Mi történjen a bölcsességfogakkal, ha fájdalmat okoznak?

Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

A közhiedelem szerint, akinek a bölcsességfoga megjelenik, az a személy hatalmas tudás birtokában van. Ennek persze semmi köze a valósághoz, ráadásul a magyar emberek több mint tizenöt százalékának ki sem nőnek ezek a fogai, vagy eleve ki sem alakulnak, vagyis hiányoznak. Az is gyakorta előfordul, hogy kifejlődnek ugyan, de nem megfelelően bújnak elő, és hézag marad a két fog között. Más esetben rossz irányba nőnek, és nyomják, összetolják a többi fogat.

Egyre több fiatal panaszkodik arra - s fordul miatta fogorvoshoz, majd szájsebészhez -, hogy a bölcsességfogainak növekedése kínzó fájdalommal jár, amit semmiféle fájdalomcsillapító nem képes enyhíteni. A szakemberek a vizsgálat elvégzése után panoráma-röntgenfelvételre küldik a pácienseiket, s annak eredménye után állítják fel a diagnózist. Erre azért is van szükség, hogy az orvosok pontosan láthassák a bölcsességfogak növekedésének irányát, mértékét, s a foggyökerek elhelyezkedését. Az utóbbi 5-10 évben ugyanis egyre több 18-25 év közötti fiatalnál fedezték fel a bölcsességfogak gyökereinek vízszintesen fekvő helyzetét, amit hagyományos foghúzással lehetetlenség eltávolítani. Ez szájsebészeti operáció útján történhet meg, aminek a gyógyulási ideje igen hosszú.

Lássuk, mit mond a szakember a témával kapcsolatosan!

Dr. Volom András esztétikai fogorvostól elsőként azt kérdeztük, hogy a most 18- 25 éves korosztálynak miért fejlődik ekként a bölcsességet ugyan nem adó, de annál több kínnal növekvő hátsó s egyben utolsó foga.

- A bölcsességfog az utolsóként előtörő maradandó fog, ami valóban, a sorban is az utolsó. Érdemes tudni, hogy a magyar emberek 13 százalékának hiányzik a bölcsességfogcsírája, akár mind a négy is. Ez az arány a tudományos vizsgálatok szerint tovább nő a következő években, évtizedekben – mondta dr. Volom András fogorvos, s hozzáfűzte: - Akinek viszont megvan e fogak csírája, többnyire meggyűlik a baja vele, mivel az esetek többségében kevés a hely a bölcsességfogak számára. Sőt, sokszor már a többi fog számára is. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a bölcsességfogak nem tudnak előtörni, elfekszenek a csontban, nekidőlnek az előttük lévő hetes fognak, gyengítve azokat azáltal, hogy felszívódik mögöttük a csont, illetve összetorlaszolják a fogívet.

- Mi lehet ennek az oka? Kevesebbet rág, helytelenül táplálkozik az érintett generáció?

- Genetikailag mindenkiben megvan a képesség, hogy a saját fogai az álcsontjában elférjenek. Ha megnézzük egy ősember vagy a természeti népek tagjainak állcsontját, azt látjuk, hogy a bölcsességfogak is gond nélkül befértek, beférnek a fogívbe. A mai modern embernél nem ez a helyzet. Esetükben valami megakadályozza az állcsont normális fejlődését, növekedését. Az egyik fontos tényező valóban a rágás hiánya. A modern táplálkozás sajnos nem ösztönöz a fogak használatára: csupa puha pékáru, agyonfőzött étel, gyorséttermek kínálatai, pedig teher alatt nő a pálma – sorolja tapasztalatait dr. Volom András esztétikai fogorvos. – A csontok akkor tudnak növekedni, ha funkcióban vannak, vagyis a megfelelő testrész megfelelő mozgásában. Akinek például van egy foghiánya, amit rövid határidőn belül nem pótolnak, ott felszívódik a csont, mert nincs használva az a terület. Az állcsontnövekedés elakadásának másik oka funkcionális, a nyelv rossz helyzetéből adódik.

