• 56 ezer főre becsülhető az új koronavírus-fertőzésen átesettek száma Magyarországon az országos szűrés végéig

        Szerző: Semmelweis Egyetem

        Mindössze három főnek lett pozitív a PCR-tesztje a mintegy 10 500-ból a 2020. május 1-16. között végzett, a Semmelweis Egyetem vezetésével megvalósult országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat keretében. Emellett hetven főnél mutatta a vérvizsgálat azt, hogy átesett a COVID-19 betegségen.

        A nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatás alapvetően azt a kérdést vizsgálta, hogy a járvány lecsengésekor, a lazítás megkezdése előtt mekkora volt az új típusú koronavírussal fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződtek meg a járvány során és szerezhettek immunitást a vírussal szemben.

        A Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott 17 787 főből 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a 2020. május 1-16. közötti vizsgálatokban és adott mintát legalább az egyik vizsgálathoz. Közülük 10 474-en a vizsgálati kérdőívet is kitöltötték, így ők alkotják a felmérés vizsgálati populációját. A 13 százalékos kerethibát figyelembe véve a részvételi arány így 67,7 százalék volt. A felmérés reprezentatív a magánháztartásokban élő teljes 14 év feletti hazai lakosságra. A részvevőktől az aktuális fertőzöttséget kimutató, orr- és garatmintán alapuló PCR-teszt mellett vért is vettek annak kimutatására, hogy korábban átestek-e a fertőzésen, valamint kérdőívet is kitöltöttek.

        A vizsgált személyek közül 3 főnek lett pozitív az aktuális új koronavírus fertőzöttséget mutató PCR tesztje és 70 főnél mutatta azt a vérvizsgálat – melyet az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Ügynökség által engedélyezett nagy megbízhatóságú immunológiai teszttel végeztek –, hogy átesett a SARS-CoV-2 okozta fertőzésen. Mindez a teljes 14 éven felüli, nem valamely intézményben élő magyar lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma 2 421-re becsülhető a vizsgálat időszakában, míg a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesettek személyek száma 56 439-re tehető. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható – jelentette be sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora.

        Hirdetés

        A becslések azt mutatják, hogy az átfertőzöttség esélye valamelyest nő a korral

        A kérdőívek eredményéből – a tünetek említése alapján – az látszik, hogy a vírussal fertőzöttek között jelentősen gyakoribb volt a szaglás- és ízlelésvesztés, valamint az izom és ízületi fájdalmak. Azok között, akik átestek a fertőzésen gyakran említett tünet volt a légzésnehézség és a hasmenés és körükben valamelyest gyakoribb – 54,4 százalék – volt a krónikus betegségek előfordulása az átlagpopulációra jellemző 41,5 százalékhoz képest – ismertette. Tendenciózusan gyakoribb a fertőzés egyes társbetegségek esetén (magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség).

        A becslések azt mutatják, hogy az átfertőzöttség esélye valamelyest nő a korral, de ez statisztikailag nem igazolható az alacsony átfertőzöttség miatt. Hasonló, tendenciaszerű összefüggés volt érzékelhető a pozitív eredmény és a gyakori munkába járás, a karanténra kötelezett vagy ismerten fertőzött személlyel való kontaktus és a március 1-jét követő nemzetközi utazás között.

        A vizsgálaton résztvevők átlagéletkora 48,7 év, 53,6 százalékuk nő, 46,4 százalékuk férfi volt; érdemi nemi különbségek nem voltak érzékelhetők a pozitív teszteredményt kapók között. A régiókat tekintve az átfertőzöttség legmagasabb értéke Budapesten volt (90/10 000 fő), a legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (45/10 000 fő).

        A vizsgálat a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. A szervezést, a mintavételt az Országos Mentőszolgálat, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a háziorvosok, a körzeti megbízottak is segítették. Rajtuk kívül külön köszönet illet minden állampolgárt is, aki eleget tett a meghívásnak és – személyenként többszáz magyart képviselve – részt vett a felmérésben. A kiválasztott személyeket levélben, telefonon, ügyfélkapunk keresztül is megpróbálták elérni. Amennyiben így nem sikerült kapcsolatot teremteni, akkor személyesen keresték fel őket regisztrált címükön. A mintavételt a négy orvosi egyetem munkatársai végezték: 187 szűrőcsapat vett részt a munkában, akik 348 meghatározott szűrőponton, valamint 5 szűrőbusz és több mobil szűrőcsapat segítségével vették le a mintákat a résztvevőktől.

