Négy ajándék a fa alatt - A debreceni ikrek első napjai

szerző: Balogh Mária, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Néhány napja a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában látta meg a napvilágot Boglárka, Flóra, Jázmin és István, akik az előrejelzések szerint a karácsonyt már otthon ünnepelhetik, ugyanis a kismama és a csöppségek is jó egészségnek örvendenek.

A november 24-én született négyes ikrek csodája mellett különös esemény, hogy a babák édesapjának, Boda Istvánnak a 30 évvel ezelőtti születésénél a dr. Lampé László igazgató, professzor úr által vezetett orvosi csapatnak meghatározó tagja volt dr. Póka Róbert, szülész- nőgyógyász professzor, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának jelenlegi igazgatója is. A mostani, jól előkészített, problémamentes szülést már dr. Póka Róbert professzor vezette dr. Jenei Katalin főorvosnő irányításával, aki végigkísérte a kismama áldott állapotának 34 hetes terminusát, valamint terhesgondozását, a babák és édesanyjuk egészségi állapotának alakulását. Mellettük tizenkét altató-, szülész-nőgyógyász -, kardiológus -, gyermek -, intenzív terápiás szakorvos, nővér, szülésznő és ápoló személyzet vett részt a 34. hétre tervezett, császármetszéssel történő szülés levezetésében.

Mivel a négyes ikrek születésének lebonyolításában érintett klinikai orvosok a legapróbb részletig mindent előkészítettek, a rendkívüli szülés problémamentesen zajlott. Az 1500 és 1900 gramm súllyal született, normálisan fejlett babáknál nem kellett gépi lélegeztetést alkalmazni. Az inkubátoros megfigyelés viszont ilyen esetben elkerülhetetlen és létfontosságú. Innen azonban öt nap után kikerültek az újszülöttek, de továbbra is gondos megfigyelésben van részük.

Ritka, hogy természetes módon fogannak meg az ikrek

Nem vettek le őssejtet
Az őssejtlevételre nem volt igény a szülők részéről, ami egyébként is sajátos orvos-szakmai eljárást igényel - négyes ikrek világra segítésénél nem is egyszerű folyamat. Elsődleges feladat a kismama és az újszülöttek egészségének, életének az óvása, másrészt pedig hazánkban ez még nem érhető el költségtérítés nélkül, aminek összege kevesek számára megfizethető.

- Félmillió terhességre jut egyetlen négyesiker-fogantatás és szülés, ami a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján harminc éve történt meg először. Azért is különleges orvosi szempontból a mostani csodálatos esemény, mert az édesanya természetes úton fogant, semmiféle hormonkezelés nem történt az áldott állapottá válása érdekében – feleli érdeklődésünkre dr. Póka Róbert professzor, s hozzáteszi: - Ha fokozni szeretnénk ezt a nem mindennapi történést, elmondhatjuk, hogy a babák édesapja épp harminc éve, maga is négyes ikrek testvéreként látta meg a napvilágot. Úgy ráadásul, hogy az ő édesanyja sem vett részt lombikbébi programban, ami három évtizede egyébként is gyerekcipőben járt még hazánkban. Az apa is, és most a négy ikergyermeke is természetes úton fogantak. Hazánk szülészeti, írott történetében erre példa még sosem volt (Nigériában, Indiában jellemzőek a nagyobb arányú, a szokásostól eltérő, extrém magas ikerterhességek).

- Vagyis hazánkban nem tekinthető mindennapi eseménynek, hogy a két anyuka, a nagymama, és a fiatal édesanya természetes úton került áldott állapotba négyes ikreikkel?

- Pontosan így van! Másrészt az ikerterhességek, így a négyes ikrek fogantatása esetében is meghatározó a családi hajlam – többnyire az anyai genetikai vonalat jegyzik az iker fogantatás hajlamára. Ebben az esetben ez is eltér a „nagyszámok, és tankönyvekben jegyzett leírástól”. A mostani négyes ikerfogantatás felveti azt a következtetést, hogy az apai, genetikai faktorok is komoly szerepet játszhatnak. Hazánkban egyébként 1983-ban született az első lombikbaba, majd ezt követően Debrecenben.

Megterhelő 9 hónap
Az egy babát kihordó édesanyák esetében 50 százalékban nő az anyai szervezet terhelése a kilenc hónap alatt. A négyes ikreket váró mamák esetében ez száz százalékra emelkedik. Olyan fizikai terhet cipel az áldott állapotban lévő kismama, ami hipermaratoni teljesítménynek számít.

A debreceni kismamánál, Boda Beátánál a gondos orvosi megfigyeléseknek köszönhetően sem cukoranyagcsere-zavar, sem vérnyomásprobléma nem alakult ki. Négyes ikreknél az anyai csontozat, vázrendszer-, a szív-, és a tüdő terhelése olyan magas fokú, ami a kontrollok ellenére is a nemzetközi protokollnak megfelelően, a 34. héten történő, programozott császármetszést tette indokolttá a babák és édesanyjuk egészsége érdekében.

A meglehetősen nagy terhet éjjel-nappal viselnie kellett az anyának úgy, hogy közben sem ő, sem pedig a magzatok egészsége ne kerüljön veszélybe. A méh óriásira megnőtt, négyszeresére az egy babát hordó anyákéhoz képest. Ebben az esetben másfél liter vér is bepréselődhet az anya keringésébe, ami indokolttá tette a rendszeres kardiológiai kontrollt szülés előtt, közben és azt követően is. Az édesanya a kritikusnak számító órákat követően a körülményekhez képest jól érezte magát, s jól is viselte szervezetének extra megterhelését. A szülést követő második napon első útja négy újszülött gyermekéhez vezetett.

