• A koronavírus képes terjedni a levegőben is

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Az Egészségügyi Világszervezet vezetői a legutóbbi napokig sem voltak hajlandóak elfogadni a zárt térben lebegő vírusrészecskék fertőzőképességéről, betegséget okozó voltáról szóló kutatások egyre szaporodó bizonyítékait.

        Ezért 32 ország 239 tudósa nyílt levélben kelt ki a WHO tarthatatlan álláspontja ellen. Miközben a nemzetközi szervezet képviselői magát a kutatási célt is kevéssé tartják meggyőzőnek, a koronavírus világszerte új áldozatokat talál magának, riasztó mértékben szaporítva a fertőző gócokat piacon, hivatalban, bárban, étteremben, kaszinóban. A jelenség pedig megerősíti mindazt, amire a járványügyi szakemberek hónapok óta figyelmeztetnek: a vírus, a zárt terek légterében hosszasan megmaradva, megfertőzi az ott tartózkodókat.

        Hirdetés

        Ha a pandémia terjedésében jelentős tényező a levegőben való terjedés – főként a zsúfolt zárt terekben, ahol nem kielégítő a szellőztetés –, a járvány féken tartása szempontjából ez súlyos következményt jelent. Ezért a tudósok következtetése az, hogy zárt térben is fontos a maszk viselése, még olyan helyzetben is, ahol amúgy van mód a megfelelő távolságtartásra. A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyieknek magasabb minőségi fokozatú (N95) maszkra van szükségük, hogy kiszűrje a mások által kilélegzett legapróbb cseppeket is. Az iskolákban, ápolási otthonokban, lakóházakban, munkahelyeken hatékony, nagyteljesítményű szűrőket kell beépíteni, hogy a szellőzőrendszerek minimalizálják a levegő visszaáramlását. Az ultraibolya fényt is célszerű eszközként bevetni beltérben, a vírusrészecskék elpusztítására.

        A WHO hosszú ideig kitartott álláspontja mellett, miszerint a koronavírus elsősorban a légzőszervekből kijutó nagy cseppek révén terjed. E cseppek köhögéssel, tüsszentéssel, de akár beszéddel kerülnek a felületekre, vagy fertőzőtt kézzel történő érintéssel. Ezért fordult a pandémiával foglalkozó 239 szakértő a WHO-hoz, a tudományos bizonyítékokra utalva, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, ugyanis ezenkívül a levegőben megmaradva is fertőzést okozhat a koronavírus. A WHO még a koronavírusról szóló június 29-i frissített közleményében is úgy fogalmazott, a levegőn át való vírusfertőzés csak olyan orvosi eljárás során történik meg, mely aeroszolt, azaz 5 mikronnál kisebb átmérőjű cseppecskéket hoz létre. A WHO szerint a megfelelő légcsere és az N95-ös maszk csak ilyen esetekben szükséges, illetve változatlanul a kézmosás az elsődleges megelőzési stratégia. Az infekciókontrollért felelős egyik WHO-vezető, dr. Benedetta Allegranzi ma is úgy véli, hogy a levegőben való vírusterjedésre vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek. „Az utóbbi hónapokban többször is kifejtettük, bár lehetségesnek véljük a fertőzés ilyen módját, szerintünk semmiféle világos, egyértelmű bizonyíték ezt nem támasztja alá. Vita zajlik e téren” – ez a WHO tisztségviselő álláspontja. Ám ezt több kollégája nem osztja.

        Ezzel szemben több tudós – közülük többen a WHO szaktanácsadói – határozottan állítják, hogy a koronavírus terjedhet a levegőben. A munkatársakat megdicsérik a szorgalmasan tartott napi eligazítások miatt, ám egy belső levelezés olyan képet fest a világszervezetről, hogy a WHO eljárása minden jó szándéka ellenére sem tekinthető példaszerűnek. A testületet nagyon merev, túlzottan „medikalizált” nézetek kötik gúzsba. Ami a tudományos bizonyítékokat illeti, ha a napi tényekhez szabva kell aktualizálni ajánlásaikat, az eljárás lassú, kockázat- és vitakerülő. A WHO leginkább elkötelezett védelmezői is úgy látják, hogy az említett bizottságnak szemléletet kellene váltania. Szélesebb körből választani a szakértőket, enyhíteni a bizonyítékokra vonatkozó kritériumain. Egy ennyire gyorsan haladó járvány idején ez különösen alapvető volna.

        A levegőminőséggel és az aeroszolokkal (az aeroszol levegőben szétoszlott részecskékből áll) foglalkozó szakértők 36 tagú csoportja április elején sürgette, hogy a WHO vegye figyelembe a koronavírus levegőben való terjedésére vonatkozó egyre nagyobb számú bizonyítékot. Több eset kapcsán merült fel ugyanis a levegőben való terjedés lehetősége, pl. Németországban a húsipari dolgozók körében kialakult góc kapcsán, de hasonló esetek voltak az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban – járványügyi szakértők szerint az ilyen üzemekben meg kell változtatni a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásokat. A példákra hivatkozva hangsúlyozzák, hogy a zárt, különösen a rosszul szellőző, túlzsúfolt terekben a légáram közvetítette vírusfertőzés betegségkitöréseket okoz.

        A legtöbb épületben „a légcsere mértéke a kelleténél jóval alacsonyabb, s ez lehetővé teszi a vírus akkumulálódását a levegőben, nagyobb fertőzési kockázatot okozva” – mondja dr. Marr. Akkor fertőzőképes a leginkább, amikor az emberek ismételten kerülnek egészen közeli kontaktusba egymással. Főként zárt térben, fedett helyen, és talán leginkább nagy tömegeket vonzó (úgynevezett szuperterjesztő) események alkalmával. (A szakértők azt is hozzáteszik, hogy a legtöbb fertőződött nem terjeszti a vírust. Az, hogy kiből lesz szuperterjesztő, inkább a körülményeken, és nem a biológián múlik.)

        Az eddigi elővigyázatossági ajánlások eddig is szigorúbbak voltak, mint amit a WHO sokáig javasolt, pl. a szájmaszk használatát a legtöbb EU-tagállam jóval hamarabb javasolta már. A többi szervezet, így az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) rég hangsúlyozta a tünetmentesek fertőzőképességét is, mielőtt ezt a WHO is elfogadta volna, ugyanígy a felületekről történő esetleges fertőzésátvitelt is.

        Az aeroszolok szerepe a vírus terjesztésében valószínűleg csak korlátozott – állítja dr. Paul Hunter orvosprofesszor (Kelet-Angliai Egyetem, Fertőzésmegelőzési Bizottság). De ha a WHO bizonyíték hiányában is forszírozná a szigorú ellenőrzési előírások bevezetését, mégis csökkenne a fertőzések száma.

        WEBBeteg
        Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíróForrás: 239 Experts With One Big Claim: The Coronavirus Is Airborne (nytimes.com)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.07.10 14:35, Megjelenés: 2020.07.10 14:35
      • Cikkajánló

        Miokardiális izomhíd

        Miokardiális izomhíd

        https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/22898/miokardialis-hidak

        Akár szívinfarktus okozója is lehet. Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető?

        A hőháztartás zavarai

        A hőháztartás zavarai

        Dr. Kozma Ákos

        Melyek a hőháztartás zavaraira leginkább hajlamosító tényezők?

        Koronavírus - Jövő héten bejegyzik az első orosz vakcinát

        Hamarosan lezárul a Gamaleja Intézet által kifejlesztett, COVID-19 elleni első orosz vakcina tesztelése, és a jövő héten bejegyzik - jelentette be Oleg Gridnyev orosz egészségügyi miniszterhelyettes.

        24 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma, és elhunyt két idős, krónikus beteg

        24 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4621 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.