- Mitől nincs a nyelv a helyén? Hogyan értsük ezt?

- Ennek számos oka van, a leggyakoribb a szájlégzés, melynek során ismét visszajutunk a táplálkozáshoz. Több tanulmány is felhívja a figyelmet, hogy a mai modern táplálkozás, melyben előkelő helyet foglalnak el a finomított szénhidrátok, jelentősen hozzájárul a légúti allergiák, és ezzel a szájlégzés kialakulásához. A szopás elmaradása csecsemőkorban, a cumizás, az ujjszopás miatt renyhébb nyelvizom és nyelvfék szintén ludas a nyelv nem kívánatos helyzetében.

- Vagyis az ok-okozati összefüggések több szinten is megfigyelhetőek a szakemberek számára, amivel a rohanó, felgyorsult hétköznapi életben mi nem is számolunk. Térjünk vissza a bölcsességfogakra, s nézzük, hogy mikor kell ezek előbújására számítani, s mi a teendő, ha ezt kínzó fájdalom kíséri?

- A 10 milliós lelket számláló Magyarország évente 7 millió fogkefét használ el, tehát személyenként egyet sem. A fogselymet, a szájzuhanyt sokan hírből sem ismerik sajnos. Ezért hívjuk fel a prevencióra a figyelmet a szakrendeléseinken már a tejfogak ápolása és kezelése érdekében. Annál is inkább, mert a 12 éves korosztály körében végzett felmérés szerint a gyerekek nyolcadának van ép fogsora. Míg 19 évesen átlagosan öt fogunk hiányzik. Európa sereghajtói vagyunk a fogazat tekintetében. Egy átfogó, prevenciós program lenne a legideálisabb állapot a helyzet megváltoztatásához, ami a bölcsességfogakra is vonatkozik. A kínzó fájdalom enyhítését, a bölcsességfog állapotát, annak sorsát csak szakember tudja megítélni, így felesleges marékszámra szedni a fájdalomcsillapítókat, amivel sokat ártunk a szervezetünknek. Célszerűbb mielőbb fogorvoshoz menni, aki felméri, ellenőrzi, hogy a kibújóban lévő fog körül az íny gyulladt-e, s ha igen, azt mivel tudja gyógyítani, s mi lehet a következő lépés a bölcsességfogak sorsát tekintve. A kibújásukra, ha az a fent elmondottak miatt nem marad el, 18-25 éves kor körül lehet számítani.

- Érdemes-e eltávolítani a bölcsességfogakat, s ha igen, milyen esetekben, és milyen panaszok okán?

- Panorámaröntgen alapján dönthető el, hogy mikor van szükség ezeknek a fogaknak az eltávolítására. Akkor is érdemes elgondolkodni az eltávolításán, ha a fog alig tudott kinőni, és részben elfedi az íny, mert ilyenkor nagyon nehéz tisztán tartani, és szinte garantált a korai szuvasodásuk. Ez pedig gyakorta csak akkor derül ki, ha a szuvasodás elérte az idegeket. Az ilyen helyzetű bölcsességfog kezelése, hozzáférhetősége a rossz látási viszonyok miatt szinte lehetetlen, már a tömés is nehézkes, és lehet, hogy ezzel valódi erdmény nem is érhető el. Egészséges fogakat csak akkor javasol a fogorvos kihúzni, ha arra nyomós oka van, de mindenképpen tudni kell, hogy egy begyulladt bölcsességfog eltávolítása sokkal nehezebb, és jóval több utópanasszal jár, mint egy nem gyulladté.

- Ha beavatkozásra kerül sor, melyik életkorban történik?

- A beavatkozásra általában 18 éves kor körül kerül sor, leggyakrabban a fogszabályozó szakorvos javaslatára. S szintén mérlegelni kell a bölcsességfog eltávolítását, ha az tartós fájdalmat okoz, a megmentésére nincs optimális esély. Nem kellemes beavatkozás, amit mindig az adott eset, a beteg állapota dönt el. Annak is lehet előnye, ha még a csontból veszik ki a fogat, és annak is, ha az előtörés után. Ha a fog nagyon közel fekszik például az idegekhez, akkor jobb megelőzni, hogy a gyökér teljes hosszában kinőjön, nehogy sérüljön az ideg műtét közben. Ezért ilyenkor még a fog előtörése előtt, a csontból távolítják el a fogat. Ha a gyökér túl közel van az ideghez, vagy rajta fekszik az idegen, akkor olyan megoldás is lehetséges, hogy még a csontban levágják a koronai részt, csak azt veszik ki, és a gyökeret bent hagyják. Amikor már legalább egyharmad részben kibújt a fog, akkor könnyebb megfogni és kihúzni. Egyszerűbb esetekben fogorvos végzi a bölcsességfogak eltávolítását, a bonyolultabb eseteket érdemes szájsebész szakorvosra bízni, aki napi rutinnal rendelkezik az ilyen esetek megoldásában.

- Mikor végzik altatásban az operációt?

- Leginkább akkor javasoljuk az altatást, amikor egyszerre mind a négy bölcsességfog: a páciens panaszai miatt, és komoly orvosi indokkal kikerül. Ez ébren nagyon megterhelő lenne a beteg számára, míg átaludva a beavatkozást, csak az utópanaszokat, kellemetlenségeket kell elviselni, s azt sem négyszer, hanem csupán egy alkalommal. A rendelőnkben rendszeresen távolítunk el bölcsességfogakat, és azt tapasztaljuk, ha nem is az altatásos beavatkozásra gondolok, hogy lehetőség szerint a legkíméletesebb technikák alkalmazása nagyon kedvezően hat a gyógyulási folyamatra. Protokollunk része a beavatkozás után szoftlézeres sebgyógyulás serkentése is, ami jól befolyásolja a gyógyulást, a fertőzés elkerülését, ha a páciens együttműködik s betartja az orvosa tanácsát.

- Ezeket a beavatkozási lehetőségeket még hallgatni is félelmetes volt, pedig a szakember számára kézenfekvő a bölcs és szakszerű helyzetfelismerés és megoldás. Vajon meddig kell kellemetlen érzésre számítani, ha mégis az operáció a lehetséges legideálisabb gyógykezelés?

- A beavatkozás folyamatát pontos részletességgel talán nem érdemes leírni, mert valóban rémisztőbbnek tűnhet a páciensek számára, mint ahogyan a szakorvos azt rutinosan megoldja. A műtéti folyamat érzéstelenítővel történik természetesen, s az utolsó mozzanat a seb összevarrása. Az operáció napján pihenésre és fájdalomcsillapítóra bizonyosan szükség van, másnap viszont enyhülnek a panaszok, de a fogorvos vagy a szájsebész által elmondottakat szigorúan be kell tartani mind az étkezést-, mind a sebóvást illetően. Olykor előfordulhat, hogy antibiotikum kúrára is szükség van. Előfordulhat dagadás, duzzanat is, amit jegeléssel enyhíteni lehet, míg a szájzár fellépését óvatos tornáztatással kell kimozgatni, nem túlerőltetve sem az állkapcsot, sem az operált szakaszt. Érdemes a beavatkozást szabadság- vagy iskolaszünet idejére időzíteni. Fontos, hogy a sebet igen óvatosan már a műtét napján is tisztítsák, nehogy elfertőződjön. Ezt is az orvossal egyeztetett technikával szabad végezni. A gyógyulási időszakban ellenjavallt a tejtermékek, valamint a lepedékképző élelmiszerek – pékáru, rizs, krumpli, édesség, érdes felületű étel, szénsavas ital – fogyasztása. A kontroll vizsgálatok időpontját szigorúan be kell tartani!

