• Véget ért az országos COVID-19 szűrőprogram a kijelölt régiókban

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Egyedülállónak tekinthető az a koronavírus szűrőprogram, amit Magyarországon végeztek két héten át a kijelölt egyetemek szakemberei, orvosai hét régióban, azon belül ötszáz településen május elejétől. A KSH által telefonon, e-mail üzenet vagy levél útján, véletlenszerűen kiválasztott lakosok speciális vizsgálatát közel 18 ezer ember közreműködésével végezték el május 16-ig hazánkban. Bő két hét alatt teljes körű szűrést hajtottak végre a felkészített orvosok. A minták pontos értékelésének összesítésére május végén kerül sor.

        A szűrőpontokon megjelenőket, illetve a lakásukon megkeresett polgárokat mobil munkacsoportok, egészségügyi szakemberek, orvosok ellenőrizték a hivatalosan is elismert és jóváhagyott koronavírusteszttel és módszerrel. A program irányítója, Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, hogy a levett minták értékelésével a teszteknek köszönhetően meghatározhatóvá válik a hazai fertőzöttségi arány, az értékelés május végén készül el s kerül az érintett szakemberek, illetve a munkafolyamatban részt vevő kormánytagok elé.

        Hirdetés

        A koronavírus-járvány miatti további korlátozó vagy épp szigorító intézkedések, illetve a jelenlegi prevenciós, szabálykövető intézkedések betartását is nagyban befolyásolja, megerősíti és segíti a most lezárult szűrés értékelése, összesítése. Azért is, mert a COVID-19-járványt okozó SARS-CoV-2 vírus nem tűnt el, nem szűnt meg s nem is fog addig „eltűnni” az életünkből, amíg a szükséges vakcinát ki nem fejlesztik s az hozzáférhetővé nem válik mindenki számára a világ összes országában. Ez lehet fél, egy vagy másfél esztendő is. A védőoltás kifejlesztésén a világon számos kutatócsoport dolgozik, így a hazai tudósok is.

        Továbbra is fontos az óvintézkedések betartása!

        Addig viszont, amíg ez nem áll rendelkezésre, az alapvető szabályokat, a maszkviselést, a 1,5 méteres távolságtartást, a higiénés szabályok maximális betartását, a határátlépések óvatosságát s annak engedéllyel történő folyamatát nem hagyhatja figyelmen kívül senki! A járvány nem múlt el, újabb hullámra számíthatunk Magyarországon is, amit a közmédiában megszólaló szakemberek naponta megerősítenek.

        Dr. Merkely Béla rektor leszögezte, hogy minden egyes adat, vagyis a szűrésen részt vevők teszteredménye, plusz információként szolgál akkor, amikor a végleges képet kialakítják a jelenlegi koronavírus-szűrés összegzése során. A hazánkban két héten át folyamatosan végzett egyedülálló mobil szűrőprogram keresztmetszeti képet ad és világviszonylatban is segítséget nyújthat a járvány leküzdésében. A rektor úgy véli, hogy 100 ezer fő alatt van az átfertőzöttek aránya itthon.

        Mi volt az országos szűrőprogram célja?

        Az ország négy, orvosokat képző egyeteme és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közreműködésével megvalósuló szűrés és kutatás célja, hogy pontosan, az egész országra érvényes módon feltérképezze a koronavírus-fertőzés elterjedtségét. A naprakész tudományos adatok kulcsfontosságúak a járvány sikeres leküzdésében, az egészségügyi dolgozók munkájában, és a szakértői, majd ezt alapul véve a kormányzati döntések meghozatalában egyaránt.

        A Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Fül-orr-gégészeti Osztályának vezetőhelyettes főorvosa a protokollnak megfelelően irányította a megjelent pácienseket, akik a gyors és fájdalommentes szűrés megkezdése előtt teljes körű tájékoztatást kaptak.

        A fertőzés elterjedtségét segít feltérképezni a most véget ért reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat Magyarországon.

        A szűrés arra is jó lehetőséget ad, hogy kimutassa az esetleges fertőzést vagy akár annak elmúltát, hiszen sokan tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a járványt. Így az is leszögezhető, hogy a KSH meghívása a mintavételre nem azt jelentette, hogy betegeket szűrtek, csupán kiszűrhették, ha bárki tünet nélkül vírushordozó, de annak a legnagyobb a valószínűsége – a hazai, ismert koronavírusos betegek számát, életkorát és alapbetegségét tekintve –, hogy nem is fedeztek fel fertőzött személyeket a hét régióban, vagy csak csekély számban.