        A korán bevezetett, szigorú korlátozó intézkedések segíthettek megfékezni a járvány terjedését

        Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: a kutatási eredményekből jól látszik, hogy a korán bevezetett, szigorú korlátozó intézkedések segíthettek megfékezni a járvány terjedését az országban. Szintén segíthetett az idősekre vonatkozó, időben bevezetett, specifikus korlátozások kihirdetése, és az is fontos volt, hogy a lakosság nagy arányban betartotta a korlátozásokat. A H-UNCOVER vizsgálat eredménye alapja volt a sikeres járványügyi exitstratégiának, az úgynevezett lazításnak Magyarországon. A jövőben fontos rendszeres időszakonként megismételni ezt a reprezentatív felmérést, különösen amíg nincs vakcina – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy az orvosképző egyetemek folytatják a szűrővizsgálatokat a járvány lecsengése után is, így továbbra is fontos őrszem (szentinel) funkciót látnak el a járványveszély ideje alatt.

        Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese kiemelte annak jelentőségét, hogy a koronavírushelyzet kapcsán is megbízható, pontos adatok alapján születhettek meg a megfelelő döntések. Elmondta, hogy 489 település kerül be a mintába, a szűrések elvégzésében pedig a négy egyetem 1245 munkatársa és csaknem négyszáz önkéntese vett részt.

        Dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte: az országos szűrővizsgálat végrehajtása során soha nem látott összefogás valósult meg az orvosképző egyetemek, a háziorvosok, a jegyzők, a polgármesterek, a kormányhivatalok között, és különösen jelentős logisztikát igényelt, hogy a mintát végzők az utolsó zsákfaluba is eljussanak. A szakember szólt arról is, hogy mivel a vizsgálat bemutatta, ha közösségbe megyünk, akkor nagyobb az esélyünk, hogy valamilyen módon megfertőződjünk, ezért a nyári szabadságok idején is nagyon meg kell fontolni, ki, hova megy.

        Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte egyebek mellett azokat a megyéket, ahol 75 százalék feletti volt a részvétel, ezek Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye, valamint Pest megye is megközelítette ezt az arányt. Szólt a fertőzöttségben és átfertőzöttségben mutatkozó regionális különbségekről is. Budapesten kívül az átfertőzöttség Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön volt a legmagasabb.

        Dr. Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke összegezte, hogy az egyes régiókban milyen egyéb szempontok befolyásolták a fertőzöttséget. Az egyik ilyen volt az életkor, mely globálisan egyértelműek az idősek fertőzöttségét mutatja. Ugyanakkor a régiós elosztást tekintve míg Kelet-Magyarországon valóban jellemző volt az idősek dominanciája, a központi és dunántúli régióban a fiatalok voltak többségben az átfertőzöttek között a határon átnyúló mobilitásnak köszönhetően. Ez arra utal, hogy Kelet-Magyarországra inkább behurcolták a vírust.

        (Semmelweis Egyetem)

        Ajánlott cikkek a COVID-járványról

        Módosítva: 2020.07.01 12:05, Megjelenés: 2020.07.01 12:05
      • Cikkajánló

        Portré

        Portré

        Gorzsás Anita, újságíró

        Kókay Andrással, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetőjével beszélgettünk.

        Daganatos betegségek

        Daganatos betegségek

        Dr. Pukoli Dániel

        A célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe a daganatok kezelésében.

        Szlovákiában ingyenes lesz a koronavírus elleni oltás

        Az oltás beadásánál az idősek és az egészségügyi dolgozók előnyt élveznek majd - olvasható a hvg.hu oldalon.

        Fél éve velünk a koronavírus, és a nyár sem lett az ellensége

        Csütörtökön lesz fél éve, hogy a WHO pandémiának minősítette a később COVID-19 néven elhíresült betegség okozta járványt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét figyelmeztette az északi félteke országait, hogy ne kényelmesedjenek el, mert a járvány nem az influenza receptjét követi - írja az infostart.hu.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.