COVID halálesetek: az indiai titok nyomában

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Mi lehet annak a titka, hogy mindmáig olyan alacsony a Covid-19 okozta halálesetek száma Indiában? – olvasni a kérdést a világsajtóban. A BBC News járt utána a lehetséges okoknak.

Kutatókat, orvosokat, szakértőket faggatva ezt latolgatják újságírók – egyrészt megkönnyebbülve, másrészt kissé megzavarodva. Rejtélyesnek vélik ugyanis az itteni helyzetet, mert a számok alapján oly látványosan szembemegy a koronavírus okozta járvány globális trendjével.

Az indiai kivételről beszélnek, arról, hogy az itteni városokban, legyenek bármilyen túlzsúfoltak, alacsonyabb a halálozási arány, mint a világ bármely nagy járványgócában. Csaknem 2 hónappal az első följegyzett eset után, a világ második legnépesebb (1 milliárd 361 ezer lakosú) országában 27 ezer a koronavírussal fertőzött, a halálos áldozatok száma pedig nemrégiben lépte át a 800-at. (Jelen cikk publikálásakor a betegek száma 40 ezer, az elhunytaké 1323, ami az ország népességét figyelembe véve továbbra is rendkívül alacsony. - A szerkesztő)

Aki meg akarja érteni, hogy általában miként zajlik a járvány, miért lesz annyi áldozat, mint amennyi, annak elsősorban is figyelembe kell vennie az adatot, hány nap alatt duplázódik meg a halottak száma. Indiában jelenleg 9 nap alatt. (Április 25-én 825 esetet erősítettek meg, április 16-án ennek mintegy csak a felét.) Ez jó hír – vélik a szakértők, hiszen New Yorkban, a pandémia nagyjából hasonló szakaszában, 2-3 nap alatt történt a megkétszereződés.

Zárlat? Életkor? Éghajlat?

Sok közegészségügyi szakember úgy véli, hogy a több mint egy hónapos szigorú "zárlattal", India képes volt kontroll alatt tartani a fertőzést, és fatális következményeit. Az egyik legismertebb orvosi hetilap (Lancet) megállapítása szerint ez a korlátozás meghozta a kívánt célt, sikerült ellaposítani a járványgörbét.

Mások úgy vélik, az alacsony veszteség főként annak a ténynek köszönhető, hogy India lakosságának túlnyomó része fiatal (64% a 15-64 közötti). A népességen belül jóval több a 14 év alatti (31%), mint a 65 feletti (5%) – márpedig köztudott, hol nagyobb a kockázat, ez a vírus elsősorban kinek az egészségét, életét fenyegeti.

Több más feltételezés is él: Indiában talán a vírus egy kevésbé virulens törzse van jelen. Vagy esetleg fertőzőképességet csökkenti a meleg időjárás, a magas hőmérséklet. Azonban egyik feltevést sem támasztja alá semmiféle bizonyíték. Ráadásul kritikus állapotú COVID-19 betegeket ápoló orvosok azt bizonygatják az okokat kutató krónikásoknak, hogy a ragály náluk pont olyan heves, rosszindulatú, támadó, gyilkos, mint bárhol a világon.

Csak az adatok megbízhatatlansága lenne a titok nyitja?

Indiában tehát csak a halálos áldozatok számát tekintve lehet eltérő a COVID-19 járvány? „Hogy teljesen őszinte legyek, fogalmam sincs, de a világon más se tudja a választ” – így hűtött le nemrégiben egy érdeklődő újságírót Siddhartha Mukherjee (indiai származású amerikai) belgyógyász-onkológus. „Rejtély, mondanám, aminek persze az is része, hogy nálunk nem készül elég teszt. Ha többet tesztelnénk, talán tudnánk a választ is” – utal a két tesztre: a "diagnosztikusra", amely meghatározza, aktuálisan fertőzött-e az egyén, illetve az "ellenanyag" tesztre, ami kideríti (deríthetné), megfertőződött-e korábban, csak már felépült.

Ez is érdekelheti Koronavírus gyorstesztek - Érdemes?

