Miben különbözik a majomhimlő a COVID-19-től?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Szakértők szerint biztos, hogy Magyarországon is megjelenik majd a majomhimlő, de pandémiát feltehetően nem fog okozni, szórványos esetek és családi-közösségi halmozódások várhatóak.

A betegséget azért nevezik majomhimlőnek, mert a kutatók először 1958-ban észlelték laboratóriumi majmokban, de úgy gondolják, hogy a vírusa vadon élő állatokról, például rágcsálókról vagy más fertőzött emberekről terjed át az emberekre. Egy átlagos évben néhány ezer eset fordul elő Afrikában, jellemzően a kontinens nyugati és középső részein. Afrikán kívül azonban korábban csak néhány elszórt esetben fordult elő, amelyek Afrikába utazáshoz vagy fertőzött állatok behozatalához kapcsolódtak.

Miben különbözik a majomhimlő vírusának terjedése a koronavírusétól?

A korábbiakkal szemben, csak az elmúlt héten, az Afrikán kívül észlelt megbetegedések száma már meghaladta a kontinensen kívül észlelt esetek számát 1970 óta, amikor is először derült ki, hogy a vírus emberben is okoz megbetegedéseket. Ez a gyors terjedés az, ami miatt a tudósok fokozott éberségben vannak.

De a majomhimlő nem a SARS-CoV-2, a COVID-19 világjárványért felelős koronavírus – mondja Jay Hooper, a marylandi Fort Detrickben található, az Egyesült Államok Hadseregének Orvosi Fertőző Betegségek Kutatóintézetének virológusa. Emberről emberre nem terjed olyan könnyen, mint ahogy a koronavírus a járvány egyes hullámaiban, és mivel rokonságban áll a feketehimlő-vírussal, már rendelkezésre állnak lehetséges kezelések és oltások a terjedésének megfékezésére. Tehát bár a tudósok aggódnak – mivel minden vírus újfajta viselkedése aggasztó –, nincsenek pánikba esve.

A kutatók ezekből az előzetes genetikai adatokból azt állapították meg, hogy a majomhimlő-vírus Portugáliában talált törzse rokonságban áll egy túlnyomórészt Nyugat-Afrikában előforduló vírustörzzsel. Ez a törzs enyhébb betegségeket okoz, és alacsonyabb annak a halálozási aránya – körülbelül 1% a szegény vidéki lakosság körében –, mint a Közép-Afrikában keringő törzs okozta fertőzésé. De hogy a jelenlegi járványokat okozó törzs pontosan mennyiben tér el a nyugat-afrikaitól – és hogy a különböző országokban felbukkanó esetek összefüggésben állnak-e egymással –, továbbra sem ismert.

Ellentétben a SARS-CoV-2-vel, ezzel a gyorsan fejlődő RNS-vírussal, amelynek variánsai rendszeresen elkerülték a vakcinák és a korábbi fertőzés elleni immunitást, a majomhimlőt egy viszonylag nagy DNS-vírus okozza. MacIntyre, asuztrál epidemiológus szerint a DNS-vírusok jobban képesek felfedezni és kijavítani a mutációikat, mint az RNS-vírusok, ami azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy a majomhimlővírus esetében egy hirtelen mutáció váltotta ki, hogy alkalmassá váljon az emberről emberre történő megváltozott átvitelre.

Egyelőre rejtély, hogy az esetcsoportok szinte mindegyikében miért szerepelnek 20–50 év közötti homo-/biszexuális férfiak. Bár a majomhimlőről nem ismert, hogy nemi úton terjed, a szexuális tevékenység minden bizonnyal szoros érintkezést jelent, mondja Anne Rimoin, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem majomhimlő-szakértő epidemiológusa.

A váratlan terjedési minta legvalószínűbb magyarázata MacIntyre szerint az, hogy a vírus véletlenül került be egy homo-/biszexuális közösségbe, és ott továbbterjedt. A tudósok akkor fogják jobban megismerni ennek a járványnak a pontos eredetét és a fertőzés kockázati tényezőit, ha az aktuálisan folyó járványügyi vizsgálat – amely akár hetekig is eltarthat, a kontaktusok szigorú nyomonkövetésével – befejeződik.

