Semmelweis öröksége: Moss kezet, hogy megelőzd a fertőzést!

Semmelweis Ignácra, a 200 évvel ezelőtt született - tapasztalatai nyomán infektológussá váló - orvosra irányul a gyógyító szakma és a közvélemény figyelme ebben a jubileumi évben. Korszakos teljesítménye, hogy felismerte a szülő nők életét fenyegető fertőzések okát, mibenlétét, majd ajánlást tett a hatékony megelőzésre. Erre emlékeznek világszerte ebben az ünnepivé emelt évben, így tett a szakértők sorában dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója is.

„Az anyák, de akár az emberiség megmentőjeként tekinthetünk Semmelweis Ignácra, akinek a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felismerése új paradigmát hozott az infekciókontroll terén” - mondta dr. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója a WEBBeteg.hu munkatársának. A 200 éve (1818. július 1.) született orvos felfedezése nyomán 1850. május 15-én Bécsben elhangzó üzenete napjainkban épp úgy érvényes, mint volt a maga korában. Ajánlása így foglalható össze: „Moss kezet, hogy megelőzd a fertőzést!”. Ma teljes joggal várjuk el az orvosoktól, hogy vizsgálat előtt, után fertőtlenítsék kezüket, ám Semmelweis kollégái a 19. század közepéig nem vették tudomásul a kézmosás egyszerű aktusának életmentő erejét.

Dr. Jakab Zsuzsanna a WHO európai regionális igazgatója

Semmelweis géniusza és az emberéletek megmentésére tett elkötelezett erőfeszítései fontos példát állítanak mindenki (tudós, orvos, átlagember) elé. Teóriája a kórok kiváltását magyarázó „csíraelméletek” történetében helyet kapva, ma az orvostudomány és gyakorlat legfontosabb egyedüli teljesítményének számít a világon. Albert Einsteinnek tulajdonítják a mondást: „a nagy szellemeket mindig durva, olykor erőszakos ellenkezéssel fogadták a kortárs középszerű elmék”. E megjegyzés Semmelweisre is érvényes: „Nagysága előtt igazán úgy tiszteleghetünk, és talán ő maga is leginkább ezt a gesztust értékelné, ha minden helyzetben megfelelő alapossággal és gyakran mosnánk kezet” – mondta dr. Jakab Zsuzsanna az emlékév üzeneteihez kapcsolódva.

Semmelweis tapasztalatból jött rá arra, hogy a boncolást végzők kezükön hurcolták be a halált a szülő nőkhöz. Az orvoslás történetében ő rendelte el először, hogy tanítványai klórmeszes oldatban mossák kezeiket, mindaddig, amíg érződik rajtuk a bomló testek szaga. Nem sokkal a protokoll bevezetése (1847 májusa) után, az orvosok vezette szülészeteken jelentősen visszaesett a halálozási arány. A kézmosást az általa még nem ismert patogénok ellen kívánta bevetni, és ezzel ő már egyféle infekciókontrollt működtetett 150 évvel ezelőtt. Igaz, a kéz higiéniájának biztosításához nemcsak tiszta vízre, hanem antiszeptikus kézmosó oldatokra is szükség van (volna!), és ez napjainkban, a fejlett(ebb) országokban is kihívás. Itt nem egészségnevelési, hanem finanszírozási kérdésről van szó, teszi hozzá az igazgató, és sorolja, hogy Semmelweis hatása miért és miként is van jelen napjaink globális és regionális egészségügyi prioritásaiban. A 21. század többi „egészségcélja”: a növekvő számban előforduló kórházi fertőzések legyőzése, az antimikrobiális rezisztencia megtörése, a tiszta ivóvízhez jutás, az egészséges szennyvízelvezetés biztosítása, az anyai-csecsemőkori (és az 5 év alatti gyerek-) halálozás visszaszorítása, a kora gyerekkori fejlődés/fejlesztés ügye. További prioritás az egészségstátusz megteremtése és az általános egészségbiztosítás.

A kórházi fertőzések esete

„Napjaink súlyos gondja az egészségügyi ellátáshoz legáltalánosabb szövődményként köthető kórházi fertőzések elfogadhatatlan méretű globális és európai terhe. A fejlett országokban a betegek 7, a fejlődőknél 10 százaléknyi ápolt élete során átlagban egyszer biztosan elkap egy kórházi fertőzést. Az érintettek mintegy tizede ennek következtében veszti életét. Az európai régióban évente 4 millió betegnél mintegy 4,5 millió egészségügyi mellékhatás fordul elő, tehát egy adott napon az európai kórházakban mintegy 80 ezer (18-ból 1) páciensnek van legalább egyféle kórházi fertőzése. A 16 millió napnyi extra kórházi tartózkodás, a 37 millió következményes halál (ami további 110 ezer halálesetet jelent évenként) súlyos anyagi következményekkel jár – a közvetlen költség kb. 7 milliárd euró. Összességében, amit tehát eliminálni kell: a sok elkerülhető halált, elnyúló kórházi tartózkodást, a hosszú távú rokkantságot, a mikroorganizmusokkal szembeni nagyobb rezisztenciát, az ellátórendszer fizikai terheinek további masszív elnehezülését, valamint a betegek és családjuk anyagi terheinek növekedését. Még a legfejlettebb ország legtökéletesebb ellátó rendszere sem tud mentes lenni a kórházi fertőzésektől, a nozokomiális fertőzésektől. Ez a téma Magyarországon különösen aktuális, ezért jó fejlemény, ha az új szakmai kormányzat különös figyelemmel keresi a probléma megoldását” - jegyezte meg dr. Jakab Zsuzsanna, hozzátéve, hogy ehhez az Egészségügyi Világszervezet teljes támogatását megkapja.

A megelőzési programok jelentősége

A hiányos infekció megelőzés, a tökéletlen ellenőrzési gyakorlatok nagyban hozzájárulnak a kórházi fertőzések kialakulásához, miközben a hatékony fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési programok akár 30%-os eredményt hozhatnak. A jobb kéz-higiénés gyakorlat 50%-kal csökkenti a patogénok átvitelét, mindezek mellett a megfelelő odafigyelés 25-57%-os javulással járhat. Az egészségügyi fertőzések megelőzésére a megelőzési és ellenőrzési program extra költsége megközelíti a 200 dollárt, ám ezt az összeget össze se lehet hasonlítani az kórházi fertőzés okozta pénzügyi teher nagyságával. A 2005-ös Nemzetközi Egészség Szabályozás megfogalmazása szerint napjaink egyik legnagyobb globális fenyegetése (az antimikrobiális rezisztencia) két nagy stratégiai irányból is megelőzhető: az antibiotikumok körültekintő, megfontolt alkalmazásával és a megfelelő infekció kontrollal.

Minden egyes megelőzött fertőzés egyben egy antibiotikumos kezelés megspórolását jelenti. Az ellátóhelyeken bevezetett hatékony fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési program segítségével 3-ból 1 kórházi fertőzés elkerülhető. Az antibiotikumos kezelés elmaradása csökkenti az antibiotikumos rezisztencia kialakulásának esélyét. Semmelweis örökségének szellemében eljárva, az antimikrobiális rezisztencia is megfelelően ellenőrzés alá vonható. A fertőzésekkel szembeni legerősebb fegyver a kontroll. Az fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési program erősítése az európai kórházakban közegészségügyi prioritás. Csaknem az összes országnak (96%-nak) van nemzeti fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési programja. Csaknem minden (96%) kórháznak vannak infekció kontroll-céljai – úgy, mint kézhigiéné (87%), a kórházi fertőzés visszaszorítására szolgáló (84%), antibiotikum ellátás (66%). De gondot jelent az adherencia és az ellenőrzés maga. Jó hír, hogy a kéz-higiéné meglehetősen nagy figyelmet élvez mindenütt, ám messze vagyunk még attól, hogy széles körben teljesüljön a megvalósítása. Általánosságban csak 40% – az intenzív részlegen 30-40, más helyszíneken 50-60%-ban valósul meg a megfelelő kézfertőtlenítés. Az orvosok 32, a nővérek 48 százaléka fertőtleníti a kezét a pácienssel való kontaktus előtt (21%) illetve után (47%).

Ezt olvasta már? A fertőzések megelőzésének legegyszerűbb eszköze a kórházban is a kézmosás

A tanulság

Az Ebola-járvány kapcsán több tanulságot is levonhatunk a betegellátáshoz kapcsolódó fertőzések természetéről. Legyen az a cél, hogy minden klinikus, és szakdolgozó szigorúan tartsa be a szabályt, és minden pácienskontaktus előtt és után fertőtlenítse a kezét, mivel ez csökkenti az ellátóhelyeken a megfertőződés kockázatát. Az amerikai Betegségellenőrző Központ (CDC) becslése szerint az egészségügyi szolgáltatók átlagosan kevesebb, mint fele hajtja végre az előírásoknak megfelelően a kézfertőtlenítést. Ennek meg kell változnia. Az említett rossz arány nem azt jelenti, hogy a személyzet nem veszi komolyan a felelősségét, csak azt, hogy olykor a körülmények és/vagy a megfelelő tudás hiánya nem teszik ezt lehetővé. Az Ebola tanulsága azt is megmutatta, a történelem ismétli önmagát, hiszen az emberek pontosan úgy viselkedtek, mint a 19. században a boncolásokon részt vevő medikusok. Az Ebola-járvány kitörését követően az Egészségügyi Világszervezet szakértőit megdöbbentette, hogy a betegek ellátásában résztvevők milyen nagy számban fertőződtek meg. Hamarosan nyilvánvaló lett, hogy közülük többen nem kaptak megfelelő képzést, és nem tudták, miként kell helyesen, előírások szerint levenni a védőöltözéket. Ezért aztán az Ebola-betegek testnedvei, kiválasztásuk végtermékei a kezükre kerültek, majd onnan saját testfelületük más részeire: orrba, szájba is eljutott. Csak azután csökkent az orvosi személyzet fertőződésének aránya, miután ez nyilvánvaló lett, és a széleskörű alapos képzés kiiktatta a hibákat. A helyi közösség esetén a legnehezebb a kulturális hagyományok, például a temetkezési szokások megváltoztatása volt.

