Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban

A fűtési szezon kezdetén nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Természetesen nem mindegy, hogy milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Más ugyanis az optimális levegőminőség a nappali illetve a hálószoba, vagy egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén.

Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. A vezérfonal az egyéni érzékenység lehet, vagyis mindenki a saját igényeihez mérten alakítsa környezete levegőjét, amennyiben az korrigálásra szorul.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Nem mindegy, hány fok van a lakásban

Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen.

Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.

Csecsemők hőháztartása nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben.

A nappal főszerepet játszó helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése, bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt.

Miért fontos a megfelelő hőmérséklet?

Allergénmentesítés

Az egyik legfőbb allergiakiváltó tényező a házi poratka. Ha porszívózunk, még nem oldottuk meg a kérdést, az ágyneműben is ott van. A gyerek kedvenc plüssállataiban is ott bujkál. A penészgombáról még nem is beszéltünk. Mit tehetünk? Házi praktikák az allergénmentes otthonért.

A hálóhelyiségek és a nappali élet színtereinek, az ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, köhögés.

Emellett a kellemes komfortérzetet nyújtó hőmérséklettől bármely irányba való eltérés, jelentősen rontja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét. Legjobb, ha minden helyiség külön termosztáttal van felszerelve, vagy hőmérséklete más módszerrel külön szabályozható, hogy az ott élők saját igényeiknek megfelelően tudják változtatni a szoba levegőjének hőmérsékletét. Ugyanakkor ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, főleg nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására.

Használjon párologtatót, telepítsen növényeket!

Páracsökkentés szellőztetéssel

A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A párás levegő a légúti betegségek melegágya.

A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is nagyon lényeges összetevője a minőségnek. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális.

A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását.

A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.

A levegő párásítása könnyen megoldható: telepítsünk növényeket a helyiségekbe, használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. A fűtésszezonban sem szabad megfeledkezni a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásról, ami belülről pótolja testünk fokozott páraleadását.

A túl párás levegő sem egészséges

A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében.

Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében.

Végezetül a levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk. Ennek ismeretében alakítsuk környezetünk levegőjének minőségét, egy jó taktikával fűtésköltségeink jelentős csökkentése is elérhető.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)