Tünetek, diagnózis

A WHO szerint a COVID-19-cel szemben a majomhimlő klinikai megjelenése hasonlít a fekete himlőére, egy rokon orthopoxvírus-fertőzésre, amelyet már felszámoltak. A klasszikus tünet a majomhimlő esetén a kiütés, amely azonban csak a fertőzés későbbi szakaszában jelenik meg, a korai tünetek hasonlóak lehetnek a két vírusfertőzés esetén.

Bár mindkét vírus influenzaszerű tüneteket okozhat, de a majomhimlő nyirokcsomók megnagyobbodását és végső soron jellegzetes, folyadékkal teli elváltozásokat is kiválthat az arcon, a kezeken és a lábakon. A legtöbb ember kezelés nélkül is akár néhány héten belül felépülhet a majomhimlőből.

Míg a COVID-19-et hatékonyan diagnosztizálják RT-PCR-teszttel (real time PCR), a majomhimlőt mikroszkópos hisztopatológiai diagnózissal mutatják ki.

Terjedés és megelőzés

A WHO szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 egy olyan fertőző betegség, amely a fertőzött személy száján vagy orrán keresztül kis folyékony részecskék által – vagyis klasszikus cseppfertőzéssel – terjed, amikor a beteg köhög, tüsszent, beszél, énekel vagy lélegzik. A majomhimlő ezzel szemben egy vírusos zoonózisos betegség, amely eredetileg állatokról terjedhet át, de később egyik emberről a másikra is átterjedhet sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppekkel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel.

"Mindaddig, amíg a fekete himlő elleni vakcinázás folyt és mindenki megkapta a védőoltást, embereken nem jelentkezett ez a betegség, és most sem kell tartania annak a fertőzéstől, illetve a megbetegedéstől, aki megkapta a fekete himlő elleni védőoltást, vagyis az 1979 előtt születettek biztonságban vannak" – nyilatkozta Rusvai Mikós. A szakember is cáfolta azt az állítást, miszerint ez a vírus emberről emberre nem terjed, de hozzátette, hogy csak szoros kontaktus útján, nem elég az, hogy valaki eltüsszenti magát a villamoson. Példaként említette a fertőzési lehetőségek között a szülő-gyermek kapcsolatot, az élettársi kapcsolatot, a szexuális viszonyt, ápolt és ápoló közötti kapcsolatot és a kórházi személyzettel való érintkezést is, vagyis mindazon szoros kontaktust, ahol a testnedvek könnyen átkerülhetnek emberről-emberre.

"A majomhimlő elsősorban bőrön és nyálkahártyákon keresztül terjed, így a szexuális kontaktus egyértelműen alkalmas a fertőzés átvitelére, de az apró, szemmel nem látható bőrsérüléseken keresztül is megfertőződhet valaki. Sajnos a vírus nagyon ellenálló, tehát a környezetben hosszú ideig fennmarad, a mindennapos használati tárgyak is terjeszthetik a betegek környezetében" – hívta fel a figyelmet a magyar víruskutató.

A Centers for Diseases Control and Prevention (CDC) szerint a majomhimlő megelőzésére szolgáló intézkedés az olyan állatokkal való érintkezés elkerülése, amelyek a vírus hordozói lehetnek (beleértve azokat az állatokat is, amelyek betegek vagy amelyeket elhullva találtak olyan területeken, ahol a majomhimlő előfordul). Tehát

  • kerülje az érintkezést minden olyan anyaggal, amely kapcsolatba került egy beteg emberrel (pl. ágynemű) vagy beteg állattal;
  • el kell különíteni a fertőzött betegeket másoktól, akiknél fennáll a fertőzés veszélye;
  • a fertőzött állatokkal vagy emberekkel való érintkezés után megfelelő kézhigiéniát kell alkalmazni, és
  • a betegek gondozása során egyéni védőfelszerelést (PPE) kell használni.
Megfertőződhetünk-e egyszerre majomhimlővel és koronavírussal?

A szakértők szerint kicsi az esélye ennek, mivel a majomhimlő vírusa nem terjed olyan mértékben, mint a koronavírus. Dr. Sulaiman Ladhani, a Masina Kórház (Mumbai) mellkasi betegségek és tuberkulózis szakértő orvosa azon a véleményen van, hogy a két vírus együttesen is okozhat megbetegedést, de mindkettő „két különböző vírusfertőzés” lenne egyidejűleg. „Általában a majomhimlő halálozási aránya 1 és 10 százalék között van, de a COVID-19 jelenléte növelheti a halálozások számát, mert immunszupprimáltabbá teheti az érintett személyt, és ez a kombináció bizony halálos lehet” – nyilatkozta. „A koronavírus-fertőzés önmagában is súlyos megbetegedést tud okozni, és ha a kettő együttesen állna fenn, az a pontos diagnózist megnehezítheti, mivel a korai tünetek hasonlóak lehetnek” – mondta.

Felszámolási stratégiák

A tudósok azóta figyelik a majomhimlőt, hogy az 1970-es években egy közeli rokon vírus, a fekete himlő felszámolási kampánya véget ért. Miután a világméretű oltásoknak köszönhetően a himlő már nem jelentett veszélyt, a közegészségügyi tisztviselők felhagytak a himlőoltás – ami viszont távol tartotta a majomhimlőt is – ajánlásával. A himlő felszámolása óta eltelt minden évben nőtt az ezekkel a vírusokkal szemben legyengült immunitású, vagy immunitással nem rendelkező populáció.

A közegészségügyi hatóságok azonban nem tehetetlenek a majomhimlővel szemben. A bioterrorizmus elleni óvintézkedésként az olyan országok, mint pl. az Egyesült Államok, fenntartják a himlőoltáskészletüket, valamint olyan vírusellenes terápiát, amelyről úgy gondolják, hogy rendkívül hatékony a vírus ellen. A terápiákat azonban valószínűleg nem alkalmaznák nagy léptékben a majomhimlő leküzdésére, mondja Andrea McCollum epidemiológus, az Egyesült Államok atlantai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja poxvírus csoportjának vezetője. Az egészségügyi dolgozók ehelyett valószínűleg a „gyűrűs vakcinázásnak” nevezett módszert alkalmaznák a vírus terjedésének megfékezésére: ez a fajta vakcinációs stratégia a majomhimlővel fertőzött emberek közeli kontaktjait vakcinázná, hogy megszüntesse a fertőzés terjedési útvonalait.

Az eddig látott adatok alapján McCollum úgy véli, hogy a jelenlegi járványok valószínűleg nem tesznek szükségessé a gyűrűs oltáson túlmenően védekezési stratégiákat.

Még azokon a területeken is, ahol a majomhimlő mindennap előfordul, ez még mindig viszonylag ritka fertőzés. Emellett azonban megfontolandó lehet a fokozott kockázatnak kitettek – pl. az egészségügyi dolgozók – vakcinázása is.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rovarfóbia (entomofóbia) Rovarfóbia (entomofóbia)

Okok és kezelési lehetőségek. Mit tehet, ha ezzel a problémával küzd?

Villámcsapás Villámcsapás

Hol vagyunk biztonságban? Mi a teendő, ha valakit villámcsapás ér?

Majomhimlő - Mit kell tudni a hazai...

Hazánkban jelenleg 42 majomhimlő-fertőzöttet tartanak számon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra kéri a lakosságot, hogy kiütéssel...

Majomhimlő: a tengeren túl...

Az Egyesült Államok közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő terjedése miatt.

Majomhimlő - tovább nőtt a...

Újabb kilenc, 23-50 éves férfinél igazolták a majomhimlő-fertőzést Magyarországon, ezzel 42-re nőtt a fertőzöttek száma - közölte a Nemzeti...

Újonnan igazolt, atipikus tünetek...

A WHO július 23-án nemzetközileg is jelentős, globális egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlővel kapcsolatban. Ennek oka többek...

Majomhimlő: tanácsok a védőoltás...

A majomhimlő terjedéséről szóló hírek idején az aggódó közösség tagjai fontos kérdéseket tesznek föl. Az Egyesült Államokban dolgozó...

Majomhimlő kérdések és válaszok:...

A majomhimlő ritka, 3-6 százalékban halálos kimenetelű betegség. Hogyan adható át a vírus, mennyire kell komolyan venni, és mit lehet tudni a...

Új vírus a láthatáron? - A...

Dr. Kemenesi Gábor virológus Facebook bejegyzésben tudatta, mit kell tudni egy váratlan, Afrikában jellemző zoonózisról, a majomhimlőről, ami...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.