Az Ebola példa után dr. Jakab Zsuzsa ismét 2018-ra tér át. Mit jelent ma a kéz-higiéné és a szepszis. A kórházi fertőzés a kialakuló szepszis nézőpontjából rizikótényező, de megelőzhető. A hatékony kézmosás alapvető jelentőségű a prevencióban, utal az Egészségügyi Világszervezet határozatára (arról, hogy javítani kell a szepszis megelőzését, diagnózisát, és klinikai ellátását/menedzsmenjét - WHA Resolution A70/13 - Improving the prevention, diagnosis and clinical management of sepsis). Európában ugyanis a halálhoz és rokkantsághoz vezető okok közül a szepszis a leginkább kivédhető.

Egészség 2020

A globális egészségcél eléréséhez kell a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés az ellátórendszer minden szintjén, a döntéshozóktól az intézmény fenntartójáig, az egészségügyi személyzettől a higiénikusokig, a szolgáltatást végzőkig. Az Egészség 2020 eredményeinek eléréshez, ide értve az általános univerzális minőségi biztosítást, mindenkinek van tennivalója.

Szélesebb értelmezésben egészségprioritás az is, hogy az egészség álljon a fejlődés középpontjában. Hangsúlyos az egészséghez való jog, az egyenlőség, egyetemlegesség, a szolidaritás – mert ezek közös európai értékek. Úgy kell tekinteni az egészségre, mint amibe a legbölcsebb és legkifizetődőbb dolog beruházni. Biztosítani kell az erős politikai elkötelezettséget e célok elérésére, és be kell váltani az ígéretet, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Az Egészség 2020 fenntartható európai fejlődés eléréséhez szektorok közötti nagyobb együttműködésre van szükség. Az egészséghez jutás terén mindenki legyen egyenlő. Az E-promóció mellett cél a betegségmegelőzés, az E-tudatosság, E-értés, hogy mindenki elérje a jó létet. A nemes célok papíron léteznek, de a valóságban sokfelé, sokféle eltérések, egyenlőtlenségek léteznek. A térségben az élettartam nemcsak elérte, hanem meg is haladta a 77 évet, a születéskor várható, egészségben töltött évek száma pedig a 68 évet! Ám a fejlődés egyenetlen az országok között, és egyes országokon belül is. Az ellátó rendszerekben univerzális e-biztosítást kell nyújtani. Pénzügyi nehézség nem akadályozhatja, hogy ne legyen mindenki számára adott a megelőzés, kezelés, a rehabilitáció.

Az Egészségügyi Világszervezet elkötelezett abban, hogy mindenkire terjedjen ki a biztosítás. „Az Egységes Egészségügyi Ellátás (UHC) egy olyan platform, amely a legerősebb társadalmi egységesítő erő” - mondja dr. Jakab Zsuzsa. Semmelweis üzenete erről is szólhat. Az anyák megmentője soha nem különböztette meg betegeit társadalmi rangjuk szerint, minden szülő nőt meg akart menteni.

Elfogadhatatlan, hogy bárki is a megromlott egészsége miatt szegényedjen el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójának igazgatója, előadásában, az egyik ábrán bemutat két alakot – mindkettő fölé ernyő borul. Ám az egyik ernyő lyukacsos, több ponton átereszti az esőt, a vihar cseppjeit. Így aztán hiába van mindkét figura ernyő alatt, csak az egyik élvez védelmet! Márpedig az általános, minden egyénre kiterjedő védelem az egyik fő egészségügyi prioritás – hangsúlyozza, és megismétli, a másik pedig a szepszistől való védelem, az infekciókontroll – hogy visszakanyarodjunk beszélgetésünkben az emlékév alapgondolatához, a korszerű gyakorlatot meghonosító magyar orvos örökségéhez.

Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából a szegedi és a budapesti orvosegyetem felajánlotta a WHO-nak az anyák megmentőjének mellszobrát. „Örömmel elfogadjuk, még ebben az évben Genfben fel fogjuk avatni. Ezzel betetőződik az orvos teljesítményének megérdemelt elismerése. Nézeteit a modern kori bakteriológia, infektológia és epidemiológia megerősítette, igazolta, ezért az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization 2013-ban, az anyák megmentőjének nevezte el a gyermekágyi láz felismeréséért. Az 1847-61 között született iratai pedig felkerültek a világörökség listájára” – zárta mondandóját dr. Jakab Zsuzsanna.

Tovább A kézmosás fontos: Hogyan mossuk helyesen?

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró