Kontakt dermatitisz

A kontakt dermatitisz a leggyakoribb bőrbetegségek közé tartozik, az ekcémák egyik sokakat érintő típusa. Elnevezése arra utal, hogy a környezetben található anyagokkal történő közvetlen érintkezés (kontakt) váltja ki a bőrtüneteket okozó gyulladásos reakciót (dermatitis).

Irritatív és allergiás reakció

A kontakt dermatitisz, vagy kontakt ekcéma egyre gyakrabban fordul elő, mivel a civilizáció fejlődésével a panaszokat okozó környezeti allergének és irrátánsok száma is növekszik. A kiváltó anyagok skálája rendkívül széles, a tünetek pedig nem specifikusak a kiváltó ágensre. Gyakran érkeznek a páciensek azzal a kérdéssel, hogy tudni szeretnék, pontosan milyen anyag okozza a bőrtüneteiket, de ez a klinikai képből nem állapítható meg.

Két nagy csoportja különíthető el annak alapján, hogy a bőrpanaszokat okozó anyag milyen típusú reakció révén okoz gyulladást.

• Irritatív forma - Általában egyszer vagy néhány alkalommal fordul elő, és az azonos behatások mindig és minden egyénnél közel azonos súlyosságú tüneteket produkálnak az érintkezés helyén.
• Allergiás forma - Jellemzője, hogy a kiváltó anyag csak a kiváltó allergénre érzékenyeket betegíti meg. Gyakran kiújul, a fellángolások során a bőrreakció egyre erősebb, a tünetek kiváltásához szükséges anyag mennyisége egyre csökken.

Az irritatív és allergiás kontakt dermatitisz elkülönítésében lényeges a kórtörténet és a tünetek megjelenésének dinamikája, önmagában a klinikai kép alapján nehezen különíthető el.

Sok a kevert kórkép is, amikor a kontakt dermatitisz/ekcéma mellett más bőrbetegség is jelen van. Mivel az önálló bőrbetegségek nagy részénél károsodik a bőr védekezőképessége, emiatt másodlagosan érzékenység alakulhat ki különböző anyagokra, kontakt gyulladást kiváltva.

A kontakt dermatitisz lefolyása, fokozatai

Akut kontakt dermatitisz esetén, amikor a panaszok hirtelen, vagy ismételt fellángolásként jelentkeznek, az alábbi három fázis jellemző a tünetek lefolyására. Enyhébb esetekben csak az első fázisra jellemző tünetek alakulnak ki, súlyosabb esetekben a további fázisok is.

• 1. fázis: a bőr kipirosodik, ödémássá, gyulladttá válik. Ez a stádium sokszor nem fejlődik tovább, hanem spontán is meggyógyulhat.
• 2. fázis: a gyulladás mellett a bőrön apró hólyagcsák vagy nagyobb hólyagok is megjelennek.
• 3. fázis: a hólyagok megnyílnak, az érintett terület váladékozása figyelhető meg.

Krónikus kontakt dermatitisz, tartósan fennálló panaszok során ez a három fázis hiányozhat, és a bőr megvastagodása, az ún. lichenifikáció jelensége figyelhető meg.

Irritatív kontakt dermatitisz

Irritáló anyag lehet minden olyan anyag, illetve környezeti tényező, amely a bőrre való közvetlen hatás útján, az érintkezés helyén a bőrön ártalmat idéz elő. A tünetek súlyosságát nagyrészt a kiváltó anyag típusa határozza meg, de emellett a bőr védekezőképességének egyéni eltérései, az életkor, a bőrszárazság megléte is szerepet játszik.

Gyakori kiváltó okok

• A leggyakoribb kiváltó okok közé tartoznak az oldószerek, detergensek, balzsamok.
• Az irritatív kontakt ekcéma speciális formája, amikor az adott anyag csak fény hatására válik a bőr számára irritálóvá, felerősítve a fény biológiai hatását. Ilyenkor a bőrtünetek kifejlődéséhez az adott anyaggal (vegyi anyagok, növények) való kontaktusra és fény jelenlétére egyaránt szükség van.
• A téli kézekcéma nagyon gyakori jelenség, ilyenkor a hidegben csökken a bőr szarurétegének a rugalmassága, a bőr berepedezik, sokkal védtelenebb a bőr az irritánsokkal szemben.
• Másik gyakori példa a mosogatást követő kézekcéma. Mosogatás során a bőr kiázik, mely a vízben oldódó anyagok fokozott felszívódásához vezet, és irritatív eredetű gyulladásos reakció indul be a bőrben.

Lefolyása, klinikai képe

Az irritatív kontakt dermatitisz jelentkezhet akutan, azaz gyors lezajlású formában, vagy krónikusan, azaz hosszantartóan. Az akut irritatív kontakt ekcémáknak két típusa van: a korai és a késői kialakulású forma.

Akut korai irritatív dermatitisz - A gyulladás éles határú, nem szóródik. Az érintett területen vérbőség, pirosság, hólyagképződés alakul ki. Viszketés nem jellemző, inkább égő fájdalomról számolnak be a betegek. A kiváltó anyaggal való érintkezés megszűnését követően 8-10 nap alatt a bőrtünetek fokozatosan, nyom nélkül eltűnnek. Általában nagy mértékű, lemezes hámlás mellett gyógyul. Maga a bőrreakció gyorsan alakul ki, az érintkezéstől számított néhány perc, óra múlva.

Akut késői irritatív dermatitisz - Ez a reakció a késleltetett gyulladásos reakciót kiváltó irritánsokra jellemező. Az érintkezést követő 8-24 óra múlva jelentkeznek a tünetek. A bőrpírt égő-viszkető érzés kíséri, melyhez lemezes hámlás csatlakozhat. Ilyen kiváltó ágensek például a benzalkonium-klorid, tretinoin, dithranol.

Krónikus irritatív ekcéma - Általában gyenge, szárító hatású irritálószerek hosszú ideig tartó vagy ismételt hatására jelentkezik. Klinikai képét a száraz bőr uralja, pikkelyesedéssel, berepedésekkel, a bőr erősen beszűrtté válik, hólyagcsák jelennek meg. Leggyakrabban a kézháton jelentkezik ez a fajta bőrreakció. Általában foglalkozási ártalom, fodrászokra, egészségügyi dolgozókra, kétkezi munkásokra jellemző.

Kezelés irritatív kontakt dermatitisz esetén

A kezelés során az irritáló anyagokat el kell távolítani a bőrről, ez általában vízzel történő lemosást jelent. Ezt követően a felületet fertőtleníteni kell, a hólyagokat érdemes megnyitni, ezt bőrgyógyász végezze.

Akut folyamat során vízbázisú krémek, hűsítő rázókeverékek javasoltak, melyek nem gátolják a hő felszabadulását, engedik a bőrt szellőzni. Krónikus formában a kezelése megegyezik az allergiás ekcéma kezelésével.

Megelőzésként a bőr rendszeres tisztítása, hidratálása javasolt.

Allergiás kontakt dermatitisz

Az allergénnel tartósan érintkező bőr idővel szenzibilizálódik, azaz érzékenyítődik. Ez a szezibilizáció csak az arra hajlamos betegek esetében történik meg. Ezt követően az allergén a bőrre kerülve immunválaszt vált ki és általában akut gyulladást okoz. A nem szenzibilizált, azaz az allergénre nem érzékeny egyénekben az allergén anyag teljesen ártalmatlan. Mivel a szenzibilizáció fokozatosan fejlődik ki, az allergiás reakció nem az allergénnel történő első találkozás során jelentkezik, hanem a korábban panaszokat nem okozó anyaggal szemben válik a beteg érzékennyé.

Gyakori kiváltó okok

Allergének lehetnek kozmetikumok összetevői, gyógyszerek, vegyszerek (pl. festékek), növények, fémek (nikkelallergia), gyakori a latexallergia.

A tünetek lokalizációja utalhat az ekcémát kiváltó allergénre. Szemhéjtüneteket rendszerint hajsamponok, hajlakk, körömlakkok konzerválószerei okoznak. Ajakgyulladást, szájgyulladást gyakran okoz a fogszabályozó, annak fém összetevői miatt.

Az allergén meghatározásában az epikután teszt segíthet. Ennek során a feltételezett allergénnel érintkezik a beteg, ezt követően 2-7 nap elteltével bőrreakciót várunk.

Az allergiás kontakt dermatitisz speciális formája, amikor az adott anyag fény hatására elbomlik és a keletkező bomlástermék allergénné válik a bőr számára. Ilyenkor a bőrtünetek kifejlődéséhez az adott anyaggal való kontaktusra és fény jelenlétére is szükség van.

Lefolyása, klinikai képe

Akut allergiás kontakt dermatitisz - Az allergén bőrre kerülését követő kb. 1-3 nap múlva az érintett területen gyulladás, ödéma, hólyagok, göbcsék jelennek meg, majd később nedvezővé, pörkkel fedetté válhat a bőrfelszín. Gyakori a bőrtünetek széli szóródása, súlyos esetben akár testszerte szóródást láthatunk. Erős viszketés, égő érzés jellemző. A tünetek súlyosságát a kontakt allergén sajátosságai, a szervezet immunálaszának erőssége, a bőrfelület milyensége befolyásolja (pl. a vékony arcbőrön, szemhéjon nagyon gyakori az ödéma).

Krónikus allergiás kontakt dermatitisz - Ez a típusú reakció akkor alakul ki, ha a bőr és az allergén kontaktusa megmarad. A bőr beszűrtté válik, megvastagszik, hámlik, berepedezik. Viszketés jellemző, a repedések fájdalmasak.

Kezelés allergiás kontakt dermatitisz esetén

Akut és krónikus stádiumban is langyos vízzel történő zuhanyzás javasolt allergénszegény tisztítószerekkel. Alapszabályként a vörös és nedvedző bőrre vízbázisú krémeket, a száraz és hámló bőrre pedig zsíros kenőcsöket alkalmazzuk.

A hidratáló készítmények mellé súlyos reakció esetén gyógyszerek alkalmazására lehet szükség:

• súlyosság függvényében kortikoszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő készítményeket,
• szájon át szedett (orális) antihisztaminokat írhat fel az orvos a viszketés ellen, illetve
• felülfertőződés esetén helyi vagy orális antibiotikum kezelésre lehet szükség.

Súlyos, egész bőrfelszínt érintő esetekben szisztémás kezelésként fényterápia is szóba jön.

Lásd még Az ekcéma kiváltó okai és típusai

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Müller Mariann, bőrgyógyász szakorvosjelölt