Takarmány fejlesztés és üzemszerű tesztelés valamint laborkémiai vizsgálatok

Szerző: Debreceni Egyetem

A szakmai munka fő célja olyan kiegészítő takarmány fejlesztése volt, mely melanin koncentráló hormon (MCH) 1 receptor agonista hatású növényi részeket (görögszénamag), természetes epesavat és farnesololajat tartalmaz. Az AGR_PIAC_13-1-2013-0008 jelü projekt összefoglalása.

A szakmai munka keretei között végzett etetési kísérletsorozat alatt arra a tudományos felvetésre kerestünk bizonyítást, miszerint a kiegészítő takarmány -MCH 1 receptoron keresztül ható természetes anyagai által- mérhető befolyással lehet a szárnyasok (elsősorban ludak és kacsák) produktivitására, a hepatikus zsírdepozícióra, a takarmányfelvételre és a testsúlyváltozásra.

A fejlesztői munka kezdeti szakaszában a takarmány gyártástechnológiájának kidolgozása valósult meg. A kiegészítő takarmány a Tosigros munkanévvel jegyzett agonista növényi részeket és természetes olajokat tartalmazó premix kukorica és édesburgonya (batata) keveréke. A keverék homogén gyártásához és gyakorlati felhasználáshoz szükséges eszközök a fejlesztés első szakaszában meghatározásra kerültek, továbbá pilot etetési kísérletben nyert visszaigazolást, hogy a készítmény vízi szárnyasok esetében önkéntes takarmányfelvétellel etethető.

A gyártástechnológia kidolgozása laborkémiai vizsgálattal zárult, mely során a komponensek és kísérleti Tosigrospremix, továbbá a kukorica-batataval komplettált tömőtáp általános beltartalmi paraméterei mellett, a zsírsavösszetétel és eltarthatósági mutatószámok is meghatározásra kerültek. A görögszénamag mint fő komponens analitikai vizsgálata mellett, a fejlesztett kiegészítő takarmány természetes összetevőinek a zsír- és vízoldékony vitaminok, valamint antioxidánsok meghatározása HPLC analízissel történt.

A fejlesztett kiegészítő takarmánnyal (Tosigros tömőpremix) komplettált kukorica – édesburgonya tartalmú tömőtáp termelésre gyakorolt hatását, árutermelő üzemekben végzett nagylétszámú etetési kísérletek keretei között vizsgáltuk. A kísérleteket megelőzően szakirodalmi anyaggyűjtést végeztünk arra vonatkozóan, hogy a hízott liba- és kacsamáj előállítás során, milyen technológiák terjedtek el a hazai gyakorlatban. Az anyaggyűjtésben mind a tartástechnológiára, mind pedig annak eszköz és gépesítettségére vonatozóan is rögzítettünk információt. Az anyaggyűjtést a kísérletek tényleges kivitelezésének időszakában is folytattuk, így az etetési tesztek eredményei mellett részletesen rögzítettük a kísérleti helyszíneket biztosító árutermelő telepek tömési technológiáját, kiemelt figyelemmel a tömőmassza összetételére, májhízlalás időszak hosszára, és a napi tömési sorok és tömőtáp mennyiségére.

A fejlesztett kiegészítő takarmány állati teljesítményre és naturális mutatókra gyakorolt hatását, az árutermelő üzemek hagyományosnak tekinthető eljárásaival kezelt állatcsoportok mért értékeihez hasonlítva vizsgáltuk. A kísérletek alatt tesztelt állatcsoportok tartási körülményei azonosak voltak, és megegyeztek a magyarországi árutermelő telepek engedélyezett tartási körülményeivel.

A kísérletek alatt használt kontroll és kísérleti tömőtápok főbb összetevőinek értékelését és a kísérletben etetett tápok, premixek beltartalmi értékeit laborkémiai vizsgálattal ellenőriztük, továbbá folyamatos fotódokumentációval rögzítettük a tényleges méréseket (pl.: májtömeg mérés).

Az etetési kísérletsorozat során mért és regisztrált főbb paraméterek: napi takarmányfelvétele (kg/csoport); testtömeg-gyarapodása (kg /liba); takarmányértékesítése (kg/kg); élő és vágott súly (kg); a hízott máj vágott testhez viszonyított aránya; a máj minőségi és mennyiségi paraméterei (májsúly, máj zsírsavösszetétel).

A kísérlet keretén belül különböző összetételben vizsgáltuk a kísérleti takarmányok májtömeg gyarapodásra gyakorolt hatását ad libitum etetett kezelési csoportokkal. Az eredményeket hagyományos kereskedelmi takarmánnyal etetett kontroll csoport eredményeihez viszonyítva értékeltük.

Megfigyeléseinket kibővítettük hagyományos tömési eljárással tömött csoportok elemzésére is, ahol a kísérletsorozatban legtöbb szempont alapján eredményesnek ítélt összetételben vizsgáltuk a kísérleti kiegészítő takarmány májtömeg gyarapodásra gyakorolt hatását, negatív kontroll csoport eredményeihez hasonlítva.

A májtípusú libákkal és kacsákkal végzett kísérletsorozat összegző eredményeként a testtömeg változást, a takarmányfelvételt és a májtömeget illetően nem detektáltunk számottevő eltérést a hagyományos kontroll állatcsoportok eredményeihez képest. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hagyományos tömőtáppal önkéntes takarmányfelvétel mellett nyert értékek is közel azonosak voltak a kísérleti kiegészítő takarmánnyal etetett csoportokértékeivel. A kísérleti kiegészítő mérhető befolyással volt ugyanakkor a májak zsírsav összetételére. Az n-6 zsírsavakon belül az arachidonsav (C20:4 n-6) aránya kiemelkedő mennyiségű az összes zsírsav százalékban, az n- 3 zsírsavak esetében pedig a DHA (dokózahexaénsav, C22:6) zsírsavra vonatkozóan mértünk magasabb értékeket. Az itt regisztrált eredmény még a hagyományos tömőtáppal,önkéntes takarmányfelvétellel kezelt kísérleti csoportok értékeihez képest is kedvezőbbnek ítélhető.

(Debreceni Egyetem)







Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Körömgomba Körömgomba

Hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető a körömgomba?

Mi lesz velünk a járvány után? Az...

Ki ne álmodozott volna arról gyerekkorában, hogy egyszer bezár az iskola, és soha többé nem kell bemenni, vagy hogy a nyári szünet örökké tart....

Mi lesz, ha az élet visszatér a...

Tavaly ilyenkor úgy tűnt, hogy nem látni a COVID-19-pandémia végét. A védőoltások széles körben történő alkalmazásával kapcsolatos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.