Az élet első influenzája meghatározza, hogyan reagálunk később a vírusra

Szerző: MTI

Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra - állapították meg amerikai kutatók.

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg - írta a BBC News.

Az influenza megelőzhető!

Saját magunk is tehetünk a nátha és az influenza elkerülése érdekében. Minél egészségesebb az immunrendszer, annál könnyebben kivédheti a kórokozók támadásait, ezért a megelőzés kulcsa az immunrendszer erősítése. A nátha és az influenza hatékony megelőzése

A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.

A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.

Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből - nyalókaszerűen - kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.

A Michael Worobey vezette kutatócsoport "kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a "kék nyalókás" influenzavírusoknak - H1 vagy H2 - voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik "kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a "narancsságra" H7N9 típusú influenzába.

Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a "narancssárga nyalókás" influenzavírusnak - H3 - voltak kitéve.

A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.

Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. "Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" - magyarázta a szakember.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Lesz-e még influenza 2021-ben? -...

Vajon várható-e az influenzavírus ismételt megjelenése a járványügyi intézkedések ellenére is? A kérdésre Dr. Ócsai Lajos járványügyi...

Ezek a leggyakoribb tévhitek az...

Szakértők szerint az influenzával kapcsolatos tévhitek elleni harc legalább olyan nehéz, mint a vírus legyőzése. Mivel az influenza veszélyes, akár...

Fontos tudnivalók az influenzáról

Az influenzavírusok a légutakat betegítik meg, de az egész szervezet reagál a fertőzésre, ami különböző kísérő tünetekben nyilvánul meg.

Influenza a rendelőben és az...

Már két hete tart az influenzajárvány, és áprilisig várhatóan véget sem ér. De még nem késő beoltatni magunkat, s ha elkaptuk a vírust, akkor sem...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.