        Utólag az is kiderült a vizsgált személyek beszámolói alapján, hogy a laikus számára kissé ijesztőnek tűnt az egészségügyi személyzet öltözéke, a médiában is látható teljes védőfelszerelés, de fontos tudni, hogy nem betegeket vizsgáltak, vagyis nem ezért vettek fel védőöltözéket, hanem a protokoll és az elővigyázatosság ezt alapból megkívánja minden esetben a szűrések során a vizsgált esetleges potenciális fertőzöttek miatt. Annak a valószínűségét ugyanis, hogy a szűrésre meghívót kapott személyek között lehettek-e fertőzöttek, előre senki nem tudhatta, s nem is sejthette. Így mindenképpen bölcsebb és természetesebb az orvosok védőöltözékben való munkavégzése, mint egy nem várt fertőződés. Ez egyébként nem is választási lehetőség a mintavételt végző orvosok számára, hanem kötelezően viselendő védőöltözék, a kiegészítő felszerelésekkel.

        Összegzésképpen elmondható, hogy ez a kéthetes szűrés hazánkban a járvány megismeréséhez is hozzájárult, továbbá annak feltérképezéséhez, hogy milyen fokon és mennyi embert érint az országban az átfertőzöttség. A speciális, higiénikus, jól felszerelt szűrőbuszokon senki nem érezte veszélyeztetve az egészségét, amit a szakszerű, precíz orvosi jelenlét és vizsgálat megerősített minden településen. Panaszról, rendkívüli helyzetről, ellenszegülésről nem jeleztek egyetlen esetet sem a hét régió területén, az ötszáz településen.

        A mintavételek egy nappal történő meghosszabbítására azért került sor, mert mintegy 1200 fő részvételére még szükség volt a hazai orvosképző egyetemeknek ahhoz, hogy országosan és regionálisan is reprezentatív legyen a koronavírus tesztelés eredménye.

        Megbízható szűrés

        Az orr-, szájgarati mintavételt vérvétel követte, tehát nem afféle gyorstesztet, hanem hagyományos, mintavétel-alapú, abszolút megbízható szűrést végeztek két héten át az erre a feladatra kijelölt és felkészített orvosok, szakemberek az ország hét régiójában, és ötszáz településén. Nyíregyházán például egy hatfős stáb dolgozott és végezte a szűréseket az adminisztrációs tevékenységgel együtt, melynek szintén precíznek, alaposnak, pontosnak kellett lennie. Mindenkinek felkészülten, a megfelelő védőöltözékben, az előre kijelölt tevékenységét kellett maximális szaktudással végeznie. Biztonságos védőmaszkot, fertőtlenítőszert s más nélkülözhetetlen eszközt a KSH által kiválasztott személyek is kaptak a koronavírus-szűrés során.

        Pozitív hozzáállás

        Teljesen pozitív volt a nyíregyháziak, a megyében élők, a hajdú-bihariak s a többi, egyetem szakemberei által vizsgált településeken megjelentek hozzáállása. Igaz, előfordultak olyanok is, akik különféle okok miatt csak a meghosszabbított, utolsó napon, azaz május 16-án jelentek meg a szűrésen. Ennek okát egyelőre nem tették publikussá, s lehet, hogy erre nem is kerül sor a későbbiekben sem, mert az vélhetően személyiségi jogokat érinthet.

        Tapasztalatok a Debreceni Egyetem által végzett szűrésekről

        A programban részt vevő négy hazai orvostudományi egyetem közt volt a szűrés során a Debreceni Egyetem is, ahol a szakemberek szintén azt kérték a meghívót kapott polgároktól, hogy feltétlenül vegyenek részt a koronavírus-szűrésen. Hangsúlyozták azt is, akárcsak a többi egyetem – Pécs, Szeged, Budapest – orvosai és dolgozói: ha valaki meghívást kapott, de nem tudott részt venni az adott időpontban a koronavírus-szűrésen, mindenképpen telefonon kérjen újabb időpontot, és menjen el a vizsgálatra a következő, egyeztetett napokban. Az eddigi ismeretek szerint – kevés kivétellel ugyan, de – ezt minden érintett betartotta.

