Lassan 2 éve lehet jelen a világban a SARS-CoV-2

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Az Egészségügyi Világszervezet szakembereinek Kínában zajló (helyszíni, vuhani) vizsgálatai szerint már 2019 októbere előtt elkezdett terjedni az úgynevezett új típusú koronavírus - és nemcsak Kínában, hanem Európában, sőt más kontinensen is.

A 4 hétig tartó adatgyűjtés (’nyomozás’) után a WHO szakértőinek és a kínai tudósoknak nagy meggyőződéssel hangoztatott következtetése így hangzik: „extrém módon valószínűtlen”, hogy a koronavírus egy laboratóriumból szabadult volna ki. A vírus eredetét kereső vizsgálódásról beszámoló tanulmány azt támasztotta alá, hogy már hónapokkal a hivatalosan megerősített első eseteket megelőzően cirkulálhatott Kínában és Európában. Arra is van adat, hogy néhány amerikai vérében 2019 decembere előtt találtak a SARS-CoV-2 ellen termelődött antitestet.

Sok bizonyíték utal arra, hogy a vuhani piac globális figyelmet keltő decemberi első eseteit megelőzően, hónapokkal korábban már terjedt a világban a koronavírus. Az idén januárban Kínába érkezett WHO-csoport a vírus eredetét, valamint terjedésének kezdetét próbálta ’kinyomozni’.

A rejtély kulcsát keresve átvizsgálták a Vuhan körüli szélesebb régió, Hupei tartomány több mint 230 klinikájának orvosi feljegyzéseit. A térségben 2019 október-novemberében több mint 90 beteg került kórházba tüdőgyulladással, illetve koronavírus-fertőzésre emlékeztető tünetekkel. A megtalált (majd a lapban publikált) adatok hitelesen támasztják alá az egyéb kínai kutatásokat, amelyek azt állítják, sőt bizonyítják, hogy sok Vuhanban élő ember ettől a koronavírustól lett beteg – már ősszel, a tél kezdetén (novemberben, december elején). A vuhani kórházakról készült műholdas felvételek amerikai elemzése nyomon követte az egészségügyi intézmények körüli – a légtérből látható – mozgást.

Összegyűjtötték az internetes adatforgalmat is, azt figyelve, hogy adott térségben mennyien akarták megismerni bizonyos fogalmak jelentését. A COVID-19-re jellemző tünetekre, egyes orvosi megfogalmazásokra való gyakori rákeresés is arra utal, hogy már jelen lehetett, terjedhetett a térségben a vírus – akár 2019 nyarának végétől kezdődően.

A Harvard Egyetem kutatóinak tanulmánya – a városi egészségügyi intézmények forgalmát műholdas képeken ellenőrizve – arról árulkodik, hogy 2019 második felében a korábbihoz képest sokkal többen keresték fel a hat vuhani kórházat. A kiugrás (felfutási görbe) 2019 augusztusában kezdődött, ami hat hónappal később ért a csúcsra. Ez az időszak egybeesett az online keresések forgalmának növekedésével, amikor ezekre a szavakra, fogalmakra kerestek rá: ’hasmenés’, ’köhögés’.

Önkényes decemberre tenni az első évfordulót

Korábbi SARS-CoV-2-jelenlétet igazol a milanói rákkutatási intézet tanulmánya is. Olaszországban ugyanis azt dokumentálták, hogy az olasz koronavírusosok közül 4 beteg esete 2019 októberére nyúlik vissza. Arra is vannak bizonyítékok, hogy a vírus decemberre már elérte az Egyesült Államok nyugati partvidékét. Bár még jóval több adatra, információra volna szükség, nélkülük egyelőre lehetetlen pontosan megjelölni annak dátumát, hogy a vírus pontosan mikor "ugrott át" (és pontosan melyik) állat(ok)ról (az első) emberre. Az eddig megismert adatok alapján annyit azért ki lehet jelenteni, hogy a pandémia decemberi első évfordulójának megjelölése meglehetősen önkényes. Ugyanis, a vírus igazoltan terjedt már decembert megelőzően is Vuhanban! Hiszen a vuhani közegészségügyi hivatalnokok is beszéltek a WHO képviselőinek egy "titokzatos" kórról, amit később (2019. december 31-én) neveztek el új koronavírus okozta betegségnek (COVID-19). Kína első koronavírusos esetét azonban november 17-ére teszik a kormányzati feljegyzések, derül ki a South China Morning Post adataiból. A lap szerint a kínai orvosi szakértők ismételten analizálták a 2019 kora telén (november-december között) ellátott betegektől vett mintákat és 60 koronavírusos esetet mutattak ki. Az elemzésből az is kiderült, hogy egy 55 éves hupeji volt a világon az első ismert COVID-19-es ember, igaz, akkor még egyáltalán nem is azonosították ezt a betegséget.

