Mellrák - Az orvosi rendelőben

Az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, ugyanakkor biztonsággal csak szakorvosi vizsgálattal lehet csak eldönteni, hogy szükséges-e a kezelés vagy nincs ok az aggodalomra.

A téma cikkei

6/1 A mellrák és típusai 6/2 Mikor a legfontosabb a vizsgálat? 6/3 Mire figyeljünk az önellenőrzés során? 6/4 Mellrák - Az orvosi rendelőben 6/5 Hogyan kezelhető a mellrák? 6/6 Mellrák - Műtét után

A kivizsgálás részletes fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek legfontosabb része az emlők, a hónalj és a környező nyirokcsomók szakszerű áttapintása. Gyakorlott vizsgáló orvos a csomókat nagy biztonsággal észleli, bizonyos esetekben tapintásuk alapján következtetni tud arra is, hogy azok jó- vagy rosszindulatúak, esetleg gyulladásos eredetűek-e.

A diagnózisalkotás nagyon fontos eleme a különböző képalkotó vizsgálatok alkalmazása. Ide tartozik a mammográfia is, amely leegyszerűsítve az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Nem szült nőknél gyakrabban alkalmazzák az ultrahangvizsgálatot, mely a röntgentől eltérően nem jár sugárterheléssel. A legtöbb esetben mindkét vizsgálatra sor kerül.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A képen mammográf  felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá Forrás

A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel. Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

A szövettani mintavétel, az ún. biopszia során, egy hosszú tűvel a bőrön keresztül közvetlenül az előzőleg a képalkotó vizsgálatokkal meghatározott, gyanús területekből veszik a mintát. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható.

Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható.

A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen-, ultrahang (UH), computertomoraphiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) és izotópos (PET, SPECT) vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya (azzal összekapaszkodott-e vagy sem) is meghatározható.

A mellrák áttétek meghatározása

A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba. A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége. A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomómegnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez.

A betegség kimenetele

A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal.

A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek (metasztázisok) jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén. A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény. Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki. Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)