Fóbiák - A félelem börtönébe zárva

A fóbiás beteg rendszerint tisztában van a szorongás túlzott mértékével, de az adott tárgyat, személyt, jelenséget a valósnál mégis félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, majd igyekszik elkerülni a vele való találkozást.

A téma cikkei

2/1 Fóbiák - A félelem börtönébe zárva 2/2 A félelem kezelhető

A fóbiák valamely tárgyhoz, személyhez, állathoz társuló szorongás, mely sokak életét keseríti meg tartósan. A kórkép kialakulása során a szorongás keres "tárgyat" magának, azaz a parttalan szorongás helyébe valamitől való félelem lép, ami könnyebben kezelhető az adott személy számára. Egyszerűbb esetben a félelemkeltő tárgy, állat, helyzet könnyen elkerülhető (ilyen például kígyótól való félelem), máskor azonban jelentősen beszűkíti az egyén életterét (például emberektől, terektől való félelem).

Sajnos a fóbia hajlamos "terjedni", azaz míg kezdetben mondjuk a beteg "csak" a buszoktól félt, később már a vonatok, villamosok, sőt maga az utca is félelmetessé válhat, így a beteg saját lakásának foglyává válik.

A fóbiákhoz gyakran társulnak pánik rosszullétek. Ez azt jelenti, hogy a félelmet keltő tárgy, személy, szituáció közelében, vagy annak csak lehetősége, gondolata esetén is a beteg súlyos szorongásos rosszullétet él át halálfélelemmel, szívdobogásérzéssel, fulladással, remegéssel, verejtékezéssel, hasi diszkomfort érzéssel, szédüléssel. Ez a beteget megijeszti, menekülésre készteti. Ezt követően a hasonló helyzeteket is elkerüli, illetve biztonsági intézkedéseket tesz, hogy mindig kéznél legyen a gyors segítség, ha erre nincs mód, inkább elkerüli az adott szituációt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fóbiák igen változatos formákban fordulhatnak elő, több mint 60 változatukat különböztetjük meg, melyek három nagy csoportba sorolhatóak: agorafóbiák, szociális fóbiák és egyéb, speciális fóbiák.

Agorafóbiák - a lakás foglyai

Az agorafóbiák neve a görög agora (központi tér) nevéből éred, nem meglepő tehát, hogy az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos félelmek tartoznak ide. Legismertebb a csoport névadója, a szűkebb értelemben vett tériszony (agorafóbia). Ezek a betegek kerülik a nagy nyílt tereket, az utcán a falak mellett közlekednek, gyakran nem mernek az úttesten átmenni.

Idetartozik a közlekedési fóbia, mikor a beteg nem mer tömegközlekedési eszközöket használni, inkább minden pénzét taxira költi, de nem száll buszra villamosra, vonatra, metróra. Kezdetben gyakran csak egyik járműféle vált ki félelmet és elkerülő magatartást, de kezeletlen esetekben szinte biztos, hogy a későbbiekben a többi közlekedési eszközre is kiterjed a szorongás.

Szintén széles körökben ismert a klausztrofóbia, a bezártságtól való félelem. Ezek a betegek nem szállnak liftbe, kerülik a bezárt ajtójú, szűk helyiségeket. Ide sorolható az akrofóbia (magasságtól való félelem), repülési fóbia, gefirofóbia (hídakon való átkelési képtelenség), bevizelési, beszékelési fóbia (a beteg kerül minden olyan helyzetet, ahol nem tud gyorsan elérni a mosdóba) is.

Szociális fóbiák - több mint lámpaláz

A szociális fóbiák a szociális térrel kapcsolatos félelmeket foglalják magukba. Normális esetben is érez az ember némi lámpalázat, ha emberek előtt kell szerepelnie, de itt a szorongás sokkal kifejezettebb, jellemző az elkerülő magatartás, esetenként akár pánik rohamok is megjelenhetnek. A lényege, hogy az adott egyén retteg azoktól a helyzetektől, ahol mások figyelmének van kitéve, ahol megítélhetik, zavaró, megalázó helyzetbe kerülhet.

A társas helyzetek - nem csak szereplés, de például már a közös étkezések is - erős szorongást provokálnak, melynek túlzott mértékével a személy is tisztában van, de ez nem segíti. A szituációt, ha teheti, elkerüli, vagy csak óriási kínnal képes elviselni.

Ide tartozik a logofóbia, mikor az egyén kórosan fél a nyilvános szereplésektől, az eritrofóbia, a serdülőkorban gyakori elpirulástól való félelem. Az antropofóbia a nagyobb embercsoportok, társaságok elviselésére való képtelenség. Idetartozik a párkapcsolat teremtéssel társult kóros félelmek egy része is. Ismert a szexuális kapcsolatoktól való félelem okozta frigiditás vagy impotencia is.

Speciális fóbiák

Ebbe a csoportba izolált, tárgyaktól, állatoktól, természeti jelenségektől, életeseményektől való félelmek tartoznak. A vizsgálatok szerint talán nincs is olyan ember, aki a félelem valamelyik formájával kisebb-nagyobb mértékben ne küzdene élete során.

A specifikus fóbiák jelentős része szerencsére a mindennapi élet során nem vagy alig jelent problémát, kezelésre akkor van szükség, ha az egyén számára gondot okoz az adott fóbia.

A speciális fóbiák többnyire gyermekkorban indulnak, sokszor az okok is a feledés homályába tűntek, nem kideríthetőek. A fóbiák többsége krónikusan, évtizedeken át elhúzódik, hullámzó intenzitással van jelen az egyén életében.

Speciális fóbiák esetén gyakran a pszichoterápia önmagában is elegendő, nagyon hatékony módszer, nincs szükség gyógyszeres kezelésre.

(Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)