A vérzékenység tág fogalom, a kissé elhúzódó banális vérzésektől az életveszélyes betegségekig terjed. A véralvadási folyamatokat több szinten, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerek szabályozzák a szervezetben, ezek bármelyike sérülhet, így a véralvadás elhúzódását vagy elmaradását, ezzel vérzékenységet okozva.
E zavarokat többféleképpen csoportosíthatjuk, minden csoportosítás átfedéseket tartalmaz, de gyakorlati szempontból célszerű megkülönböztetni:
|
| Ha a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd, az érpályában lévő egyes véralvadási faktorok aktiválódnak és ezután egymást is aktiválva létrejön egy öngerjesztő folyamat, melynek a vége az, hogy elzáródik a vérző nyílás. Ebben a folyamatban több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. Ennek hiányában ugyanis olyan alvadási faktorok jönnek létre, melyek nem tudnak a folyamat során aktiválódni, és így nem tudnak részt venni az alvadásban, következésképp a vérzés ideje megnyúlik, vagy vérzékenység keletkezik. A K-vitamin - Mikor fogyasszuk és mikor ne? |
• szerzett és veleszületett (genetikus) véralvadási defektusokat,
a véralvadási folyamat sérülésének helye szerint pedig:
• a vérlemezkék, a véralvadáshoz szükséges faktorok (vérfehérjék) illetve az érfalak működésének, számának, koncentrációjának és minőségének változását.
A vérzékenység megjelenési formájából következtethetünk a véralvadási zavar mechanizmusára:
A vérlemezkék számának csökkenéséből illetve károsodott működéséből származó vérzések a bőrön pontszerű vagy kisebb méretű lapszerinti bevérzések formájában láthatóak, a nyálkahártyákon is megjelenhetnek, pl.: a szájüregben, a nyelv alatt.
Az alvadási faktorok hiánya nagyobb méretű vérömlenyeket okoz a bőr alatt, az izomzatban, súlyos esetben az izületekben.
Az érfalak gyulladásos megbetegedései jellegzetes pontszerű, később nagyobb, csoportosan jelentkező, foltos vagy összefolyó kiütéseket hoznak létre egy-egy testtájékon, leggyakrabban a végtagok azonos oldalain.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Ebben az esetben a szervezet genetikusan egészséges, valamilyen külső, kiváltó tényező szerepe valószínűsíthető. A külső tényezők természetesen a véralvadási folyamat összes résztvevőjére hatnak. Szerzettnek tekintjük akkor is a véralvadási zavart, ha valamilyen korábban meglévő betegséghez csatlakozik, vagy az alapbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek, eljárások váltják ki.
|
| Prof. dr. Blaskó György ismertetése szerint a véralvadás egy nagyon komoly rendszer, amelyben rengeteg tényező egymásra hatásának következtében kétféle kóros eredmény születhet. Ha a rendszer az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, ha pedig ellenkezőleg, akkor vérzékenység. Tehát a rendszer egyensúlya szükséges ahhoz, hogy a vér normális körülmények közt folyjon. A véralvadás szakértője>> |
Leggyakoribb kiváltó tényezők:
1. Öregedés: a csontvelő kevesebb és kevésbé aktív vérlemezkét gyárt, az érfalak rugalmatlanok, törékenyek, a véralvadási faktorok vérszintje is csökken, ezek eredményeként gyakran látjuk az idősek bőrén a szétfutó, élénkvörös bevérzéseket.
2. Hiányállapotok: legismertebb a C-vitamin hiánya, mely az érfalakat rendkívül törékennyé teszi (ennek klasszikus képe a skorbut: a szájban nyálkahártya vérzéseket, a fogak kihullását, fertőzésekkel szemben az ellenállóképesség leromlását látjuk). Természetesen az egyéb vitaminok, tápanyagok hiánya az alvadási faktorok termelődésének csökkenéséhez, a csontvelő működésének károsodásához vezet.
3. Alkoholizmus: az alkohol májméreg. Mivel a májban termelődik a véralvadási folyamatban részt vevő számos faktor, a májsejtek pusztulásával ezek szintje csökken a vérben.
4. Egyes betegségek kezelésére használt gyógyszerek, eljárások:
Egyes gyógyszerek időlegesen, mások véglegesen bénítják a vérlemezkék működését, gátolva a vérlemezkék aktiválódásához szükséges faktor termelődését a vérlemezkén belül.