        Május elsején kezdődött  az országos koronavírus-szűrési program a négy orvosképző egyetem részvételével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A Debreceni Egyetem szakemberei négy megyében – Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg – mintegy 4000 embert szűrtek, nőket és férfiakat meghatározott arányban. A vizsgálatsorozat célja, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről, és az új típusú koronavírussal fertőzöttek, valamint átfertőzöttek valós számáról.

        Debrecenben a vizsgálatokat a DE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán, illetve a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban végezték el.

        - Az időpontok egyeztetését a DE KK Alapellátási és Egészégfejlesztési Intézet munkatársai koordinálták. Az volt a tapasztalat, hogy akik eljöttek, azok szívesen vettek részt a vizsgálatban. Tudták, milyen társadalmi, járványtani jelentősége volt a megjelenésüknek. A vizsgálat néhány percet vett igénybe. Az adatok egyeztetése, rögzítése után két kémcső vért vettünk, majd a vizsgált személy orrgarati és toroknyálkahártyájáról vettek mintát a vírus RNS-ének (örökítőanyagának) kimutatásához – tudatta Dr. Major Tamás, a DE KEK Fül-Orr-Gége, Fej- és Nyaksebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

        Kiderült az is, amiről folyamatosan hírt adtak az egyetemek tájékoztatásért felelős szakemberei, hogy a vizsgálatra nem lehetett önkéntesen jelentkezni, csak azok vehettek részt a szűrésen, akiket a KSH tudományos módszerekkel kiválasztott, s ők meghívást is kaptak.

        - A részvétellel kapcsolatban jók voltak az időközi tapasztalatok is, de mint minden hasonló programban, most is akadtak olyanok, akik csak később értették meg, hogy milyen nagy fontosságú folyamat zajlott az országban ezzel a koronavírus szűrőprogrammal. Így folyamatosan arra kértünk mindenkit, hogy akit megkerestek a KSH szakemberei, feltétlenül menjenek el a szűrésre, vegyenek részt a programban, hogy teljesen pontos képet kapjunk a koronavírus magyarországi előfordulásáról – hangsúlyozta Várkonyi István, a DE KEK Infektológiai Intézet intézetvezető főorvosa.

        Az előzetes tervek szerint a szűrés utáni 24-48 órában külön is értesíteni kellett azokat, akiknek a mintája pozitív lett. Ezekben az esetekben az adott személy kontaktjait is szűrték, csakhogy a fertőzöttek száma a közel 18 ezer fős létszámhoz képest igen csekély volt az eddigi adatok szerint a vizsgálatok kezdeti szakaszában. A kapott laboratóriumi eredményeket az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe töltik fel folyamatosan a május 16-i zárást követően, ahol az érintettek közül azok a személyek tájékozódhatnak, akik ügyfélkapuval rendelkeznek, de a háziorvos is adhat felvilágosítást.

        - Érdemes volt részt venni a vizsgálaton, mert a koronavírus-szűrés mellett sok rizikófaktort is szűrtünk. Az eddigi eredmények is nagyon értékesek, több olyan problémára is fény derült, amelyek további vizsgálatokat, illetve kezelést igényelnek, megelőzve a további egészségkárosodást. Kiszűrtünk például extrém vérzsírszintet, magas májfunkciót is – sorolta dr. Papp Csaba, a DE KK Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet igazgatója, s hozzátette: – Az első hétre várt nagy roham elmaradt ugyan, de volt még időnk a szűrésekre, hiszen a vizsgálatok két héten keresztül tartottak.

        Koronavírus-szűrésre 205 nyíregyházi lakost választottak ki, akiket szintén május 16. szombat estig fogadtak a mobil szűrőprogram során a mintavételre. Az egyes településeken, szerte az országban, a polgármesterek és a háziorvosok is felhívták a meghívót kapott emberek figyelmét a megjelenés rendkívüli fontosságára. A programba bekerült 14 esztendős és annál idősebb lakosok körében végezték el a mintavételt Nyíregyházán is, május 1–16. között.

        Olvasson tovább!

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Balogh Mária, újságíró

        Módosítva: 2020.05.18 14:35, Megjelenés: 2020.05.18 14:35
      • Cikkajánló

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Melanoma kezelése

        Melanoma kezelése

        Dr. Pukoli Dániel

        Milyen személyre szabott terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre?

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Több mint 4,7 millióan fertőződtek meg világszerte a koronavírussal

        A világban 4 716 931-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 315 244, a gyógyultaké pedig 1 734 631 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint.

        3535 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma

        Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3535 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 11 idős krónikus beteg.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.