Feledékenység betegség: a félelmetes Alzheimer-kórról - Interjú dr. Kovács Tiborral

Szerző: Napidoktor.hu

Az Alzheimer beteg nagyon gyakran feledékeny és megmagyarázhatatlan zavartságban él a saját otthonában vagy a munkahelyén.Félelmetes és alattomos kór, bárkivel előfordulhat és a tudomány mai szintjén gyógyíthatatlan. Az időskori betegségről beszélgetünk dr. Kovács Tiborral, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docensével, az Alzheimer betegség egyik hazai szakértőjével.

Mi válthatja ki az Alzheimer-kórt?

Ez egy többfaktoros betegség. Egyrészt genetikai tényezők, jól meghatározott génhibák okozhatják, de az emberek döntő többségénél nem erről van szó. Az időskori formáknál kiemelkedőek a hajlamosító tényezők, amelyek a különböző genetikai mutációkban vagy variációkban az Alzheimer-kórra való kockázatot fokozzák. Helyesebb kockázati tényezőkről beszélnünk, nem pedig kiváltó okokról. Minél idősebb ugyanis valaki, annál nagyobb az esélye, hogy megbetegedhet, de a szív- érrendszeri betegségek, a magas koleszterin-szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is magas kockázati tényezők. Minél többet tanul valaki, annál kevésbé jelenhet meg a betegség, és a fizikai aktivitás, a rendszeres testedzés is késleltető tényezők. Hogy mi válthatja ki, vagyis mi az oka az Alzheimer betegségnek, azt még nem sikerült megfejtenie a tudománynak.

Hogyan veheti észre egy laikus családtag, hogy esetleg gond van a családtagjával, és a tünetek mögött Alzheimer betegség húzódik?

Nagyon fontos, hogy az említett tünet, kiváltképp a feledékenység milyen életkorban történik. Kétségtelenül figyelmeztető lehet az a típusú feledékenység, amikor a korábban elsajátított információk, a tanult ismeretek elfelejtődnek, amikor fontos információk kimaradnak, elvesznek. Amikor többször is visszakérdez az idős ember, vagy fontos események maradnak el, például elfelejtődik a gyógyszerbevétel, nem fizet be csekkeket, találkozókat hagy ki. Tehát a rövid távú emlékezet zavara, és nem az előhívásnak a zavara. Nem Alzheimer betegség jele, ha valaki, ha nem tudja, hova tett a kulcscsomóját, bezárta-e az ajtót maga után - ezek figyelemfüggő panaszok. A gyakori és egyre kellemetlenéé váló feledékenységre érdemes odafigyelnünk.

Vannak fiatal Alzheimer betegek?

Ilyen nem létezik. A szakirodalom nem ismer 20-as, 30-as éveiben járó embert, aki ebben a betegségben szenvedne. A 65 év alatti embereknél a kór előfordulásának a gyakorisága 0,5 %. Ahogy emelkedik az életkor, úgy nő az előfordulás gyakorisága, a kilencven év felettieknél 40 %-kos az előfordulása.

Milyen terápiás módszerek állnak ma rendelkezésre az Alzheimer betegség kezeléséhez?

Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei


Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni. A kezelés elsősorban az Alzheime-kór tüneteinek csökkentésére irányul, ide értve az álmatlanságot, a szorongást, az ingerlékenységet és a hangulatzavart. Jelenleg két olyan gyógyszercsoport van továbbá forgalomban, amely a szellemi képességek romlásának lassítására adható: a kolineszteráz gátlók és a memantine. Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei>>

Kétfajta tünetcsoportról beszélhetünk. A kognitív tünetcsoport a gondolkodási zavarokat jelenti, és van a magatartászavarokat magában foglaló csoport, ezek az úgynevezett pszichiátria tünetek, amelyek rendkívül szerteágazóak. A nyugtalanságtól kezdve a depresszión keresztül sokféle dolog tartozik ide. Alkalmazunk általános gyógyszeres kezelést, és léteznek kifejezetten az Alzheimer betegségre kifejlesztett gyógyszerek, amelyek a gondolkodás tüneteit befolyásolják, illetve a betegség lefolyását lassítják. Ezek közül az egyik az agyi inger átvivőjének a mennyiségét fokozza, szaporítja az agyban, a másik egy káros idegsejt pusztító ingerület átvivő anyagnak a hatását blokkoló gyógyszercsoport.

Meddig lehet egy Alzheimer-kóros páciens állapotát szinten tartani?

Minél korábban kezdődik a terápia, annál nagyobb az esély. A betegségnek három szakasza van: enyhe , középsúlyos, súlyos. Amennyiben a gyógyszeres kezelés minél korábban kezdődik, annál tovább lehet a beteget a tünetei súlyosbodásában hátráltatni, és a betegség lassulására is nagyobb az esély. A betegség átlag lefolyása: 8-12 év. A kezeléseket erre az időszakra tervezzük.

Vannak új készítmények, amelyek jelentős változást hozhatnak a kezelésben?

Nagyon sok kísérlet folyik, a gyógyszeripar nagy energiákkal fejleszt, mert ez a betegség jelentős terhelést jelent az egészségügyi és a szociális ellátó rendszerekre a következő évtizedekben. Az elmúlt tíz évben sajnos nem volt eredményes az a tevékenység, a lényeges áttörést jelentő gyógyszerekre vonatkozó kísérletek nem jártak átütő sikerrel. Harminc éven belül a társadalom „elöregedésével” ez egyre súlyosabb és kezelendő probléma lesz. A közeljövőt tekintve azonban lényeges áttörésre, sajnos nem számíthatunk. Tünetjavító, illetve a betegség lefolyását jobbító gyógyszerek viszont léteznek, és újabbak is vannak már klinikai fázisban.

