A hiperbár (túlnyomásos) oxigénterápia működése és alkalmazási területei

A hiperbár oxigénterápia lényege, hogy egy zárt kamrában a páciens a légköri szintnél magasabb nyomáson, általában 100 százalékos orvosi oxigént lélegzik be, ezáltal megnő a vér plazmájában oldott oxigén mennyisége. Bár számos betegség kezelésében ajánlják, nem minden területen igazolt az eredménye, illetve sok esetben legfeljebb a szokásos kezelés kiegészítő terápiájaként alkalmazható.

Hogyan működik a hiperbár oxigénterápia?

A magas légnyomást a búvárharang, illetve a keszonkamra formájában régóta alkalmazzák a főleg búvároknál fellépő keszonbetegség kezelésében, de a megelőzéshez kapcsolódó folyamatokban (például a fokozatos nyomáscsökkentésben, vagy a munkavégzés előtti zsilipelésben) is szerepük van. A hiperbár oxigénterápia lényegében ennek az elvnek az orvosi szempontú továbbfejlesztése.

A kezelés egy zárt hiperbárkamrában történik, ahol magas nyomáson orvosi tisztaságú oxigént lélegzik be a páciens. Ennek hatására jelentősen megnő a vérplazmában oldott oxigén mennyisége, miközben a haemoglobinhoz kötött oxigén mennyisége csak kisebb mértékben változik. Az oxigén így a vérplazmában oldott formában is eljut a szövetekhez, és a vörös vértestektől függetlenül többszörös koncentrációban éri el a szervezet legkülönbözőbb szöveteit, továbbá megnő az oxigén parciális nyomása a nyirokban, az agyat és gerincet körülvevő folyadékban is.

A kezelés célja, hogy a megnövekedett oxigénellátás elősegítse a gyógyulási folyamatot. A logikus összefüggés ellenére a módszer nem általános egészségmegőrző vagy gyógyító módszer. Valóban van igazolt hatása ott, ahol a rossz oxigénellátottság, vagy más, e kezelés által befolyásolható kórélettani folyamat akadályozza a gyógyulást, ugyanakkor a betegségek többségénél ez nem meghatározó ok, ezért a hiperbár oxigénterápia sem eredményez klinikailag jelentős kedvező hatást minden olyan kórképben, amely kapcsán felmerült a haszna.

Milyen betegségek kezelésében alkalmazható?

A hiperbár oxigénterápia javallatait a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és a beteg egyéni állapota alapján határozzák meg. Az oxigénellátottság javítása szerepet játszik a vér- és oxigénellátási zavarokkal összefüggő betegségekben, ezért a hiperbár oxigénterápia bizonyos kórképekben igazoltan kedvező hatású, javallott terápiás mód, más esetekben viszont csak meghatározott feltételek mellett, kiegészítő terápiaként alkalmazható.

Keszonbetegség (dekompressziós betegség) – A hiperbár oxigénterápia egyik klasszikus javallata a keszonbetegség. A búvároknál jelentkező magas, majd túl gyorsan csökkenő nyomás felborítja a vér oxigénszállítási képességét, ezt ellensúlyozhatja a túlnyomásos oxigénterápia. A nyomáscsökkenés következtében a szövetekben és a vérben kialakuló gázbuborékok okozta károsodás kezelésére szolgál. A megfelelő nyomású oxigénkezelés segíti a gázbuborékok méretének csökkenését és a nitrogén kiürülését.

Szén-monoxid-mérgezés – A szén-monoxid nagy affinitással kötődik a hemoglobinhoz, kiszorítja a hemoglobinhoz kötődő oxigént, így csökkentve a haemoglobin oxigénszállító képességet, emellett közvetlen sejtkárosító hatása is lehet. A hiperbár oxigénterápia egyes súlyos vagy szövődményes esetekben mérlegelhető, de alkalmazásáról a mérgezés súlyossága, a tünetek és az egyéb klinikai körülmények alapján kell dönteni; nem minden szén-monoxid-mérgezés esetén szükséges, de a módszer súlyos mérgezés esetén kedvező hatású lehet.

Szöveti károsodás, nehezen gyógyuló sebek – Bizonyos, gondosan kiválasztott esetekben (mint súlyos roncsolásos sérülések, egyes súlyos diabéteszes lábszárfekélyek, sugárkezelés okozta károsodások, súlyos égési sérülések, bőrátültetés) kiegészítő kezeléseként alkalmazható. A hiperbár oxigénterápia viszont nem helyettesíti a megfelelő sebkezelést, a fertőzés kezelését vagy a szükséges sebészeti beavatkozást. Egyéb javallatok – refrakter (a megfelelő kezelés ellenére fennálló) csontfertőzések, bizonyos súlyos lágyrészfertőzések, sugárkárosodás, egyes akut traumás szöveti károsodások és bizonyos esetekben combfejelhalás esetén is alkalmazható. Hirtelen kialakuló, idegi eredetű halláscsökkenésben a szteroidkezelés kiegészítéseként jöhet szóba, a tünetek kezdetétől eltelt időtől függően, ha a szokásos kezelések nem hatásosak.

Nem igazolt hatások

A hiperbár oxigénterápia hatásait sok más állapot kezelésében is vizsgálták. Némely esetben születtek kedvező tapasztalatokról beszámoló vizsgálatok, ám összességében nem sikerült kellően megízható bizonyítékokkal alátámasztani a klinikailag jelentős előnyét.

Ilyen alkalmazási terület, ahol nem tartozik a bizonyított ajánlott terápiák közé a hiperbár oxigénterápia:

• különböző neurológiai kórképek, pl. demenciák
• autizmus spektrum zavarok
• autoimmun gyulladások, pl. sclerosis multiplex
• szívinfarktus, stroke utókezelése, az ezek következtében kialakult maradandó károsodások általános kezelése
• fertőző betegségek általában, pl. Lyme-kór
• poszt-COVID panaszok
• daganatellenes kezelésként

Ezeken a területeken a hiperbár oxigénterápia előnye nem kellően bizonyított, ezért nem helyettesítheti az adott betegség bizonyított kezeléseit. Nem tekinthető általános állapotjavító, vagy egészségvédő kezelésnek sem.

Hogyan történik a kezelés és milyen kockázatai vannak?

A hiperbárikus kabinban a kezelések rendszerint 60–120 percig tartanak. Egy alkalom nettó 60–90 percig tart, de a teljes folyamat a nyomás fokozatos felépítésével (kompresszió) és csökkentésével (dekompresszió) együtt körülbelül 120 percet vesz igénybe. A nyomás az indikációtól függően általában 2–3 atmoszféra abszolút nyomás (ATA) körüli érték.

A kezelések száma a kezelt betegségtől és az eljárás eredménytől függ. Szöveti sérülések, fekélyek terápiájában általában 6-8 kezelésre van szükség az eredményekhez. Nehezen gyógyuló sebek esetén gyakran több tíz kezelésre lehet szükség; a kezelésszámot mindig egyénileg határozzák meg.

A hiperbár oxigénterápia általában jól tolerálható, fájdalmatlan, a legtöbb betegnél biztonságos, de előfordulhatnak mellékhatásai és az eljárásnak vannak ellenjavallatai. Alkalmazását orvosi állapotfelmérés előzi meg.

A magasabb nyomás fül- és arcüregi barotraumát, ritkán dobhártyasérülést okozhat, a kezelés hatására előfordulhat enyhe vagy átmeneti látásromlás, vagy akár görcsrohamok is kialakulhatnak az arra hajlamosakban. Mivel zárt kamrában zajlik a kezelés, klausztrofóbiás betegek nehezen viselhetik. A kezeletlen légmell (pneumothorax) a hiperbár oxigénterápia abszolút ellenjavallata, mivel a nyomásváltozás életveszélyes állapotot idézhet elő. Egyéb betegségek és gyógyszerek szedése esetén is szükség lehet egyéni kockázatfelmérésre.

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna
Felhasznált irodalom: Tenth European Consensus Conference on Hyperbaric Medicine (PubMed); A hiperbárikus oxigénterápia indikációi (UHMS)