Hirdetés
      • Mi történjen a bölcsességfogakkal, ha fájdalmat okoznak?

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        A közhiedelem szerint, akinek a bölcsességfoga megjelenik, az a személy hatalmas tudás birtokában van. Ennek persze semmi köze a valósághoz, ráadásul a magyar emberek több mint tizenöt százalékának ki sem nőnek ezek a fogai, vagy eleve ki sem alakulnak, vagyis hiányoznak. Az is gyakorta előfordul, hogy kifejlődnek ugyan, de nem megfelelően bújnak elő, és hézag marad a két fog között. Más esetben rossz irányba nőnek, és nyomják, összetolják a többi fogat.

        Egyre több fiatal panaszkodik arra - s fordul miatta fogorvoshoz, majd szájsebészhez -, hogy a bölcsességfogainak növekedése kínzó fájdalommal jár, amit semmiféle fájdalomcsillapító nem képes enyhíteni. A szakemberek a vizsgálat elvégzése után panoráma-röntgenfelvételre küldik a pácienseiket, s annak eredménye után állítják fel a diagnózist. Erre azért is van szükség, hogy az orvosok pontosan láthassák a bölcsességfogak növekedésének irányát, mértékét, s a foggyökerek elhelyezkedését. Az utóbbi 5-10 évben ugyanis egyre több 18-25 év közötti fiatalnál fedezték fel a bölcsességfogak gyökereinek vízszintesen fekvő helyzetét, amit hagyományos foghúzással lehetetlenség eltávolítani. Ez szájsebészeti operáció útján történhet meg, aminek a gyógyulási ideje igen hosszú.

        Lássuk, mit mond a szakember a témával kapcsolatosan!

        Hirdetés

        Dr. Volom András esztétikai fogorvostól elsőként azt kérdeztük, hogy a most 18- 25 éves korosztálynak miért fejlődik ekként a bölcsességet ugyan nem adó, de annál több kínnal növekvő hátsó s egyben utolsó foga.

        - A bölcsességfog az utolsóként előtörő maradandó fog, ami valóban, a sorban is az utolsó. Érdemes tudni, hogy a magyar emberek 13 százalékának hiányzik a bölcsességfogcsírája, akár mind a négy is. Ez az arány a tudományos vizsgálatok szerint tovább nő a következő években, évtizedekben – mondta dr. Volom András fogorvos, s hozzáfűzte: - Akinek viszont megvan e fogak csírája, többnyire meggyűlik a baja vele, mivel az esetek többségében kevés a hely a bölcsességfogak számára. Sőt, sokszor már a többi fog számára is. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a bölcsességfogak nem tudnak előtörni, elfekszenek a csontban, nekidőlnek az előttük lévő hetes fognak, gyengítve azokat azáltal, hogy felszívódik mögöttük a csont, illetve összetorlaszolják a fogívet.

        Mi lehet ennek az oka? Kevesebbet rág, helytelenül táplálkozik az érintett generáció?

        - Genetikailag mindenkiben megvan a képesség, hogy a saját fogai az álcsontjában elférjenek. Ha megnézzük egy ősember vagy a természeti népek tagjainak állcsontját, azt látjuk, hogy a bölcsességfogak is gond nélkül befértek, beférnek a fogívbe. A mai modern embernél nem ez a helyzet. Esetükben valami megakadályozza az állcsont normális fejlődését, növekedését. Az egyik fontos tényező valóban a rágás hiánya. A modern táplálkozás sajnos nem ösztönöz a fogak használatára: csupa puha pékáru, agyonfőzött étel, gyorséttermek kínálatai, pedig teher alatt nő a pálma – sorolja tapasztalatait dr. Volom András esztétikai fogorvos. – A csontok akkor tudnak növekedni, ha funkcióban vannak, vagyis a megfelelő testrész megfelelő mozgásában. Akinek például van egy foghiánya, amit rövid határidőn belül nem pótolnak, ott felszívódik a csont, mert nincs használva az a terület. Az állcsontnövekedés elakadásának másik oka funkcionális, a nyelv rossz helyzetéből adódik.

        Mitől nincs a nyelv a helyén? Hogyan értsük ezt?

