• Élet a COVID-19 kórházi kezelését követően

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Egy tanulmány szerint a betegség tartós hatással van az egészségre, a munkára és még sok minden másra.

        Elhalálozás, ismételt kórházi kezelés, és az alapvető tevékenységekkel, munkavégzéssel, mentális egészséggel és pénzügyekkel kapcsolatos problémák jelentkeztek sok betegnél, akiket 38 michigani kórházban kezeltek COVID-19 megbetegedéssel.

        Éppen elég komoly feladat túlélni az olyan súlyos COVID-19 megbetegedést, ami miatt kórházba kerültünk, az élet azonban a kórházi benntartózkodás, és különösen az intenzív osztályon való tartózkodás után sem kellemes – derül ki egy új vizsgálatból.

        A kórház elhagyásától számított két hónapon belül a betegek közel 7%-a hunyt el, míg az intenzív osztályon kezelt betegek körében ez az arány több mint 10%. A betegek 15%-a került ismételten kórházba. Az adatok Michigan 38 kórházában kezelt, több mint 1 250 betegtől származnak idén tavaszra és nyárra vonatkozóan, amikor az elsők között Michigan államban tetőzött a járvány.

        Amikor a kutatók nagyjából 60 nappal a kórházi kezelést követően telefonon megkérdeztek 488 túlélő beteget az egészségükkel és az életükkel kapcsolatban, valóságos litániákat hallgattak végig. A kutatók a megállapításaikat az ’Annals of Internal Medicine’ szakfolyóiratban tették közzé.

        Hirdetés

        „Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a COVID-19 megbetegedés terhe messze túlmutat az egészségre gyakorolt hatásokon” – mondta Dr. Vineet Chopra, a tanulmány vezető szerzője és a ’Michigan Medicine’ (a Michigani Egyetem akadémiai orvosi központjának) orvosigazgatója. A túlélők körében ennek a betegségnek a mentális, pénzügyi és fizikai megpróbáltatásai jelentősnek tűnnek.”

        Tartós hatások

        A megkérdezett betegek több mint 39%-a mondta azt, hogy két hónappal a kórház elhagyását követően még nem tért vissza a megszokott életviteléhez. A betegek 12%-a nyilatkozott úgy, hogy már egyáltalán nem, vagy a korábbival megegyező módon nem tudja többé magát ellátni.

        A betegek csaknem 23%-a nyilatkozott úgy, hogy légszomja volt már akkor is, ha megmászott pár lépcsőfokot. A betegek egyharmadának folyamatosan COVID-szerű tünetei voltak, köztük sokaknak továbbra is problémái voltak az ízleléssel és a szaglással.

        Ezt olvasta már? A szaglásvesztés a COVID-19 megbetegedés rendkívül megbízható jele lehet

        Azok közül, akik dolgoztak a COVID-19-cel folytatott küzdelmüket megelőzően, 40% nyilatkozott úgy, hogy nem térhetett vissza a munkájához, többségük az egészségi állapotuk miatt, néhányan pedig azért, mert elvesztették az állásukat. Továbbá azon személyek 26%-a, akik visszatértek dolgozni, azt mondta, hogy kevesebb órát tud munkával tölteni, vagy kevesebb feladatot tud ellátni az egészségi állapota miatt.

        A megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy lelkileg megviselték a COVID-19 megbetegedéshez kapcsolódó tapasztalások – ideértve azon kevesebbeket is, akik arról számoltak be, hogy mentális egészségügyi ellátást vettek igénybe.

        Ezt olvasta már? A járvány pszichés zavarokat okozott az emberek többségénél

        A megkérdezettek több mint egyharmada (37%-a) nyilatkozott úgy, hogy a COVID-19 megbetegedése pénzügyi hatásokkal is járt valamilyen mértékben. Csaknem 10%-uk mondta azt, hogy megtakarításának nagy részét vagy egészét felélte, és 7%-uk nyilatkozott úgy, hogy racionalizálnia kellett az élelmiszer-fogyasztással, fűtéssel, lakhatással és gyógyszerekkel kapcsolatos kiadásait.