Gyógyulás a bölcsességfog eltávolítása után

A sebgyógyulás attól is függ, hogy a bölcsességfogat a megfelelő fogorvosi technikával kihúzták, vagy szájsebészeti operációra volt-e szükség. Dr. Szentkirályi Pál, fogorvos-, szájsebész arra hívta fel a figyelmet, hogy nyáron, kánikulában lehetőség szerint ne vetessük ki a bölcsességfogunkat, a fertőzésveszély elkerülése-, a hőség okozta túlhevültség- és az ödéma kialakulása miatt sem. Az elmúlt tíz évben megduplázódott hazánkban a bölcsességfogak eltávolításának aránya, aminek az elsődleges oka: az egyre tudatosabb fogszabályozók használata. Vannak olyan szülők, akik a panorámaröntgen-felvételt alapul véve gyermekük 8-10 éves korában kérik a még csíra állapotban lévő bölcsességfogak eltávolítását, mivel rossz lesz a fog pozíciója ifjú korukra, s így nem tud majd előtörni, és számos kellemetlen, fájdalmas órákat, napokat okozhat a csemetének. A növekedésben megakadt bölcsességfogak terápiája a sebészi eltávolítás. Ezt megelőzően mindeneképpen szükséges a panorámaröntgen-, és az alsó fogaknál különösen fontos lehet a 3D fogászati CT- felvétel is.

A magánrendelőkben ezekért a meghatározott díjszabás szerint kell fizetnie a betegnek, ami borsos árat is jelenthet.

A társadalombiztosító által támogatott beavatkozás ingyenes, de nem minden esetben kellően felszereltek, elégségesek a fogorvosi rendelők. A klinikákon viszont, szerencsére egyre több helyen az országban, modern technikai módszerekkel végzik a bonyolult beavatkozást.

Ez is érdekelheti Önt! Mi a teendő szájsebészeti műtétek után?

- Igaz-e, hogy a bölcsességfogaknak nincs valódi szerepük, s hamar elromlanak?

Minden bölcsességfognak helye és szerepe van egy jól kifejlett, egészséges állkapocsban. A fogak alapvetően a rossz táplálkozástól, a lepedékkeltő ételektől romlanak el. Az alulfejlett állcsontban viszont torlódott helyzetbe kerülhetnek a bölcsességfogak, és rontják a tisztíthatóságot, valamint a fogsorérintkezést is előnytelenül befolyásolják. Ebből azonban nem az a következtetés vonható le, hogy e fogak feleslegesek, hanem fel kell ismernünk azt, hogy az állcsontok megfelelő kifejlődése a fő cél, amit gyermekeinknél kell megcéloznunk.

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Volom András, esztétikai fogorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Fogínysorvadás: okok, tünetek...

A fogínysorvadás, mely a fogágybetegség melegágya, immár népbetegségnek számít, a lakosság 70-80 százalékát érinti. Következtében a fogat...

Szájhigiénia és termékenység -...

A legújabb kutatások szerint az orális egészség befolyásolja, hogy egy nő mennyi idő múlva esik teherbe, a férfiaknál pedig a fogínybetegségek és...

Fogfájás a koronavírus-járvány...

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 17-től visszavonásig határozatban tiltja meg a nem sürgős fogászati beavatkozások elvégzését a...

Mikor szükséges feltétlenül...

Bölcsességfognak a leghátsó őrlőfogat nevezzük, mely már 14 éves korban elkezd kinőni az állkapocsból. Az íny áttörésének ideje a 18. és 25....

Az állcsonti ciszta tünetei és...

A ciszta egy folyadékkal telt tokkal körülvett testüreg, hólyag vagy tömlő. Ciszták bárhol kialakulhatnak, így az állcsonton is, ezeket a cisztákat...

A bölcsességfog eltávolítása

A bölcsességfogak olyan őrlőfogak, melyek általában a kamaszévek végén, a 20-as évek elején bújnak ki. Ha egészségesek, és megfelelően...

Bölcsességfog - Mire jó a 8-as fog?

A bölcsességfog 18 és 25 éves kor között tör elő, sokszor kellemetlenségeket, fájdalmat okozva. Mivel ez a leghátsó fog, nehéz elérni a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.