        - Ennek számos oka van, a leggyakoribb a szájlégzés, melynek során ismét visszajutunk a táplálkozáshoz. Több tanulmány is felhívja a figyelmet, hogy a mai modern táplálkozás, melyben előkelő helyet foglalnak el a finomított szénhidrátok, jelentősen hozzájárul a légúti allergiák, és ezzel a szájlégzés kialakulásához. A szopás elmaradása csecsemőkorban, a cumizás, az ujjszopás miatt renyhébb nyelvizom és nyelvfék szintén ludas a nyelv nem kívánatos helyzetében.

        Vagyis az ok-okozati összefüggések több szinten is megfigyelhetőek a szakemberek számára, amivel a rohanó, felgyorsult hétköznapi életben mi nem is számolunk. Térjünk vissza a bölcsességfogakra, s nézzük, hogy mikor kell ezek előbújására számítani, s mi a teendő, ha ezt kínzó fájdalom kíséri?

        - A 10 milliós lelket számláló Magyarország évente 7 millió fogkefét használ el, tehát személyenként egyet sem. A fogselymet, a szájzuhanyt sokan hírből sem ismerik sajnos. Ezért hívjuk fel a prevencióra a figyelmet a szakrendeléseinken már a tejfogak ápolása és kezelése érdekében. Annál is inkább, mert a 12 éves korosztály körében végzett felmérés szerint a gyerekek nyolcadának van ép fogsora. Míg 19 évesen átlagosan öt fogunk hiányzik. Európa sereghajtói vagyunk a fogazat tekintetében. Egy átfogó, prevenciós program lenne a legideálisabb állapot a helyzet megváltoztatásához, ami a bölcsességfogakra is vonatkozik. A kínzó fájdalom enyhítését, a bölcsességfog állapotát, annak sorsát csak szakember tudja megítélni, így felesleges marékszámra szedni a fájdalomcsillapítókat, amivel sokat ártunk a szervezetünknek. Célszerűbb mielőbb fogorvoshoz menni, aki felméri, ellenőrzi, hogy a kibújóban lévő fog körül az íny gyulladt-e, s ha igen, azt mivel tudja gyógyítani, s mi lehet a következő lépés a bölcsességfogak sorsát tekintve. A kibújásukra, ha az a fent elmondottak miatt nem marad el, 18-25 éves kor körül lehet számítani.

        Érdemes-e eltávolítani a bölcsességfogakat, s ha igen, milyen esetekben, és milyen panaszok okán?

        - Panorámaröntgen alapján dönthető el, hogy mikor van szükség ezeknek a fogaknak az eltávolítására. Akkor is érdemes elgondolkodni az eltávolításán, ha a fog alig tudott kinőni, és részben elfedi az íny, mert ilyenkor nagyon nehéz tisztán tartani, és szinte garantált a korai szuvasodásuk. Ez pedig gyakorta csak akkor derül ki, ha a szuvasodás elérte az idegeket. Az ilyen helyzetű bölcsességfog kezelése, hozzáférhetősége a rossz látási viszonyok miatt szinte lehetetlen, már a tömés is nehézkes, és lehet, hogy ezzel valódi erdmény nem is érhető el. Egészséges fogakat csak akkor javasol a fogorvos kihúzni, ha arra nyomós oka van, de mindenképpen tudni kell, hogy egy begyulladt bölcsességfog eltávolítása sokkal nehezebb, és jóval több utópanasszal jár, mint egy nem gyulladté.

        Ha beavatkozásra kerül sor, melyik életkorban történik?

        - A beavatkozásra általában 18 éves kor körül kerül sor, leggyakrabban a fogszabályozó szakorvos javaslatára. S szintén mérlegelni kell a bölcsességfog eltávolítását, ha az tartós fájdalmat okoz, a megmentésére nincs optimális esély. Nem kellemes beavatkozás, amit mindig az adott eset, a beteg állapota dönt el. Annak is lehet előnye, ha még a csontból veszik ki a fogat, és annak is, ha az előtörés után. Ha a fog nagyon közel fekszik például az idegekhez, akkor jobb megelőzni, hogy a gyökér teljes hosszában kinőjön, nehogy sérüljön az ideg műtét közben. Ezért ilyenkor még a fog előtörése előtt, a csontból távolítják el a fogat. Ha a gyökér túl közel van az ideghez, vagy rajta fekszik az idegen, akkor olyan megoldás is lehetséges, hogy még a csontban levágják a koronai részt, csak azt veszik ki, és a gyökeret bent hagyják. Amikor már legalább egyharmad részben kibújt a fog, akkor könnyebb megfogni és kihúzni. Egyszerűbb esetekben fogorvos végzi a bölcsességfogak eltávolítását, a bonyolultabb eseteket érdemes szájsebész szakorvosra bízni, aki napi rutinnal rendelkezik az ilyen esetek megoldásában.

