Reaktív arthritis és Reiter-szindróma

A reaktív arthritis egy ízületi gyulladásos megbetegedés. Bármely életkorban előfordulhat, de általában fiatal férfiakban alakul ki. Rendszerint valamilyen gyonor-bélrendszeri, légúti, húgyúti, vagy nemi úton terjedő fertőzés – gonorrhoea, chlamydia, salmonella, shigella, yersinia – után lép fel a betegség.

Az első napokban hőemelkedés, láz, kisebb testsúlyvesztés jelentkezhet, jellemző esetben a fertőzés helyétől függően hasmenés, felső légúti hurut van jelen. Ezt napokkal, hetekkel később követi a kórkép fő tünete, az ízületi gyulladás, mely főleg a nagyobb ízületeket bokát, térdet, keresztcsonti ízületet, ritkábban a kéz- és lábujjakat érinti, többnyire csak az egyik oldalon.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A gyulladt ízület fájdalmas, duzzadt, nehezen mozgatható, felette a bőr piros, meleg tapintatú. A betegek mintegy harmadánál nem csupán ízületi gyulladás (arthritis) lép fel fő tünetként, hanem a húgycső gyulladása (urethritis) és kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) is kialakul.

Jellemző a talpbőr megvastagodása

Ekkor a betegséget Reiter-szindrómának nevezzük, a három fő tünetet pedig Reiter-triásznak. A Reiter-kórt kísérhetik még aftaszerű, szájüregi elváltozások, a férfiak nemi szervén fellépő fekélyek (balanitis circinata), és a tenyér-, illetve talpbőr megvastagodása, megkeményedése (keratoderma blenorrhagicum) is.

Igaz csak ritkán, de a belső szervek is érintettek lehetnek a betegség során. Létrejöhet például a szívizomzat, vagy a mellhártya gyulladása is. Ha a keresztcsonti ízület érintett, akkor erős deréktáji fájdalom jelentkezik. Az Achilles-ín gyulladása sarokfájdalmat okoz.

Az ízületi gyulladás normális esetben néhány hónap, fél év alatt nyomtalanul meggyógyul. Súlyosabb esetben viszont - igaz csupán enyhébb formában - évekig fennáll, vagy többször kiújul. Az arthritis, ízületi gyulladás okozta panaszok jelentkezésekor, általában már nincs hasmenés, légúti hurut, húgycső-váladékozás. Az is előfordulhat azonban, hogy a gyomor-bélrendszeri, illetve húgyúti fertőzés továbbra is fennáll, sőt felfelé terjed, a húgyhólyag, a prosztata, a méhnyak, vagy a petefészkek gyulladását okozva.

Laboratóriumi jellegzetességek, diagnosztika

A vérsejtsüllyedés és a CRP-szint (C-reaktív protein szint) kezdetben nagyon megemelkedik, enyhe vérszegénység is felléphet. Néha a kórokozó ellen a szervezet által termelt antitest is kimutatható a vérből. A vizeletben gyakran genny található.

A betegség diagnózisához a laborvizsgálatokon kívül, hozzátartozik a kórokozók kimutatása is a bélrendszerből vagy a húgyutakból, mely azonban gyakran nem lehetséges a fertőzés gyógyulása miatt.

Nagyon fontos minden olyan kórkép kizárása - rheumatoid arthritis, Bechterew-kór, Lyme-kór -, melyek a reaktív arthritishez hasonló tünetekkel, elsősorban ízületi gyulladással járnak. A diagnózis egyik alappillére, a beteg alapos vizsgálata és kikérdezése, például hogy volt-e a páciensnek az ízületi fájdalom fellépte előtt néhány héttel húgyúti- vagy bélfertőzése, torokgyulladása.

Korai esetben, a képalkotó eljárások (röntgen, CT, MR, ultrahang) nem sokat segítenek a diagnózis felállításában. Ha az arthritis állandósul, akkor röntgenfelvételen hónapokkal később apró elváltozások (exostosis/csontkinövés, periostitis/csonthártyagyulladás, csontkimaródás) láthatók.

Hogyan kezelhető a betegség?

A reaktív arthritis korai stádiumában, erős hatású gyulladásgátló készítményeket kap a beteg. Ha túl sok folyadék gyűlt fel az ízület üregében, azt le kell szívni és szükség esetén szteroidot bejutatni.

A hűsítő, hidegvizes borogatás, pakolás és az ágynyugalom sokat javíthatnak a beteg állapotán. A betegség tünetei (láz, fájdalom, ízületi duzzanat) általában pár hét alatt jelentősen csökkennek, a teljes gyógyulás 3-6 hónap múlva várható. Igen súlyos, több ízületet is érintő gyulladásnál szteroid szedésére is szükség lehet.

Régóta fennálló, nehezen gyógyuló esetben, a gyulladásgátló szerek hosszan tartó alkalmazására kényszerül a páciens. A gyógyszeres kezelés ellenére sem gyógyuló arthritis, műtéti beavatkozást (synovectomia/az ízületi tok eltávolítása) is szükségessé tehet.

Ha az arthritis jelentkezésekor még vannak gyomor-bélrendszeri, vagy húgyúti fertőzésre utaló tünetek, akkor antibiotikum adása is indokolt.

Nagyon fontos a gyógytorna, melynek rendszeres alkalmazásával az ízület elmerevedése és az izmok elgyengülése elkerülhető. Hasznos lehet továbbá a gyógyfürdő, masszázs és iszappakolás is. Ha Reiter-triász van jelen, akkor a gyógyulás lassabb, a kimenetel kedvezőtlenebb, maradványtünetekre kell számítani.

(WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária)