• Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        A szociális izoláció csökkenti a fertőzés gyorsaságát, lehetőséget adva az egészségügy felkészülésére egy esetleges tömeges megbetegedés kezelésére, de nem szűnteti meg, vagy csak kifejezetten hosszú idő alatt a vírus jelenlétét, illetve még teret is adhat időben elhúzódva az új mutációk és fertőzések megjelenésére. A korábban elképzelt nyájimmunitás természetes úton - tehát védőoltás nélkül - csak évek alatt lehetne elérhető.

        Hirdetés

        A pandémia mihamarabbi megszűnését egyértelműen egy hatásos védőoltás kifejlesztése jelenthetné. Ezzel megvédhető lenne az egyén is, aki az oltást kapja, illetve összességében a társadalom is, mivel sok oltott esetén nem lenne nagy azok száma, akiknek az esetleges fertőzést tovább lehetne adni.

        De hogyan állunk most?

        Védőoltással az immunrendszer működését segítjük elő, hogy megfelelő védekezésben szerepet játszó antitesteket "termeltessünk" szervezetünkkel, így az adott kórokozóval ténylegesen találkozva már meglévő védettséggel rendelkezzünk. Így pedig vagy nem okoz betegséget a kórokozó, vagy lényegesen enyhébb kórfolyamattal kell számoljunk.

        A vakcinák tartalmazhatnak

        • élő, de gyengített (attenuált) kórokozót, itt nem kell elvileg a betegség kialakulásával számolni, de lehet enyhe tünet az oltást követően
        • inaktivált, elölt kórokozót, ahol szintén nincs kialakuló betegség az oltással bevitt kórokozó hatására, de általában rövidebb védettséget ad és az oltásokat ismételni kell bizonyos időközönként.
        • RNS- vagy DNS-alapú vakcinák, ahol magát a patogént nem, de bizonyos "alkatrészének" genetikai szekvenciáját juttatják be a szervezetbe, mely ezt követően az immunrendszer részéről ellenanyag-termelést és memóriasejtek kialakulását vonja maga után. Ilyen esetben számolni kell a vírusoknál is gyakori időközönként fellépő mutációval, és a vírus egy olyan fehérjerészét kell választani, ami kellőképpen stabil, nem vagy ritkán mutálódik (pl. hemagglutináz), hogy a védőoltás kifejlesztése után már ne rögtön kisebb hatékonyság legyen észlelhető egy, már időközben mutálódott kórokozó jelenléte miatt.
        • más vírust (pl. adenovírus), mint vektort, átvivő rendszert tartalmazó védőoltást is próbálnak előállítani, mely megfelelő ingert adna az immunrendszernek az antitesttermelés kiváltására.

        Jelenleg 115 vakcina áll a fejlesztés valamely stádiumában. Némi könnyebbséget jelentett, hogy a korábbi években azonosított MERS és SARS koronavírusok már nem ismeretlenek a tudósok előtt, szerkezetük sem. Illetve történtek már vizsgálatok az ellenük való védőoltások kifejlesztésére. Elkezdődtek a SARS-CoV-2 elleni lehetséges vakcinák klinikai vizsgálatai is.

        Március 16-án indult el az első fázis I-es klinikai vizsgálat (kis esetszámmal, az oltóanyag biztonságos alkalmazhatóságának megítélésére). A MODERNA által előállított mRNS-alapú vakcina a koronavírus felszínén lévő tüske genetikai kódját tartalmazza. Ez segíti elő a vírus sejtbe jutását. Az S-protein ellen az immunrendszer által termelt antitestek váltanák ki azt az immunválaszt, mely védettséget adna a vírussal szemben.

        Az INVIVO által előállított DNS-alapú védőoltás vizsgálata áprilisban indult, 40 beteg bevonásával.

        A CanSinoBiologics pedig rekombináns adenovírust tartalmazó védőoltást vizsgál.

        De mikorra lehet ténylegesen védőoltás?

        Látható, hogy nagy iramban történnek a vizsgálatok és fejlesztések a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésével kapcsolatban. Optimista előrejelzések szerint 12-18 hónap szükséges, mire ténylegesen rendelkezésre állhat védőoltás. De nem tudjuk pontosan. És ez is nagyon gyors eredménynek számítana, ha figyelembe vesszük, hogy az eddig leggyorsabban kifejlesztett védőoltáshoz - a mumpsz ellenihez - négy évre volt szükség.

        Már ez év elején sikerült szekvenálni a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állományát, így összességében rohamtempóban indult el a vírus specifikus fehérjéinek, mint lehetséges antigéneknek az alkalmazása a védőoltások fejlesztésében. Természetesen ha megvan egy stabil fehérje, ami felhasználható, és sikerül egy alkalmas védőoltást előállítani, még mindig hosszú az út a klinikai alkalmazásig. A tanulmányok során egyre növekvő esetszámú vizsgálatokban kell egyértelműsíteni, hogy hatékony-e, mi a megfelelő dózisa, biztonságos-e, van e nem tolerálható mellékhatása az adott vakcinának. Mi most még ezek előtt a vizsgálatok előtt állunk. Emellett - ami korántsem elhanyagolható - nincs még eltelt idő követéses vizsgálatra, nem tudjuk, hogy ad-e hosszú távú védettséget az adott védőoltás. Amennyiben több, ismétlő oltásra is szükség van, még azzal az idővel is számolni kell a védettség kialakulásáig, amíg az újraoltásig lévő idő eltelik.

        Nem beszélve az előállítás idejéről, míg világszerte lehet olyan mennyiségben előállítani a védőoltást, ami megállíthatja a pandémiát.

        És mi most még mindezek előtt állunk, nap mint nap jelennek meg új eredmények. Reménykedünk abban, hogy a gyors ütemben zajló vizsgálatok mihamarabbi eredményt adnak.

        Olvasson tovább!

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        Felhasznált irodalom: Finish Line Unpredictable for COVID Vaccine Race (webmd.com)

        Módosítva: 2020.05.06 11:03, Megjelenés: 2020.05.06 11:03
      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Több mint 4,7 millióan fertőződtek meg világszerte a koronavírussal

        A világban 4 716 931-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 315 244, a gyógyultaké pedig 1 734 631 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint.

        3535 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma

        Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3535 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 11 idős krónikus beteg.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

        COVID-19 - Miért jelent nagyobb kockázatot a szívbetegek körében?

        A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.