Ezek közül legjelentősebbek az izületi fájdalmakra általánosan szedett úgynevezett nem szteroid gyulladásgátlók (cox2 gátlók), melyeknek legnagyobb veszélye a hirtelen, sokszor minden előzetes fájdalom nélkül kialakuló gyomor illetve nyombél vérzés.
Másik fontos gyógyszercsoport, az ugyancsak általánosan szedett salicylatok, melyeket számos betegségben további szövődmények kialakulásának megelőzésre adunk. Ennek sajnálatos (de pl.: szívinfarktusban illetve utána igen hasznos) sajátossága, hogy véglegesen (a vérlemezke egész élettartamára, ami 7-10 nap) gátolja a vérlemezkék kitapadását az érfalakhoz, ezzel védelmet adva újabb trombozisok kialakulása ellen.
Kristályos és alacsony molekulasúlyú heparin: trombózisos folyamatok (szívinfarktus, tüdőembolia, mélyvénás trombozis) kezelésére használt szer,
Szájon át szedhető „vérhigítók”: a K vitamin hatását függesztik fel,
citosztatikumok: a daganatos és egyes rosszindulatú vérképzőszervi betegségek gyógyítására alkalmazott gyógyszerek, melyek erőteljesen károsítják a csontvelő működését,
Radioterápia: röntgen, cobalt besugárzás, szintén a daganatok kezelésére használatos eljárás, átmenetileg károsítja a csontvelő vérsejt és vérlemezke képző funkcióját.
5. Egyes vírusok: pl.: B19 parvovírus, a csontvelőre gyakorolt hatása miatt a vérlemezkék száma kritikusan lecsökkenhet, ezzel növelve a vérzésveszélyt.
6. DIC (disseminalt intravasalis coagulopathia) esetében a vérkeringésbe olyan anyagok jutnak be (pl.: egyes baktériumok vagy azok toxinjai, magzatvíz, prosztata vagy hasnyálmirigy rák termelte fehérjék, stb.), melyek beindítják a véralvadás folyamatát az érrendszeren belül, az alvadáshoz szükséges faktorok, vérfehérjék és vérlemezkék felhasználódnak, a szervezet nem tudja hirtelen pótolni a hiányzó tényezőket, így súlyos vérzékenység lép fel. A folyamat lejátszódhat lassan, ekkor először a trombotikus folyamatok dominálnak (testszerte apró véralvadékok képződhetnek bőr és nyálkahártya vérzésekkel kísérve), máskor hirtelen, műtét közben a véralvadás pillanatok alatt lejátszódik és a vérzéses fázis dominál, sokszor végzetes kimenetellel.
|
| Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában. Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilás-vörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. Ha ismeri a tüneteket és a kockázati tényezőket, megelőzheti a betegség szövődményeinek kialakulását. A mélyvénás trombózis tünetei és okai.>> |
7. A vérlemezkék számának drasztikus csökkenése leggyakrabban a csontvelő működésében bekövetkező zavar következménye. Számos oka lehet, pl.: a csontvelő helyét a csöves csontokban daganatszövet tölti ki (tumoros infiltráció), vagy a vérsejtek termelődésének általános csökkenése (aplasztikus anaemia).
Immunológiai folyamatok során a vérlemezkék fokozott mértékben pusztulnak , többek között HIV fertőzésben, SLE nevű autoimmun betegségben, vérképzőszervi rosszindulatú betegségekben, de a lép túlműködésével járó folyamatokban is. Ismeretes a vérlemezkék felületén lévő receptor komplex ellen termelődő antitest vérlemezke károsító hatása is.
1. Vérlemezkék
Elsősorban működészavarban mutatkozik meg, a vérben normális a vérlemezkék száma, mégis elhúzódó vérzések lépnek fel könnyebb sérülések, foghúzás, mandulaműtét során vagy menstruációkor. Két leggyakoribb formáját különítjük el, mivel kezelésük különböző:
Glanzmann thrombasthenia: a vérlemezkékben csökken azoknak a tényezőknek a termelődése, melyek aktivációjukat és az érfalhoz való kitapadásukat idézik elő.
A von Willebrand betegségben pedig részben a vérlemezkékben, részben az érfalban termelődő fehérjéket és szénhidrátokat tartalmazó faktorok szintje vagy működőképessége csökken, részben a vérlemezkék felületén elhelyezkedő receptorok száma illetve működése nem kielégítő. Ez esetben a vérlemezkék nem tudnak a sérült érfalhoz kitapadni és megfelelő módon rögzülni. A von Willebrand betegségnek több altipusa ismert, részben a következő csoporthoz is tartozik, mivel a véralvadásban fontos szerepet játszó VIII. faktor hiánya is szükséges a tünetek kialakulásához.