        Mikor végzik altatásban az operációt?

        - Leginkább akkor javasoljuk az altatást, amikor egyszerre mind a négy bölcsességfog: a páciens panaszai miatt, és komoly orvosi indokkal kikerül. Ez ébren nagyon megterhelő lenne a beteg számára, míg átaludva a beavatkozást, csak az utópanaszokat, kellemetlenségeket kell elviselni, s azt sem négyszer, hanem csupán egy alkalommal. A rendelőnkben rendszeresen távolítunk el bölcsességfogakat, és azt tapasztaljuk, ha nem is az altatásos beavatkozásra gondolok, hogy lehetőség szerint a legkíméletesebb technikák alkalmazása nagyon kedvezően hat a gyógyulási folyamatra. Protokollunk része a beavatkozás után szoftlézeres sebgyógyulás serkentése is, ami jól befolyásolja a gyógyulást, a fertőzés elkerülését, ha a páciens együttműködik s betartja az orvosa tanácsát.

        Ezeket a beavatkozási lehetőségeket még hallgatni is félelmetes volt, pedig a szakember számára kézenfekvő a bölcs és szakszerű helyzetfelismerés és megoldás. Vajon meddig kell kellemetlen érzésre számítani, ha mégis az operáció a lehetséges legideálisabb gyógykezelés?

        - A beavatkozás folyamatát pontos részletességgel talán nem érdemes leírni, mert valóban rémisztőbbnek tűnhet a páciensek számára, mint ahogyan a szakorvos azt rutinosan megoldja. A műtéti folyamat érzéstelenítővel történik természetesen, s az utolsó mozzanat a seb összevarrása. Az operáció napján pihenésre és fájdalomcsillapítóra bizonyosan szükség van, másnap viszont enyhülnek a panaszok, de a fogorvos vagy a szájsebész által elmondottakat szigorúan be kell tartani mind az étkezést-, mind a sebóvást illetően. Olykor előfordulhat, hogy antibiotikum kúrára is szükség van. Előfordulhat dagadás, duzzanat is, amit jegeléssel enyhíteni lehet, míg a szájzár fellépését óvatos tornáztatással kell kimozgatni, nem túlerőltetve sem az állkapcsot, sem az operált szakaszt. Érdemes a beavatkozást szabadság- vagy iskolaszünet idejére időzíteni. Fontos, hogy a sebet igen óvatosan már a műtét napján is tisztítsák, nehogy elfertőződjön. Ezt is az orvossal egyeztetett technikával szabad végezni. A gyógyulási időszakban ellenjavallt a tejtermékek, valamint a lepedékképző élelmiszerek – pékáru, rizs, krumpli, édesség, érdes felületű étel, szénsavas ital – fogyasztása. A kontroll vizsgálatok időpontját szigorúan be kell tartani!

        Gyógyulás a bölcsességfog eltávolítása után

        A sebgyógyulás attól is függ, hogy a bölcsességfogat a megfelelő fogorvosi technikával kihúzták, vagy szájsebészeti operációra volt-e szükség. Dr. Szentkirályi Pál, fogorvos-, szájsebész arra hívta fel a figyelmet, hogy nyáron, kánikulában lehetőség szerint ne vetessük ki a bölcsességfogunkat, a fertőzésveszély elkerülése-, a hőség okozta túlhevültség- és az ödéma kialakulása miatt sem. Az elmúlt tíz évben megduplázódott hazánkban a bölcsességfogak eltávolításának aránya, aminek az elsődleges oka: az egyre tudatosabb fogszabályozók használata. Vannak olyan szülők, akik a panorámaröntgen-felvételt alapul véve gyermekük 8-10 éves korában kérik a még csíra állapotban lévő bölcsességfogak eltávolítását, mivel rossz lesz a fog pozíciója ifjú korukra, s így nem tud majd előtörni, és számos kellemetlen, fájdalmas órákat, napokat okozhat a csemetének. A növekedésben megakadt bölcsességfogak terápiája a sebészi eltávolítás. Ezt megelőzően mindeneképpen szükséges a panorámaröntgen-, és az alsó fogaknál különösen fontos lehet a 3D fogászati CT- felvétel is.