        „A számos, COVID-19 megbetegedésen átesett és azt követően is nehézségekkel küszködő ember miatt sürgetővé vált az akut betegséget követő gyógyulást hatékonyabban előmozdító és támogató programok kidolgozása” – mondta Dr. Hallie Prescott, a tanulmány vezető szerzője, a Michigani Egyetem és a ’VA Ann Arbor Egészségügyi Rendszer’ pulmonológus/intenzív terápiás szakorvosa.

        További tudnivalók a vizsgálatról

        A vizsgálat során az ’MI-COVID19’ kezdeményezés adatai kerültek felhasználásra, ami gyorsan jött létre áprilisban abból a célból, hogy a michigani kórházak összegyűjtsék és elemezzék a COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegeik adatait.

        Ez a kezdeményezés a michigani ’Blue Cross Blue Shield’ betegbiztosító társaság által finanszírozott, már meglévő, több kórházat is érintő, a minőség javítására irányuló erőfeszítésekből nőtt ki, és olyan meglévő munkatársak szakértelmére támaszkodott, akik tapasztaltak voltak az orvosi nyilvántartások elemzésében és a betegek megkérdezésében. Ez megadta az előnyt a kutatóknak azáltal, hogy olyan kórházakban kezelt COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegeket vizsgálhattak, amelyek azokon a tertületeken működnek, ahol a járvány elsőként tetőzött Michiganben.

        A betegekre vonatkozó, egészségügyi nyilvántartásokból származó adatok és a betegek többszöri telefonos megkeresését követően lebonyolított mélyinterjúk képet adtak arról, hogy milyen az élet a COVID-19-en átesett betegek számára.

        A vizsgálatban részt vevő betegek csaknem 52%-a színesbőrű, és 4%-a spanyol származású volt. Az átlagéletkor 62 év volt, és a résztvevők 83%-a otthon lakott azt megelőzően, hogy kórházba került volna a COVID-19 megbetegedés következtében.

        Több mint 14%-uknak nem volt krónikus betegsége azt megelőzően, hogy a COVID-19 miatt kórházba kerültek, és sokuk esetében az egyetlen betegség a magas vérnyomás volt. Az olyan jól ismert rizikótényezők, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedés és a vesebetegség a betegek körülbelül negyedénél fordult elő.

        Ezt olvasta már? Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Noha a COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek kórházi ellátása javult a pandémia első hónapjai óta, a vizsgálat azt mutatta, hogy azoknak a betegeknek a 63%-a, akiket valamikor intenzív osztályon kezeltek, a kórházi tartózkodása alatt, vagy a kórházból való távozását követő két hónapon belül elhunyt. Ez több mint kétszerese a kórházban kezelt, de az intenzív osztályra nem került betegek arányának.

        WEBBeteg
        Forrás: F. Zs., fordító; Life after COVID hospitalization: Study shows major lasting effects on health, work and more (sciencedaily.com)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.11.20 07:06, Megjelenés: 2020.11.20 07:06
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Müller Cecília: vizsgáljuk, hogy be kell-e vezetni újabb intézkedéseket a koronavírus miatt

        Ha 95 százalékban viselnénk a maszkot, nem kellene további megszorítás - hivatkozott Müller a WHO kutatására, amit szerinte mindenkinek meg kell hallani és be kell tartani - adta hírül a portfolio.hu.

        Koronavírus - pénteken veszi kezdetét az országos rendszeres tesztelés

        Pénteken veszi kezdetét az országos rendszeres koronavírus-tesztelés, elsőként a szociális intézményekben - jelentette be csütörtöki online sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

        Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a világ minden új fertőzés megjelenésekor, vagy minden influenzaszezonban. Most miért más ez a helyzet? Mi a nagy hajtűkanyar a koronavírus biológiájában, ami ekkora veszélyt hoz az életünkre nézve?

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.