A depresszió és az Alzheimer betegség kapcsolata?

A depressziót össze lehet keverni a demenciával, az Alzheimer-kór egy demenciát okozó betegség. A depresszió azonban néha olyan súlyos, hogy fizikális vizsgálattal nem is lehet elékülöníteni a demenciától. Érdekes megfigyelés, hogy az Alzheimer betegség kialakulása előtt a depresszió nagyon gyakori, ma már úgy tartják, hogy a depresszió az Alzheimer betegség kockázati faktorai közé tartozik.

Ha valaki antidepresszánst szed, ez késleltetheti az Alzheimer- kór kialakulását?

Nem. A depresszió tünetit gyógyszerekkel kezelik, az antidepresszánsok Alzheimer-kórra való kockázatcsökkentő hatását nem igazolták.

Milyen javaslatai vannak a családtagoknak, akik körében előfordul a feledékenység betegség?

Az angolok alkalmazzák a „Gondozni a gondozót”- oktatást, mert a közvetlen hozzátartozóknak fel kell készülniük a különleges helyzetre. Óriási pszichés terhelést jelent egy ilyen beteg, és huszonnégy órás folyamatos felügyeletet. Ebben a gondozói tevékenységben a legfontosabb a viszonyulás a beteghez. Gyakran úgy kell kommunikálni, mint egy kisgyerekkel. Logikus érvekre érzelmi reakciókkal reagál a beteg, például figyelmeztetni valakit, hogy nem megmondtam már, hogy ne csináldl! - jellegű felszólításokkal csak ellenreakciókat válthat ki. Az éppelméjű embernek a logikus gondolkodási képességeivel úgy kell kezelnie a beteget, hogy az esetleges negatív érzelmi reakciókra nem szabad reagálnia. A beteg ugyanis nem képes a hagyományos, egészséges gondolkodásra, válaszai érzelmi reakcióval telítettek.

Hogyan lehet kimutatni az Alzheimer betegséget?

Az egyik a gondolkodás zavarának kimutatása tesztekkel, ezek neuropszichológiai tesztvizsgálatok. A károsodás mértékét, a károsodott agyterületek megoszlását tudják ilyen módón feltérképezni. Másszóval a tüneteket objektivizálják. Mindezek mellett ki lehet mutatni az Alzheimer-kórra jellemző idegsejt pusztulás mintázatát képalkotó, mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatokkal. És léteznek úgynevezett funkcionális képalkotó vizsgálatok (PET), amelyek során az agyi folyamatok anyagcseréjét tudják mérni. Ez a rendkívül fontos módszer Magyarországon sajnos 2008 óta nem finanszírozott. Végeznek olyan bikokémiai vizsgálatokat is, amelyek a az agyat körülvevő agygerincvelő folyadékot tudják kimutatni, mindenekelőtt az abban lerakódott kóros anyagokat. Ezek azok a diagnosztikai pillérek, amelyekből az Alzheimer betegség tüneteit összeállíthatók.

Milyenek a magyarországi Alzheimer betegség gyógyításának a lehetőségei?

Az Alzheimer betegség gyógyításához kapcsolódó irányelvek megfelelnek a nemzetközi standardnak. A gyógyszerfelhasználásban azonban vannak problémák. Például Romániában az Alzheimer betegségre adható gyógyszerek száz százalékos állami támogatást élveznek, míg Magyarországon ez a támogatás legfeljebb ötven százalékos. A hazai Alzheimeres betegek körülbelül 5%-a kap és szed erre a betegségre gyógyszert. Ebben a vonatkozásban az utolsók közé tartozunk Európában. Pedig a betegség diagnosztizálásában rendelkezésre áll korszerű és megbízható módszer, a PET/CT vizsgálat, amellyel az Alzheimer betegség kór folyamata több szinten is vizsgálható. Ezzel az Alzheimer kór hatékonyan kimutatható, mivel az agyi működés is leképezhető, az idegsejtek pusztulása miatt kialakuló funkciókárosodás közvetlenül vizsgálható és felismerhető igen korai szakaszban. Ilyen vizsgálatokat már Magyarországon is végeznek: a budapesti PET Pozitron-Diagnosztika Központban, az időben történő felismeréssel a szellemi leépülés folyamata lassítható, az életminőség szinten tartható.

(Napidoktor.hu)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni...

Demens beteg a családban: hogyan...

Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a...

Az Alzheimer-kór és tünetei

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a...

Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

Ajánlott a rendszeres szellemi tréning, valamint az agyi erek (és egyben a szívkoszorúerek) elmeszesedésére hajlamosító rizikófaktorok kiiktatása...

Alzheimer-kór - A kognitív...

Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Cikkünkben a kognitív képességeket támogató terápiás...

Az Alzheimer-kór okai

Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy bizonyos helyen...

Az elesés az Alzheimer-kór korai...

Ha az idős emberek gyakran elesnek vagy egyensúlyi problémáik vannak, az az Alzheimer-kór korai jele lehet. A St. Louisi Washington Orvosi Egyetem...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.