A Parkinson-kór - Tünetek és kezelés

A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, alvászavar, depresszió is jellemzőek rá.

A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817-ben, reszkető bénulás néven. Az ő leírása által került a betegség az orvosok figyelmébe. A Nemzetközi Parkinson-kór Napot április 11-én, Dr. James Parkinson születésnapján tartják világszerte. A betegség jelképe a piros tulipán lett.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Világszerte mintegy 6.3 millió Parkinson-kóros betegről tudnak, a betegség általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják. A Parkinson-kór valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében.

Mi okozza a betegséget?

Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, mely oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése.

Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett. Mindez az agy substantia nigra nevű részében zajlik, ahol dopamin hiányában az idegsejtek nem megfelelően működnek, és nem tudják az agyi üzeneteket továbbítani, így okozva a Parkinson kór tüneteit. 

Noha a dopamin a leginkább érintett neurotransmitter, más ingerületátvivők zavara is előfordulhat a Parkinson-kór esetén. Ez a magyarázat arra, miért nem hatásos a dopaminpótlás önmagában a betegség kezelésében, illetve, hogy miért van olyan sok nem–motoros tünete a Parkinson-kórnak.

Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a jelenlegi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben. Noha a kór oka többnyire ismeretlen, az öregedés, genetikai hajlam, bizonyos környezeti tényezők és idegrendszeri fertőzések is közrejátszanak a kialakulásában.

Parkinsonizmus

Parkinsonizmusnak nevezzük azt a tünetcsoportot, amit leginkább jellemzi a Parkinson-kórt. Három fő tünete: a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia).

Parkinsonos tüneteket leggyakrabban, 85%-ban Parkinson-kór okoz, ám okozhatja gyógyszerhatás, illetve vannak olyan betegségek, amelyek a tünetek alapján könnyen összetéveszthetők a Parkinson-kórral, mint például a corticobasalis degeneráció (demenciát okozó kórkép), Lewy-testes demencia, esszenciális tremor (ennél a betegségnél a remegés szemben a Parkinson-kórral főként cselekvéskor jelenik meg), muliszisztémás atrophia és progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) is.  

A Parkinson-kór fő tünetei

A tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, először az egyik oldalon, majd a betegség előrehaladtával másik oldalt is érintve. A tünetek egyénenként változhatnak, a betegség súlyosságától és előrehaladottságától függően. Sajnos nagyon sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, mikor már a mindennapi tevékenységeiket is befolyásolják a tünetek.

A három fő motoros tünet:

• tremor (remegés) – Főként a kezeken és az ajkakon jelentkezik, leginkább nyugalmi helyzetben. Az esszenciális tremort gyakran összetévesztik a Parkinson-kórral, ám ott a remegés nem nyugalmi helyzetben, hanem valamely cselekvés során jelentkezik.
• rigiditás (izommerevség) – A hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása következtében izommerevség alakul ki, az arc is kifejezéstelenné válik.
• bradikinézis (meglassulás) - Az akaratlagos mozgások lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása nehézségekbe ütközik.

A betegség előrehaladtával a test egyensúlyának megtartása is egyre nehezebb, ami gondot okoz a járás és a fordulás kivitelezésénél, illetve akár az ágyból vagy fotelból való felkelésnél is.

Gyakoriak a kommunikációs nehézségek is. Sokaknál tapasztalható a beszéd/válaszadás meglassulása vagy halk, suttogóvá válása, a testbeszéd nehezítettsége a remegés illetve az arcizmok merevsége miatt, valamint az írásnehézség. Mindezek miatt a betegeket gyakran félreértik, mivel nem, vagy csak lassan tudják kifejezni érzéseiket.

További tünetek közé tartozik még az alvászavarok jelentkezése, a depresszió és szorongás, a fájdalom és kimerültség. A betegség későbbi fázisában nyelési problémák és memóriazavar is tapasztalható.

A felsorolt tüneteken kívül még számos egyéb lehet előfordulhat.

A Parkinson-kór tünetei

Diagnózis

Mivel a Parkinson-kór tünetei hasonlóak egy sor neurológiai betegség tüneteihez, és mivel minden eset más, a pontos diagnózis nagyon fontos. A betegséghez hasonló tünetegyütteseket gyakran atípusos Parkinson néven emlegetik, amely megnehezíti a diagnózist és kezelést. Ezért is van szükség hosszadalmas kivizsgálásra a pontos diagnózis felállításához.

Figyelembe veszik a családi és személyes kórtörténetet, az észlelt tüneteket. A pontos diagnózishoz leginkább a Parkinson-kór fő tüneteit vizsgálják. Felmérik a beteg mentális képességeit, mozgás-koordinációját, izomállapotát, az orvos keresni fogja a Parkinson-kór korai tüneteit, pl. a csökkent arcmimikát és gesztikulációt, valamint a végtagok finom remegését nyugalomban.

A betegség akkor bizonyított, ha az elsődleges motoros tünetekből legalább 3 egyidejűleg fennáll, és a szervezet pozitívan reagál a gyógyszeres kezelés ( l-dopa) megkezdésére.

A Parkinson-kórt utánozó állapotok kizárására a következő vizsgálatokat végezhetik:

• CT (computer tomográfia) 
• MRI
• DaTSCAN – Célja a működőképes dopaminerg idegvégződések elvesztésének kimutatása, klinikailag még nem bizonyított Parkinson-kóros betegek esetén, hogy megkülönböztesse azt a hasonló tüneteket mutató betegségektől. A DaTSCAN hatóanyaga, az ioflupán, egy radioaktív gyógyszer, ami a véráram segítségével oszlik el a szervezetben, hogy a dopamint kibocsátó neuronokhoz kötődjön. A dopamint tartalmazó idegsejtek pusztulásakor a DaTSCAN sokkal kisebb mennyiségben kötődik meg, mely a Parkinson-kór jele lehet. Hazánkban még nem terjedt el.
• IBZM-SPECT (single-photon emission computer tomography ) – A különféle parkinsonos tünetekkel járó megbetegedések megkülönböztetésére szolgál. Ez sem terjedt el a rutin diagnosztikában, ritkán  használják.
• PET scan (pozitron emissziós tomográfia ) – A SPECT–hez hasonlóan működik, ám annál sokkal jobb felbontású alkalmazás. Míg az előző a jódot, ez utóbbi az oxigént követi. Mivel nagyon drága, főként tudományos kutatásokban alkalmazzák.

Kezelés

Noha a Parkinson-kór kezelésével kapcsolatban folyamatos előrelépésről lehet beszámolni, még nincs se a megelőzésére, se a gyógyítására gyógymód. A tünetek azonban meglehetősen jól kontrollálhatóak, az életminőség javítható, és a betegség előrehaladása lassítható az alábbiak kombinálásával:

• gyógyszeres kezelés
• hagyományos terápiák, mint a fizikoterápia, beszédterápia
• kiegészítő terápiák, mint az aromaterápia, jóga, reflexológia, Tai Chi
• műtéti eljárás

Nincs egyetlen, optimális terápia, mivel minden eset más. Azonban a rendszeres orvosi vizsgálat és a különböző terápiák jelentősen javíthatják a beteg életminőségét.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: rewritetomorrow; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)