csak az evésre koncentrálunk.

Az Osakai Egyetem Hiroyasu Iso táplálkozáskutató vezette felmérése szerint háromszor akkora az elhízás veszélye, ha a komótos étkezés helyett az étel gyors befalását választjuk. Utóbbi esetében ugyanis jóval több ennivalót lapátolunk magunkba, mint amennyi szükséges lenne.

Az emberiségnek az utóbbi pár évtizedig még sohasem volt alkalma annyit enni, amennyit csak akar. Míg azelőtt a határtalan fogyasztásnak a szegénység és a magas élelmiszerárak szabtak gátat, mára semmi akadálya nincs annak, hogy a megfizethető árú óriási adagok által zsírokkal és szénhidrátokkal pumpáljuk tele magunkat – olvasható a British Medical Journal című szaklapban megjelent összefoglalóban.

Emellett az is látványos változás elődeink korszakához képest, hogy mára szinte kiegészítő tevékenységgé vált az evés: tévénézés vagy internetezés közben szinte észre sem vesszük, hogy mit és mennyit fogyasztunk. A közös családi étkezések is egyre ritkábbá válnak, egyedül eszünk, de sokat és gyorsan.

Az osakai tudós és csapata összesen háromezer japán férfi és nő étkezési szokásait követte figyelemmel 2003 és 2006 között. A résztvevők fele – elmondásuk szerint – addig eszik, amíg teljesen jól nem lakik. Az összes válaszadó 40 százaléka emellett még azt is elismerte, hogy túl gyorsan étkezik. Ez amúgy a többségük kiugró BMI-értékén (testtömeg-index (Body Mass Index)) meg is látszott: a gyorsan és sokat evők körében háromszor annyi volt a túlsúlyos, mint a normális tempóban, egészséges adagokat fogyasztók csoportjában.

WEBBeteg logóWEBBeteg összeállítás
Szerző: K. J., fordító
Forrás: focus.de
Egyéb forrás: Medipress

Cikkajánló

Segítség