• A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Mi is az a vérplazma?

        A testünkben keringő vér összességében sejtes elemekből és folyadékból (plazmából) és számtalan benne keringő molekulából áll. Az immunrendszer működésében kiemelkedően fontos ellenanyagok, de citokinek, hírvivő molekulák, gyulladás elleni faktorok is megtalálhatóak benne. Azt, hogy egészségesektől - vagy jelen esetben fertőzésen átesett, de már egészséges egyénektől - levett plazma és az abban található antitestek, immunoglobulinok,  gyulladásos mediátorok elleni anyagok felhasználhatóak beteg emberek kezelésében, már régóta tudjuk. Jelenleg az érdeklődés a koronavírus kapcsán fordult a plazmaterápia felé.

        Hirdetés

        Mit kell tudni a plazmaterápiáról?

        Tulajdonképpen passzív immunizálásról van szó, amikor adott fertőzés ellen termelődött ellenanyagokat használunk fel a betegség gyógyítására. Már a SARS vírus, de az ebola ellen is alkalmazták a plazma terápiát. A konvaleszcens plazma - vagyis a fertőzésen átesett, de már gyógyult egyén plazmája - sikeresen használható a koronavírus okozta betegség kezelésére. Mivel a beteg szervezetbe bevitt ellenanyagok gyorsan neutralizálják - hatástalanítják - a vírusokat. Ezenkívül segítenek a súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedők esetén megismert citokinvihar elnyomásában, annak leküzdésében. A citokinvihar, ez a túlzott gyulladásos immunválasz vezet a légzési elégtelenséget okozó tüdőkárosodáshoz, de akár sokszervi elégtelenséghez is.

        A plazmaterápiával csökken a koronavírus-járvány halálozási mutatója, javulnak a súlyos betegek túlélési esélyei, csökken a lélegeztetési igény, az intenzív ápolással töltött napok száma, gyorsabban javulhat a klinikai állapot.

        Jelenleg több mint 50 klinikai vizsgálat van folyamatban világszerte, több mint 2000 egészségügyi intézményben mai napig több mint 9000 beteg részesült plazmainfúziós terápiában.

        Magyarországon a Semmelweis Egyetemen két beteg kapott ilyen kezelést, mindkettejük állapota javult a kezelést követően.

        Ezt olvasta már? Lekerült a lélegeztetőgépről egy koronavírusos beteg a vérplazma-terápiának köszönhetően

        Mit kell tudni a plazmadonoroknak?

        Világszerte, így Magyarországon is várják a koronavírus kapcsán plazmaadást önkéntesen vállaló, fertőzésen átesett, de már gyógyult személyek jelentkezését.

        A donornak nem lehet súlyos vagy krónikus alapbetegsége, csak bizonyos rendszeres gyógyszerszedés engedhető meg. Jelenleg 18-65 (70-re kiterjesztve) év közötti egészségesek jelentkezését várják, akik igazoltan átestek a betegségen, de már hetek óta tünetmentesek. A vizsgálat részeként vizsgálják a koronavírus elleni antitestek jelenlétét. Ezen antitestek termelődése viszonylag alacsony a fertőzést követő első 10 napban, majd 10-15 nap közötti csúcsértékkel emelkedik, még hetek után is kimutatható jelenlétük, egyelőre nem ismert biztosan, hogy milyen hosszú ideig. A termelődő antitestek mennyisége életkortól és számos más tényezőtől (pl. fehérvérsejtszám) is függ egyébként.

        A jelentkezők orvosi vizsgálatot követően, negatív hepatitis-B és -C, HIV, szifilisz tesztet követően adhatnak plazmát. Maga a plazmaadás leggyakrabban háromnaponta ismételhető, ennyi idő biztosan szükséges a regenerálódáshoz.

        Hogyan zajlik a plazmaadás?

        A donor könyökhajlatvénáját szúrják meg, egy alkalommal kb. 6-700 ml plazmát gyűjtenek. Az aferezis gép, amelyen a donor vére átáramlik, szétválasztja a sejtes elemeket és a plazmát. A plazma gyűjtőzsákba kerül, a sejtek visszaadásra kerülnek, a folyamat 30-45 perc körüli időt vesz igénybe. Javasolt a bőséges folyadékfogyasztás előtte és utána is. Egészséges, fertőzésen átesett személy így leggyakrabban háromnaponta jelentkezhet plazmaadásra.

        Hogyan adják be a plazmát a betegnek?

        A legyűjtött és fagyasztott plazma kerül a későbbiekben felhasználásra. Infúzió formájában, bár többféle protokoll is létezik, elvileg két nap alatt 3 ml/kg dózisban kapja meg a beteg a plazmát, ami lehetőleg megegyező vércsoportú vagy legalábbis vércsoport-kompatibilis. Maga a plazma transzfúzió járhat mellékhatással, allergia, anafilaxia, láz, hasmenés, hányinger, bőrreakció is jelentkezhet, eddig súlyos, életet veszélyeztető mellékhatás nem volt a COVID-19 kezelése kapcsán.

        Ígéretes terápia tehát a plazmaadás, melyet elsősorban súlyos állapotban lévő betegek esetén lehet alkalmazni, de mint passzív immunizálás elméletileg bárkinél szóba jöhetne, természetesen személyi és utóbbinak anyagi feltételei is vannak. Hazánkban is várják a plazmadonorok további jelentkezését.

        Olvasson tovább!

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        Felhasznált irodalom: uscovidplasma.org

        Módosítva: 2020.05.14 11:03, Megjelenés: 2020.05.14 11:03
      • Cikkajánló

        Szájbetegség

        Szájbetegség

        Dr. Lajtos Melinda

        A szájüregi gyulladások hátterében sokszor más megbetegedés is állhat.

        Merevedési probléma

        Merevedési probléma

        Szponzorált tartalom

        A prosztata gyulladásos betegsége is állhat a probléma hátterében.(x)

        Szlávik: súlyos szövődményeket hagyhat hátra a vírus

        Súlyos szövődményeket hagyhat hátra a koronavírus, a kigyógyult embereknél sok esetben szívbetegség, izomrendszert érintő faradtság, különböző alvászavarok és általános gyengeség jelentkezik - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

        Koronavírus - 581 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt nyolc krónikus beteg

        581 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 14 460 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.