A 2021 januárjában kezdődött WHO vizsgálatokat megelőzően a kínai hatóságok 92 olyan hupeji ember vérmintáját elemezték, akik még a pandémia kitörése előtt kerültek kórházba koronavírus-fertőzésszerű, arra emlékeztető tünetekkel. Keresték a vérmintákban (kétharmaduk vizsgálatára adódott módjuk) a koronavírusra jellemző specifikus ellenanyagot, ami arra utalt volna, hogy ezek a páciensek korábban megfertőződtek a vírussal. A minták negatívnak bizonyultak. Nem találtak bennük antitestet. A vizsgálható 92 vérminta maradék harmadánál azért nem is kereshették, mert egyes páciensek meghaltak, más túlélők pedig elutasították, hogy részt vegyenek az ellenanyagtesztben.

A negatív eredmény azonban szakértők szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az emberek nem voltak COVID-19-betegek. Az ellenanyagszint ugyanis idővel csökken, különösen enyhe fertőzés esetén. Ám itt mind a 92 személy kórházba került, ami viszont arra utal, hogy állapotuk súlyosabb lehetett. „Az ellenanyag eltűnik. A szintek süllyednek, a súlyos esetekben persze jóval kevésbé. A mai szerológiai tudásunk szerint a 92 esetből viszont legalább néhánynak pozitív eredményt kellett volna hoznia” – mondja a WHO csoport virológus tagja, Marion Koopmans.

Nem a vuhani piacról indult ki a pandémia

A Vuhanból először jelentett 41 koronavírusos személy közül sokan a város nagybani halpiacának (Huanan Seafood) látogatói vagy dolgozói voltak. Egy 2020. áprilisi jelentés szerint azonban a 41 közül 13 eset nem kapcsolható a piachoz, és ennek alapján azt lehet feltételezni, hogy nem a piac volt a pandémia kiindulópontja. A WHO szakértői most szintén megerősítették, hogy a vírus kezdeti "ugrása" állatról emberre nem a Huanan piacon történt. A bizonyítékok arra utalnak, hogy valahol máshol cirkulált a vírus Vuhanban, még azelőtt, hogy megtörtént a piaci kirobbanás, állítja Liang Wannian, a WHO vizsgálódását segítő kínai nemzeti egészségügyi bizottság tagja. Ugyanígy kizárta a piac „felelősségét” a kínai járványügyi és betegségmegelőzési központ májusi vizsgálata, ugyanis egyetlen ott található állatból sem tudták kimutatni a vírust.

Annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy egyszerűen egy korai szuperterjesztői helyszín lehetett a piac, ahol esetleg egyetlen fertőzött (már beteg?) ember – nem tipikus módon (illetve szuperterjesztés esetén éppen hogy nagyon is jellemző módon) – nagy számban adhatta tovább a vírust másoknak, nagyon sokakat megfertőzve. Az ilyen jellegű események világszerte – igen rövid idő alatt – idéztek elő fertőzési gócokat.