        A magánrendelőkben ezekért a meghatározott díjszabás szerint kell fizetnie a betegnek, ami borsos árat is jelenthet.

        A társadalombiztosító által támogatott beavatkozás ingyenes, de nem minden esetben kellően felszereltek, elégségesek a fogorvosi rendelők. A klinikákon viszont, szerencsére egyre több helyen az országban, modern technikai módszerekkel végzik a bonyolult beavatkozást.

        Ez is érdekelheti Önt! Mi a teendő szájsebészeti műtétek után?

        - Igaz-e, hogy a bölcsességfogaknak nincs valódi szerepük, s hamar elromlanak?

        Minden bölcsességfognak helye és szerepe van egy jól kifejlett, egészséges állkapocsban. A fogak alapvetően a rossz táplálkozástól, a lepedékkeltő ételektől romlanak el. Az alulfejlett állcsontban viszont torlódott helyzetbe kerülhetnek a bölcsességfogak, és rontják a tisztíthatóságot, valamint a fogsorérintkezést is előnytelenül befolyásolják. Ebből azonban nem az a következtetés vonható le, hogy e fogak feleslegesek, hanem fel kell ismernünk azt, hogy az állcsontok megfelelő kifejlődése a fő cél, amit gyermekeinknél kell megcéloznunk.

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Szakértő: Dr. Volom András, esztétikai fogorvos

        Módosítva: 2019.09.30 05:21, Megjelenés: 2018.09.10 13:12
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Új helyen a fogorvosi ügyelet Debrecenben

        A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézete és egy fogászat együttműködéseként december 1-től új, korszerű környezetben fogadják a betegeket. A fogászati ügyeleti ellátás ezentúl a Rákóczi utcán lesz.

        Leküzdhető a félelem a fogorvostól

        A fogorvosi fúró hangja szorongást válthat ki bennünk, és egyes kutatások szerint a kezelés közben az ősi túlélési ösztöneink kapcsolnak be. A legtöbben szégyelljük, hogy félünk a fogorvostól, pedig van megoldás, amellyel úrrá lehetünk a rettegésen, és megmenekülhetünk a fájdalomtól.

        Fogínysorvadás: okok, tünetek, kezelés és megelőzés

        A fogínysorvadás, mely a fogágybetegség melegágya, immár népbetegségnek számít, a lakosság 70-80 százalékát érinti. Következtében a fogat tartó csontos fogágy is sérül és végső esetben akár teljesen fel is szívódhat. Ekkor meglazulnak, majd kihullanak a fogak.

        Mikor szükséges feltétlenül eltávolítani a bölcsességfogat?

        Bölcsességfognak a leghátsó őrlőfogat nevezzük, mely már 14 éves korban elkezd kinőni az állkapocsból. Az íny áttörésének ideje a 18. és 25. életév között következik be. Nem mindenkinek nőnek ki a bölcsességfogai, és nem minden esetben kell eltávolítani őket.

        Az állcsonti ciszta tünetei és kezelése

        A ciszta egy folyadékkal telt tokkal körülvett testüreg, hólyag vagy tömlő. Ciszták bárhol kialakulhatnak, így az állcsonton is, ezeket a cisztákat nevezzük állcsonti cisztáknak.

        A bölcsességfog eltávolítása

        A bölcsességfogak olyan őrlőfogak, melyek általában a kamaszévek végén, a 20-as évek elején bújnak ki. Ha egészségesek, és megfelelően igazodnak, értékes alkotóelemei a szájnak, ám legtöbbször elhanyagoltak, és az eltávolításuk szükséges.

        Bölcsességfog - Mire jó a 8-as fog?

        A bölcsességfog 18 és 25 éves kor között tör elő, sokszor kellemetlenségeket, fájdalmat okozva. Mivel ez a leghátsó fog, nehéz elérni a fogkefével, nehéz alaposan tisztítani, ez az oka annak, hogy sokaknál tapasztalható a szuvasodása.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA