• Házikedvencek és a COVID-19 - Új kutatás

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány eredeti forrása valószínűleg egy állati vírusgazda volt, amiről a vírus átterjedt az emberre. Az emberről házikedvencekre történő átterjedés miatti aggodalom miatt kutatók megvizsgálták a házikedvencként tartott macskák és kutyák fogékonyságát a fertőzésre, és annak lehetőségét, hogy a fertőzött macskák képesek-e továbbadni a fertőzést.

        Egy új kutatás eredményei szerint a macskák sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, és - klinikai tünetek nélkül is - hosszabb időn keresztül ürítik a vírust, valamint képesek a vírust más macskáknak átadni. A vizsgálatok megerősítik, hogy a macskák fogékonyak a SARS-CoV-2 fertőzésre, viszont valószínűleg nem alakul ki náluk klinikai megbetegedés. A macskák esetében robusztus neutralizáló antitest válasz alakul ki, ami megakadályozza az újrafertőződésüket a vírussal második alkalommal történő találkozást követően.

        Ezzel ellentétben a kutyák esetében azt tapasztalták a kutatók, hogy nem ürítik a vírust a fertőződést követően, vírus elleni antitestek jelennek meg esetükben is, és vírusellenes, neutralizáló antitest választ fejlesztenek ki.

        Valószínűtlen, hogy háziállatokról emberekre terjed a vírus, az emberek viszont megfertőzhetik az állatokat

        Jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a macskák vagy a kutyák jelentős szerepet játszanának az emberi fertőzéseket illetően; fordított zoonózis (emberről állatra történő átvitel) azonban lehetséges, ha a fertőzött háziállat-tulajdonosok az akut fertőzés során kiteszik házikedvenceiket a vírusnak.

        Hirdetés

        A SARS-CoV-2 vírus egyike annak a három újonnan felbukkanó zoonótikus koronavírusnak, ami az elmúlt két évtizedben képes volt jelentős megbetegedéseket okozni az emberek körében, a SARS-CoV-1 és a közel-keleti légúti szindróma koronavírus (MERS) után. A betegségek előretörésének általános tendenciája az állatokról emberekre történő terjedés, amihez két tényező, a kiterjedt földhasználat, illetve a vadvilág életterének visszaszorítása is hozzájárul. Az élőállat-piacok folyamatos jelenléte is feltételeket biztosít a zoonózisok megjelenéséhez.

        Mint a SARS-CoV-1 és a MERS-CoV vírusok esetében, filogenetikai elemzés alapján a SARS-CoV-2 vírus esetében is valószínűsíthető, hogy a vírus eredeti hordozói a denevérek voltak, de az elődeivel ellentétben a SARS-CoV-2 esetében gyorsan alakult ki a rendkívüli hatékonyságú emberről-emberre történő terjedés.

        Míg az állatok gyakran lehetnek az újonnan megjelenő kórokozók forrásai, a SARS-CoV-2 fordított zoonózisa sokkal valószínűbb, mivel az emberek között előforduló esetek sokkal gyakoribbak, mint a háziállatok esetében, valamint ezidáig nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy fertőzött macskák vagy kutyák vinnék át a SARS-CoV-2 vírust az emberekre. Hasonló eredményeket figyeltek meg a SARS-CoV-1 vírus esetében is, ahol a fertőzött emberek miatt vírusnak kitett házimacskák megfertőződtek, és a kísérleti körülmények között megfertőzött macskák a vírust néhány napon át ürítették.

        Más állatok is ki vannak téve a fertőzésnek az emberek által, ideértve a tenyésztett nyérceket, amik esetében légúti tünetek, gyomor-bélrendszeri tünetek és még hirtelen halál is előfordulhat a fertőzést követően. Ezek közül néhány esetben, beleértve a Bronxi Állatkert nem háziasított nagymacskáit, és a New Yorkban és Európában házikedvencként tartott macskákat, az állatok légúti megbetegedés és/vagy kötőhártyagyulladás tüneteit mutatták.

        A kínai Wuhanban a macskák vérén nemrégiben végzett szérum vizsgálatok arra utaltak, hogy az állatok közel 14,7%-a szeropozitív volt a SARS-CoV-2 vírusra, ami arra utal, hogy ott, ahol az emberek között jobban elterjedt a vírus, valószínűleg a macskapopulációk is ki vannak téve a vírusnak. Tekintettel arra, hogy a fertőzött emberek száma elérte a több milliót, és még csak néhány állat PCR-tesztje lett pozitív, valószínűtlennek tűnik, hogy a házikedvencek a fertőzés egy jelentős forrását jelentenék, vagy hogy komoly kockázata lenne esetükben a súlyos megbetegedés kialakulásának.

        Fontos, hogy a fertőzött macskák a vírusnak való kitettséget követően legfeljebb 5 napig ürítették a vírust, ami arra enged következtetni, hogy a macskák, ha fertőzött emberekkel kontaktálnak, megfertőződnek, de gyorsan le is győzik a fertőzést. Ehhez képest az embereknél az inkubációs periódus rendszerint 5 nap körül van és az emberek több, mint 3 hétig üríthetik a vírust. Következésképpen, ha a tüneteket mutató emberek követik a karanténnal kapcsolatos eljárásokat, és otthon maradnak a házikedvenceikkel, akkor minimális a veszélye annak, hogy egy potenciálisan vírusnak kitett macska megfertőzzön egy másik embert. A fertőzött házikedvenc macskákat nem szabad kiengedni a szabadba bóklászni, hogy megelőzzük más, szabadban élő macskák vagy vadon élő állatok megfertőződését.

        WEBBeteg
        Forrás: F. Zs., fordító; Experimental infection of domestic dogs and cats with SARS-CoV-2: Pathogenesis, transmission, and response to reexposure in cats (pnas.org)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.10.12 21:05, Megjelenés: 2020.10.12 21:05
      • Cikkajánló

        Gyorsul a járvány

        Gyorsul a járvány

        MTI

        Világszerte, de főleg Európában gyorsul a COVID-19-járvány terjedése.

        Stressz

        Stressz

        B. M., szakfordító

        A leggyakoribb betegségek, amelyek a krónikus stressz következtében kialakulhatnak.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Országos tisztifőorvos: hatékonyak az idősek érdekében hozott intézkedések

        Hatékony az idősek érdekében hozott látogatási és intézményelhagyási tilalom az idős- és szociális otthonokban - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján.

        A járvány pszichés zavarokat okozott az emberek többségénél

        A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt - derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.