A kutatási adatok szerint a vírus már 2019 őszén Olaszországban volt

Bár az első hivatalos koronavírus-esetet 2020. február 21-én jegyezték fel Lombardiában, eközben, egy tanulmány szerzője nemrégiben arról számolt be, hogy 23 olasztól 2019 szeptemberében, illetve 27 olasztól kicsit később, októberben gyűjtött vérmintából koronavírussal szembeni ellenanyagot mutattak ki. „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 vírus már a hivatalosan diagnosztizált első följegyzett COVID-19-esetet megelőzően Olaszországban terjedt (cirkulált), illetve jóval korábban, mintsem a kínai hatóságoktól megérkeztek az első hivatalos jelentések. Ez pedig új megvilágításba helyezi a COVID-19-járvány kezdetét, indulását” – írták a szerzők. A római környezet- és közegészségügyi hivatalnak az a tanulmánya is alátámasztja a fenti következtetést, amely arról számolt be, hogy a milánói és torinói szennyvízmintákban a kutatók 2019. december 18-áig visszavezethetően megtalálták a koronavírus genetikai anyagát.

Spanyol- és Franciaországban is nyomára bukkantak annak, hogy a vírus már 2019-ben jelen volt. 2020 májusában jöttek rá arra egy párizsi kórház orvosai, hogy a fél évvel korábban (december 27-én) tüdőgyulladással kezelt betegeik nyilvánvalóan COVID-osok voltak. Az első hivatalos esetet azonban csak január 24-én jegyezték fel. Spanyolországban a barcelonai egyetem kutatói a városi szennyvízből 2020. január közepén gyűjtött mintákban a koronavírus örökítőanyagának nyomára leltek, ez 6 héttel korábbi, mint ahogy az ország első hivatalos esetét följegyezték. Ennél is jóval meglepőbb, hogy már a 2019. március 12-ei szennyvízminta pozitív tesztet adott a koronavírus nyomaira. De hozzá kell itt tenni, hogy ezt a fajta ellenőrzést szakértők nem tekintik a kitörések detektálására elég megbízható módnak. Lehetséges, hogy a márciusi minta a vizsgálat közben szennyeződött, véli Claire Crossan.

2019 decemberére a vírus elérkezett az USA-ba is

Amerikai kutatók is találtak rá bizonyítékot, hogy a vírus globálisan elterjedt, mielőtt az emberiség tudott volna a létezéséről. Az Egyesült Államokban 2020. január 20-án jegyezték fel az első koronavírus-esetet, de egy tanulmány szerint a vírus legalább egy hónappal korábban elérhette a Csendes-óceáni partvidék északnyugati részét. A vöröskereszt (American Red Cross) által 9 (többek között Kalifornia, Oregon, Washington) államban gyűjtött minták azt mutatták, hogy akadtak olyan amerikaiak, akik véréből már 2019. december 13-án kimutatható volt koronavírus ellen termelt antitest. Néhány tudós azonban úgy magyarázza, hogy az antitestek nem pontosan és megbízhatóan mérik a járvány jelenlétét (kitörését), mivel az immunrendszerünk az egyszerű náthát okozó vírusfertőzés esetén is képes olyan antitesteket termelni, amelyek felismerik az új koronavírust. Az ellenanyagtesztek álpozitív eredményt is hozhatnak.

Mégis, a múltban a tudósok sikeresen alkalmazták a visszatekintő (retrospektív) antitestvizsgálatokat, hogy nyomon kövessék a két másik koronavírus: a SARS-t és az úgynevezett közel-keleti légzőszervi szindrómát (MERS) okozó vírusok eredetét. A virológusok cibetmacskákban találtak SARS-specifikus ellenanyagot, és tevékben MERS ellen kifejlődő antitesteket, és ezen eredmények segítségével határozták meg, hogy az egyes vírusoknak milyen állati gazda lehet az eredete (progenitora).

Annak megállapítására pedig, hogy valójában a koronavírus-járvány mikor is indult, az a legjobb mód – vélik kutatók, szakértők –, ha tovább folytatják a 2019-ben gyűjtött vérminták vizsgálatát.

Tovább

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Suspicions mount that the coronavirus was spreading in China and Europe as early as October, following a WHO investigation (Business Insider)

Cikkajánló

Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.