- Hogyan zajlott a kismama terhes gondozása, hiszen négy magzatot a szív alatt hordani hatalmas fizikai és egészségügyi megterhelést jelenthet az anyai szervezet számára? A fejlődő négyes ikrek védelméről nem is szólva.

- Az anyukát kezelő szülész- nőgyógyász orvoshoz, dr. Jenei Katalin kolléganőmhöz rendszeresen járt ellenőrzésekre és terhes gondozásra a kismama. A szülés előtti 11 hetet már a debreceni klinikán töltötte, épp azért, hogy a legnagyobb biztonságban, kórházi felszereltség és orvosi készültség mellett, zavartalanul teljenek a kitűzött, harmincnegyedik héthez vezető napok. Ezt a folyamatot nem csak a babák édesapja, de a szintén négyes ikreket világra hozó nagymama, a férfi édesanyja is figyelemmel kísérte.

Nem véletlenül tűztük ki célul épp erre az időre a tervezett és időzített császármetszés napját, mivel ezt követően, ilyen extrém terhesség mellett már komolyabb magzati és anyai kockázatok is felléphetnek, amit nem várhattunk meg. Szakmailag kötelező eljárás volt, hogy ezt egyetlen nappal se halasszuk későbbre. A keringés, a légzés, s más alap funkciók kialakulása, fejlődése, normalizálódása volt az alap szempont. Mindezek a legnagyobb rendben alakultak, s épp ennek köszönhetően jöhettek világra a babák a 34. héten császármetszéssel, ami nemzetközi sztenderdnek is számít. Ezt a terhességi időt tilos átlépni!

- A nagyszabású orvosi előkészület mellett meddig tartott az érzéstelenítéssel történő császármetszés, a szülés folyamata?

Sokan gratuláltak
A négyes ikreket, a boldog szüleiket és nagyszülőket, valamint a szülést segítő és vezető csapatot nem csak a miniszterelnök köszöntötte a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, hanem Dr. Lampé László professzor úr is, aki az édesapát is világra segítő orvosi team vezetője volt harminc éve – aki mellett dr. Pókai Róbert kezdő orvosként asszisztálhatott.

Lampé professzor a négyes ikrek születése idején ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Az igazi ajándék számára is az volt, hogy kétszer is megtapasztalhatta a négyes ikrek születésének leírhatatlan élményét és felelősségét az elmúlt három évtizedben, a debreceni klinikán.

- Az újszülöttek fél óra alatt jöttek világra, és szerencsére semmilyen extra beavatkozást nem igényelt a születésük, és az édesanya ellátása sem. A körültekintő, nagyobb létszámú orvos csapatra pedig éppen azért volt szükség, hogy a babák és a mama szülés után teljes körű orvosi ellátása tökéletes legyen.

A szakemberek Boglárkát, Flórát, Jázmint, és Istvánt születésük után a Gyermekklinika Koraszülött Intenzív Osztályán inkubátorokba helyezték, s figyelték életfunkciójuk alakulását. A minimum kétpetéjű ikrek négy burokban voltak az anyai méhben. Azt viszont, hogy a három leány és egy fiú közül, kik lesznek egymás hasonmásai, azt csak néhány hét vagy hónap múlva lehet megállapítani. Az a meghatározó, hogy a kezdeti időszakban a zigóta mikor osztódott szét.

A babák az ötödik nap után kikerültek az inkubátorból, és speciális orvosi ellenőrzés alatt állnak a legjobb egészségi állapotban. Édesanyjuk és édesapjuk azt várják, hogy négy újszülött gyermekükkel egy szobába kerülhessen a kismama, aki most a nővérektől tanulja a picik gondozásának fortélyait.

Orvosi vélemény szerint karácsonyra bizonyosan otthon lehet a hattagú család, akik csöppet sincsenek megriadva életük legcsodálatosabb kihívásától. Otthon is kapnak segítséget a szakképzett gondozóktól, a nagyszülőktől és persze a szintén négyes ikreknek életet adó nagymamától, Boda István édesanyjától. Karácsonyra pedig nagyobb csoda és ajándék nem is létezik a Boda család számára, mint Boglárka, Flóra, Jázmin és István.

A fiatal házaspár azt mondja, hogy kezdetben, amikor megtudták, hogy négy babát hord Boda Beáta a szíve alatt, megriadtak a felelősség gondolatától. Ez a félelem nem sokáig tartott, nagy boldogsággal készültek a babavárásra, amit az áprilisban vásárolt lakásukban ugyan nem négy csöppség fogadására terveztek, de az édesanya szerint is két szoba könnyen átalakítható a szépséges és egészséges négyes ikrek számára.

Ikerterhességek Magyarországon
Az első hazai ikerstatisztikai összefoglaló 1928-ban a Magyar Statisztikai Szemlében jelent meg, és így kezdődött: „A többes születés igen érdekes, természeti tünemény, amely úgy orvosi, mint társadalmi szempontból is nagy jelentőséggel bír.” Magyarországon 2012-ben 87 717 szülés során 1455 ikerszülés történt. Köztük 1424 kettes, 31 hármas szülés és csupán nyolc négyes ikerszülésre találtunk ebben az időszakban – illetve a 2016-os évben a debreceni négyes ikrek érkezése színesítette e különös, gyermekáldásban gazdag palettát.

Érdekes tény az is, hogy a nők gyermekvállalási életkora mára kitolódott, ami növeli az ikerszülés esélyét, ugyanis az anyák 30 évesnél idősebb életkorban történő gyermekvállalásakor nagyobb valószínűséggel szülhetnek ikergyermekeket. Az 1970–2012 közötti adatok szerint a 30 évesnél idősebb édesanyák körében átlag feletti az ikerszületés, a legmagasabb mutatóval a 35-49 évesek szerepelnek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Póka Róbert, szülész-nőgyógyász professzor

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.