Q-láz: Mit kell tudnunk róla?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

A Q-láz szisztémás fertőzés, amelynek akut és krónikus lefolyása ismeretes. A betegséget Edward Derrick észlelte először 1934-ben Ausztráliában, vágóhídi munkások körében.

Kezdetben a kóroktan ismeretlen volt, ezért kapta a Query fever, azaz kérdőjeles láz elnevezést. 1938-ban Ausztráliában MacFarlane Burnet és tőle függetlenül az USA-ban Herold R. Cox ismerte fel a rickettsiaszerű kórokozót, ezért a Q-láz kórokozója e két kutatóról kapta a Coxiella burnetii elnevezést.

Kórokozó, járványtan, kórfejlődés

A betegség világszerte elterjedt. A C. burnetii obligát intracelluláris parazita, amely előfordulhat spóraszerű alakban is, ez utóbbi állapotának köszönheti nagy ellenálló képességét a környezeti behatásokkal szemben.

A kullancscsípés elleni védekezésre szólít fel az ÁNTSZ

A kullancscsípés elleni védekezésre szólít fel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében, hangsúlyozva, hogy a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás esetében van védőoltás. Kora tavasztól késő őszig találkozhatunk a kullanccsal a számára kedvező életfeltételeket biztosító élőhelyeken. Európa legnagyobb részén, így Magyarországon is a közönséges kullancs a leggyakoribb fajta, amely több kórokozót hordozhat és terjeszthet, és ezekkel vérszívásakor az embert is megfertőzheti. A kullancscsípés elleni védekezésre szólít fel az ÁNTSZ>>

A vadon élő rágcsálókban a fertőzést azok kullancsai tartják fenn, de ezek a kullancsok megfertőzhetik a háziállatokat is. Ezért a C. burnetii endémiásan jelentkezhet azokon a területeken, ahol a kullancs és az emlősállatok (szarvasmarha, juh, kecske) közötti kórokozó-cirkuláció biztosított. A fertőzött háziállat tünetmentes is lehet, és a kórokozót légúti váladékával, tejjel, vizelettel, széklettel üríti. Elléskor a kórokozó megtalálható a placentában, a méhből ürülő váladékban. Az ember fertőzése ritkán áll kapcsolatban kullancscsípéssel, legtöbbször por-, illetve aeroszolfertőzés során betegszik meg, de átviteli mód lehet a fertőzött nyers tejtermékek fogyasztása (friss sajt, vagy nem pasteurizált tej). Az infekcióhoz tehát nem szükséges szoros állatkontaktus. Emberről emberre való terjedés ritka (placentáris, szexuális fertőzés, vérkészítmény útján terjedés). A C. burnetii fertőzőképessége emberekben és állatokban egyaránt nagy, már néhány organizmus is okozhat megbetegedést. A betegség viszonylagos kockázata az életkor emelkedésével mutat összefüggést, így gyermekekben a megbetegedést ritkábban észlelik.

A csökkent immunitásúak, a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedők, továbbá a műbillentyűt viselők különösen hajlamosak arra, hogy akut vagy krónikus Q-lázban betegedjenek meg.

A szervezetbe jutott kórokozó a tüdőben pneumóniát okoz, a májban és csontvelőben zajló fertőzés sarjdaganatos elváltozást eredményez, szívbelhártya-gyulladás során pedig az aorta és mitrális billentyűkön multiplex gyulladásos lerakódás, vegetáció keletkezik.

Tünetek

A betegség lappangási ideje 2-6 hét. A Q-láz-pneumónia a betegség akut fázisában lép fel és az „atípusos pneumóniák” közé sorolható. Kísérő tünetek a magas láz, hidegrázás, levertség, izomfájdalom, hányás, fejfájás, száraz köhögés, egyes betegekben máj- és lépmegnagyobbodás. A kór krónikus lefolyásának (kb. 1%) jellemző formája a szívbelhártya-gyulladás, amely a fertőzést követően 6 hónappal, de akár 10 év múlva is jelentkezhet. Mind az akut, mind pedig a krónikus fázisban májgyulladás előfordulhat.

Diagnózis

A specifikus antitestek a szérumból kimutathatók. A kórokozó direkt kimutatását rutinszerűen nem használják. A vérsejtsüllyedés gyorsult, a máj eredetű transzamináz enzimek aktivitása csaknem minden esetben emelkedett. Mellkas röntgenen szövetközti, interszticiális beszűrődés látható, esetenként mellhártyafolyadék kíséretében. Szívbelhártya-gyulladás gyanúja esetén a szívultrahang vizsgálat informatív értékű. A „steril” hemokultúrával járó szívbelhártya-gyulladásos esetekben mindig gondolni kell a Q-láz oki lehetőségére is.

Kezelés

A megfelelő időben és megfelelő antibiotikummal kezelt esetek prognózisa jó, de visszaesés előfordulhat. Akut fázisban az elsőként választandó antibiotikum a doxycyclin, 2-3 hétig. Alternatív szerként fluorokinolonok, makrolidok, továbbá trimethoprim-sulfamethoxazol kombináció választható. A krónikus Q-láz kezelése nehéz feladat, különösen szívbelhártya-gyulladás esetében hosszan tartó, kombinált antibiotikum terápia, kardiológiai ellenőrzés, esetenként szívsebészeti beavatkozás szükséges.

Megelőzés

A megelőzést nehezíti, hogy a kórokozót gyakran tünetmentes állatok ürítik, és ráadásul az ürítő gyakran szeronegatív. Fontos az állatállomány fertőzöttségének a kimutatása és ennek kezelése, az állati eredetű termékek (tej, hús, gyapjú, bőr) feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban a higiénés és munkavédelmi előírások betartása, a por- és cseppfertőzés megelőzése, a tej pasteurizálása. A házi haszonállatok betegségének felismerése esetén figyelmeztetni kell a közösséget az emberi megbetegedések kockázatára.

(WEBBeteg - Dr. Nagy László Infektológus)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Ízületi kopás Ízületi kopás

Ha nem kezelik, a szalagok, ínak és az érintkező csontfelszínek is sérülnek.

Koronavírus omikron-variánsa Koronavírus omikron-variánsa

Az FDA szakértői szerint fejlettebb vakcinákra lenne szükség ellene.

Majomhimlő - újabb hét embernél...

Újabb hét embernél igazolták a majomhimlőfertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) veszélyes kórokozókkal foglalkozó...

Emelkedik a szennyvizek koronavírus...

A kommunális szennyvíz SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országos átlagban emelkedést mutat.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.