Sokakat izgat továbbra is az a kérdés, mégis hol lehetnek, hová tűnhettek el Indiában a COVID-19 halottai.

A leginkább fertőzött országokban előfordul – figyelmetlenségből, tévedésből –, hogy tényleg eltűnnek halottak, azaz keveset (a ténylegesnél kevesebbet) jelentenek. Tizenkét ország halálozási adatait figyelembe véve, a The New York Times egyik cikkében az olvasható, hogy márciusban, legalább 40 ezerrel többen veszthették életüket, mint amennyit a hivatalos statisztika – a fertőzés és egyéb okok miatt bekövetkezett haláleseteket összeadva – feltüntetett. Hasonló elemzést végzett a Financial Times, 14 ország statisztikai bejelentései alapján, azt valószínűsítve, hogy csaknem 60 százalékkal lehetnek magasabbak a – koronavírus miatti – tényleges számok!

Mellesleg egyik tanulmányban sem szerepelt India. Dr. Prabhat Jha (University of Toronto, egy ambiciózus India-vizsgálat, a "Milliónyi halál tanulmány" vezetője), úgy véli "a pontos felméréshez nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiányzó halottakat. Másféle módszert kell alkalmazni az elemzésekben, minthogy Indiában a legtöbb ember otthon hal meg, és ez a ’népszokás’ a belátható jövőben így is marad."

A kulturális háttér miatt maradnak láthatatlanok az elhunytak?

Számszerűsítve, napjainkban az indiaiak mintegy 80 százaléka családi közegben hal meg. Akkor is, ha fertőzött (maláriás), vagy ha tüdőgyulladása lesz. A szülés, a hirtelen szívroham, a baleset miatti életvesztés tényét a kórházak jelentik. „Ám sok beteg, miután orvosi ellátásban részesült, egy idő után otthonába tér meghalni”, mondja dr. Jha, leszögezve, pusztán a kórházi halálesetek tételeinek összeadása alapján, nem lehet pontos számot kapni a COVID-19 veszteségről sem.

Ha a halotthamvasztásos kemencéknél, vagy az ásott síroknál zajló temetések számából indulnánk ki, az meglehetősen megtévesztő lenne. Hiszen Indiában a legtöbb holttestet vidéken, nyílt máglyán égetik el. A népesség egészen kis szelete tart csak temetési szertartást.

Egyébként tény, sehol nem látni jelentéseket arról, hogy szaporodtak volna az égetések, vagy nagy tömegek vesztenék életüket kórházakban. Ha lennének, az nem maradhatna rejtve senki előtt, szögezi le K. Srinath Reddy, az indiai közegészségügyi alapítvány (Public Health Foundation) elnöke. A példa kedvéért hozzáteszi, az elmúlt években azt is hitelesen jelentették, amikor Észak-India bizonyos kórházaiban hirtelen jelentősen nagyobb számban, tömegesen haltak meg kisgyerekek. Ugyanígy nem tartja elképzelhetőnek, hogy amennyiben hosszabb időn keresztül jelentősen megnőnének az otthoni halálesetek, azok észrevétlenek maradnának.

A jól kiépített, pontos közegészségügyi megfigyelőrendszer hiányában a szakértők szerint a mobil-telefonokat lehetne bevetni annak kiderítésére, volt-e szokatlan fellobbanás, felerősödés valahol, például akár az influenzához köthető halálesetek számában, mert ebből áttételesen valójában COVID-19 adatokhoz lehetne jutni. 850 milliónál is több indiai használ mobilt, nyilván rá lehetne bírni őket, hogy egy ingyenes számon bejelentést tegyenek, ha falujukban, környezetükben szokatlan halálesetről szereznek tudomást. A hatóságok ezt követően fölkereshetnék a családokat, és kikérdezésükkel utólagos, "szóbeli boncolást, elméleti halottszemlét" végezve kideríthetnék a halál pontos előzményeit, menetét és így egyben valószínű okát is. Amúgy a halálesetek számbavétele mindig is pontatlan "tudomány" volt Indiában, jegyzi meg a közegészségügyi vezető.

Évente mintegy 10 milliónyi ember veszti életét Indiában. A milliónyi halál elnevezésű tanulmány (The Million Death Study) megállapítása szerint egyes esetek számát túlbecsülték (Indiában csak 100 ezer idő előtti életvesztés volt 2005-ben HIV miatt, mintegy negyede a WHO szerint számoltnak). Bizonyos eseteket viszont mélyen alábecsültek (a malária okozta halál valójában ötször annyi volt, mint amennyit a WHO jelzett). Mindezeken túlmenően, a kormányzat maga is elismerte, hogy az összes indiai halálesetnek mindössze ötödéről (22%) születik megerősítő orvosi igazolás.

Téves diagnózis?

Ott van még a kérdés, hogyan kell meghatározni a COVID-19 halálra vonatkozó tüneteket. Indiai orvosok jelentették tapasztalataikat, hogy sokan haltak meg (haldokoltak) a koronavírushoz köthető szimptómákkal, anélkül, hogy tesztelték, kezelték volna őket. Hozzávehetjük mindehhez a téves diagnózist, különösen egy olyan országban, ahol az orvosok sokszor a halál okát is félrediagnosztizálják – mondja az indiai szakember.

"Sok országban jelentettek a ténylegesnél kevesebb COVID-19 halált, így persze Indiában is" – hangsúlyozza Jean-Louis Vincent, a belgiumi Erasmus Klinika (Erasme University Hospital) sürgősségi ellátást oktató professzora. "Ha azt közlik, hogy az elhunyt páciensnek láza és légzőszervi problémái voltak korábban, lehet gyanakodni a Covid-19-re, de persze másra is. A halált gyakran (olykor kisebb) fertőzés előzi meg. Ha nem végzünk tesztet, sok halált tulajdoníthatunk a koronavírusnak, avagy éppenséggel tagadhatjuk el a halálban való szerepét. Ez a magyarázat arra is, hogy annyiféle eltérő adat él a nyilvánosságban például az 1918-as spanyolnátha áldozatairól is."

Dr. Vincent ugyanakkor nincs arról meggyőződve, hogy a halottak száma mindent elmond-e magáról a fertőzésről, járványról. „A Covid-19 okozta végzetes veszteségek följegyzése önmagában nem sokat ér a betegség valódi súlyának megítélése szempontjából. A kórházba kerülések száma már többet árulna el, de persze ezzel se jutunk közelebb a kórházakon kívüli (elsősorban otthoni) életvesztések teljes számához.

Tényként állapítják meg a szakértők, hogy a legtöbb kormányzat értelemszerűen tart attól, hogy nyilvánosságra hozza a halottak számát, mert mindenáron el akarja kerülni, hogy megijessze a lakosságot, pláne, hogy pánikot keltsen. "Ugyanakkor senki nem akarja szándékosan elrejteni a halottakat, letagadni számukat. Meg se lehetne ezt tenni, ha tömegesen történne" – állítja dr. Jha. "A halál kinyomozása sokkal egyszerűbb, mint az esetek felderítése, mert egyes eseteket súlyosan eltérítheti a valóságtól a sokféle tesztelései torzítás, hiba. De mindent el kell követni azért, hogy az összes haláleset mellett a statisztikai módszereknek nem megfelelő mintavételt, a pillanatnyi állapotot is rögzíteni lehessen."

Leszögezhetjük, meglehet, hogy Indiában nincs nyoma egyes haláleseteknek, meg az is előfordul, hogy nem diagnosztizálnak minden egyes beteget megbízhatóan COVID-19-re. Ezzel együtt is, vitathatatlanul igen alacsony a halálesetek száma. Mégis, túlságosan korai volna kijelenteni, hogy az ország szembe megy a nemzetközi trenddel. "Legyünk őszinték, egyelőre nem tudhatjuk" – foglalható össze egy szakértő véleménye, ami nem segít eloszlatni a nemzetközi közvéleményben tapasztalható tanácstalanságot az indiai Covid-rejtélyt illetően.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró, WEBBeteg.hu
Forrás: BBC News, Soutik Biswas indiai tudósító

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.