• Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        WEBBeteg - Dr. Veress Dóra
        Szerző:
        WEBBeteg

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Előfordul, hogy a fenyegetett, kiszolgáltatott helyzetben lévő túszok, ha egy cseppnyi kedvességet, törődést kapnak támadóiktól, akkor elutasítás helyett empátiával fordulnak feléjük és védeni kezdik őket. Ezt a jelenséget nevezzük Stockholm-szindrómának, mely nem csak bűnözők és áldozataik közt alakulhat ki, de zsarnok apa és bántalmazott családtagok, valamint börtönőrök és rabok között is.  Amerikai adatok szerint az áldozatok 27%-a érez a szindrómához hasonló tüneteket fogvatartása alatt.

        Hirdetések

        A tünetegyüttest elsőként 1973-ban írták le, amikor Stockholmban 2 rabló egy bankrablás során 4 alkalmazottat túszul ejtett. A 131 órás fogvatartás alatt olyan erős kötődés alakult ki köztük, hogy az áldozatok megpróbálták megakadályozni a kiszabadításukra tett kísérletet, illetve a későbbiekben gyűjtést rendeztek a fogvatartóik jogi védelmének megszervezésére, és megtagadták a tanúskodást a büntetőperben.  A jelenség elnevezése is innen származik.

        A Stockholm-szindróma magyarázata

        Pszichoterápia: a gyógyító szavak

        A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.

        Bővebben a pszichoterápiáról

        Az ehhez hasonló, pszichésen megterhelő helyzetekben szokatlan lelki folyamatok zajlanak le. Ha a rettegésben tartott áldozat egy kis figyelmet, felületes kedvességet kap fogvatartójától, akkor elkezd reménykedni abban, hogy van esélye a menekülésre. A túlélés érdekében megpróbál mindenben megfelelni a fogvatartó elvárásainak, de ezt csak úgy tudja megtenni, ha belehelyezkedik a támadó szerepébe, az ő nézőpontjából vizsgálja a helyzetet.

        Az azonosulás olyan jól sikerülhet, hogy az áldozat megpróbálja felmenteni a felelősség alól a bűnözőt, és megpróbálja meggyőzni magát arról, hogy tulajdonképpen ő egy jó emberrel áll szemben, akinek megvan az oka arra, hogy így viselkedik.

        Extrém esetben a túsz úgy érezheti, hogy a támadó a körümények áldozata és ő a viselkedésével megnehezíti ennek a jóravaló embernek a helyzetét, tehát megérdemli a büntetést. A lezajló lelki folyamatok következtében az áldozat gyűlöli az őt megmenteni szándékozó rendőrséget vagy családtagokat és megpróbál megakadályozni minden olyan kísérletet, ami a kimentésére irányul.  A fogvatartott ilyenkor jobban ragaszkodik a rossz, de biztos helyzethez, mint az utána következő bizonytalansághoz.

        Ezeknek a kívülálló számára érthetetlen cselekedeteknek egyetlen mozgatórugója van: az áldozat megpróbál mindent megtenni, hogy túlélje az életére veszélyes helyzetet, így ösztönösen, tudattalanul úgy viselkedik, hogy a fogvatartója ne akarja elvenni az életét. Engedelmeskedik mindenben, támogatja az erőszaktevőt, keresi benne a jót, a szeretnivalót, hálás neki minden napért, amit életben tölthet. Rettegésben tartott, gyakran bántalmazott nőknél figyelték meg, hogy felmentik a férjüket az erőszakos magatartás alól, és az utolsó pillanatig azt gondolják, hogy szerelmük erejével meg tudják oldani a problémát.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Általánosságban jellemző, hogy az áldozatok megpróbálják hárítani a valódi problémát, azt gondolják, hogy csak álmodják az egészet, vagy csodával határos megmenekülésükről fantáziálnak. A szomorú valóság elől valami abszolút felesleges, de időigényes dologba menekülnek.

        Az áldozatoknak a szabadulás után nagy szüksége van támogató pszichoterápiás kezelésre valamint szerető családtagokra, hogy a megterhelő érzelmi helyzet után vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.  

        A tünetegyüttessel, melyet helytelenül Helsinki-szindrómának is szoktak nevezni,  ellentétes a Lima-szindróma. Ez utóbbi esetben a támadók szimpatizálnak a túszokkal és még követeléseik teljesítése előtt szabadon engedik őket.

        Dr. Veress Dóra, pszichiáter


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        A pikkelysömörrel járó ízületi gyulladás pszichés gondokat is okozhat

        Az arthritis psoriatica a pikkelysömör ízületi gyulladással együtt járó formája, ami az esetek kb. 10-20 százalékában alakul ki. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza és dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a tünetekről és a betegek szakszerű, empatikus ellátásáról beszélt.

        A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

        A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.

        Kényszerbeteg vagyok?

        22 éve szenvedek abban, hogy előre egy évre felírom a napi teendőimet, és azt minden nap meg kell tennem. 3 éves a fiam, még nem beszél. Tegnap voltunk pszichiátrián, ott azt mondták, azért van elmaradva a gyermekem, mert kényszerbeteg vagyok - Válogatás a WEBBeteg orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

        A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

        A segítő szindróma

        A burnout (vagy más néven kiégés) három fő tényezőből érthető meg: a munkakörülményekből (alacsony fizetés, támogatottsághiány, túlterhelés), a segítő személy személyiségéből és pályaválasztási motivációjából. Utóbbi kettőt fejtjük most ki bővebben.

        Kapcsolatfüggőség - Miért jobb a rossz kapcsolat, mint a magány?

        A kapcsolatfüggőség divatos kifejezés, manapság gyakran használatos. Amikor valaki minden cselekedetét a másik véleményétől és beleegyezésétől teszi függővé, miközben ez nem kölcsönös, és ebben a szituációban nem boldog egyik fél sem, erős a gyanú a kapcsolatfüggőségre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.