A japán nukleáris katasztrófa hatása - Az MTA doktora válaszol
Megjelent: 2011.03.19
A biztonsági előírások szigorítására igen, az atomerőművek végleges leállítására azonban nem számít a fukusimai baleset következményeként Büki Gergely, az Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Akadémia energetikai bizottságának tagja - tették közzé az MTA honlapján pénteken.
Fukusima - Milyen hatásokra számíthat a világ?
Hasznos hazai oldalak |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott tanára szerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése ellenére az atomenergiát még nagyon sokáig nem lehet mással kiváltani.
A földrengés miatt megrongálódott fukusimai atomerőmű közvetlen környékén várhatóan még sokáig problémát jelent majd a megnövekedett radioaktivitás, de az 1986-os csernobili szerencsétlenséghez hasonló mértékű katasztrófától nem kell tartani - mondta Büki Gergely.
Csernobil súlyos öröksége |
| Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Csernobil súlyos öröksége |
Az energetikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai erőműben úgynevezett grafitmoderátoros reaktorokat használtak.
Akkor az emberi mulasztás nyomán keletkező tűz miatt begyulladt grafit nagy lánggal és sokáig égett, ennek következtében pedig a légkörbe jutó nukleáris szennyeződés Európában, sőt Észak-Amerika egyes részein is mérhető volt. Az MTA doktora kiemelte, hogy a japán erőmű forró vizes reaktoraiban nincsen grafit vagy más éghető anyag, ott az oxigénnel keveredő gőz hatására hidrogénrobbanás történt, de ez nem okozott jelentős és hosszan tartó tüzet.
A legfontosabb tennivaló jelenleg a reaktor hűtésének biztosítása az utólagos hőtermelés elvonására. Ennek a munkának a megnyugtató lezárása azonban várhatóan még sokáig tarthat - mondta Büki Gergely. Szerinte Fukusima környékén "nagyon erős lokális problémát" okoz a baleset, de a távolabb élőket és főként Európát nem fenyegeti az atomerőmű-katasztrófa hatása.
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén
Atomerőművek - A szabályok komoly szigorítása várható
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
| Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb. Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
A baleset nyomán arra számít, hogy világszerte szigorítják majd az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat a tervezéstől az üzemeltetésig, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy egy-egy rövid ellenőrzéstől eltekintve leállítsák őket. A villamosenergia-termelésében jelenleg nincsen alternatívájuk az atomerőműveknek - hangsúlyozta Büki Gergely, hozzátéve, hogy míg Magyarországon a paksi létesítmény adja az áramfogyasztás 35-40 százalékát, Franciaországban 80 százalék körüli ez az arány.
Az energetikus az Akadémia köztestületi stratégiai programjai egyikének, a Megújuló energiák hasznosítása című, tavaly megjelent kötetnek az összeállítójaként az energiaellátás diverzifikálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kutató szerint az atomenergia arányát a villamosenergia-ellátásban a jelenlegi szinten kellene tartani az új paksi blokkok üzembe helyezése után is, miközben Magyarország uniós vállalásának megfelelően a felhasznált energián belül a megújulók arányát 2020-ra mintegy 15 százalékra kellene növelni, főleg a hőellátásban.
Az MTA energiastratégiai munkabizottságának gondozásában 2010-ben kiadott tanulmánykötet része egy átfogó, Lovas Rezső akadémikus szerkesztésében készülő energiastratégiai programnak, amely a kiadvánnyal együtt azt a célt szolgálja, hogy hozzásegítse a kormányzati döntéshozókat Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotásához.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének stratégiai programjai olyan kiemelkedő jelentőségű, az ország jövője szempontjából meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan is állást kell foglalnia. A köztestületi stratégiai programok keretében kiadott könyvekben a szerzők stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg, és megvalósításuk érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az ország előtt álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat - olvasható az Akadémia honlapján.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
(MTI)