2. Véralvadási faktorok
Hiányuk vagy csökkent működőképességük a véralvadás súlyos zavarát okozza. Ezek közül leggyakoribbak:
A vérben keringő anticoagulansok olyan géntermékek, melyek közömbösítik a véralvadási faktorok hatását, általában antitestek, néha a véralvadás utolsó lépcsőjében részt vevő prothrombint kötik meg. Ismerjük az V, VIII, VII, X és a von Willebrand faktor ellen termelődő antitesteket. Egyes rosszindulatú hematológiai betegségekben heparinszerű hatású antitestek képződnek.
Az autoimmunbetegségekben képződő anticoaguláns faktorok vérzékenységet és fokozott trombózishajlamot egyaránt okozhatnak.
|
| A vasculitis gyűjtőnév olyan érgyulladásra utal, amely az ér által érintett szerv károsodását jelenti. A vasculitis a szervezet bármely területén kialakulhat, mégis leginkább a verőerekre (artériák) jellemző. Az érgyulladás (vasculitis) tünetei és kezelése>> |
Különféle mechanizmussal kialakuló betegségek sorolhatók ide, melyek közül csak a leggyakoribbakat érintjük.
A Senilis purpurat, az időskori bőrvérzésekkel járó állapotot már említettük.
Az öröklődő vérzéses teleangiectasia (Rendu-Osler-Weber kór) a bőrben, a szájban, az orrban és a gyomor-bélrendszer nyálkahártyáján apró értágulatok kialakulását jelenti. Csatlakozhat ehhez a tüdőszövetben az arteriás és vénás rendszer között közvetlen kapcsolat létrejötte is (arterio-venosus shuntök). Ezekből az értágulatokból vérzések indulhatnak meg a bőrbe, súlyos orrvérzések, gyomor-bél és tüdő vérzések léphetnek fel. Ritkább esetben az agyban és a gerincvelőben is előfordulhatnak vérzések, ezeken a helyeken is beteg erek lévén.
A Henoch-Schönlein purpura leggyakrabban gyermekeken, fertőzések következtében alakul ki. A fertőzés során antitestek és immunkomplexek képződnek, melyek az érfalakban rakódnak le azok súlyos károsodását okozva. Ritkán bizonyos gyógyszerek is előidézhetik ezt az állapotot. Vérzések jelennek meg a károsodott erek területén, a bőrben, a gyomor-bélrendszerben, az izületekben, de a vesék érintettsége esetén vérvizelés is kialakulhat. Általában néhány hét alatt gyógyul, de krónikus vesegyulladást és veseelégtelenséget is okozhat.
A dysproteinaemiak (a vérben nagy molekulasúlyú, általában daganatsejtek által termelt fehérjék keringenek) közül leggyakrabban a myeloma multiplex nevű rosszindulatú vérképzőszervi betegséggel találkozunk (Waldenström macroglobulinaemia). Előfordulhatnak a vérben olyan fehérjék is, melyek alacsonyabb hőmérsékleten kicsapódnak, eltömeszelik a kis ereket (cryoglobulinaemia). Az amyloidosisban amyloid nevű anyag rakódik ki az erek falába.
Ezekben a betegségekben az érfalak gyulladása, károsodása mindig kimutatható, ez megváltoztatja az érfal felszínét és csökkenti a vérlemezkék megtapadásának lehetőségét. Emellett a beteg érben csökken a kitapadáshoz szükséges faktorok termelődése is, ilyen módon könnyen felismerhető lapszerinti vérzések lépnek fel.
Ha véralvadást gátló gyógyszert szed valaki, vagy ismert vérzékenységgel járó betegsége van, a kisebb vérzések ellátására is nagyobb gondot kell fordítani, mivel nem várható a vérzés spontán csillapodása vagy megszűnése.
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt |
Orrvérzés: hajoljon mosdókagyló fölé, semmi esetre sem hagyja, hogy a vér hátra csorogjon a garatjába. A vérző orrszárnyat nyomja szorosan az orr középvonalához, a homlokra, orrgyökre tegyen hideg vizes borogatást. Ha a vérzés nem csillapodik, hívjon mentőt. (Ez azon ritka esetek egyike, amikor közvetlenül a mentőkhöz lehet fordulni!)
Vágott, zúzott sebzés: a felületet fertőtlenítse le, tegyen nyomókötést a sebre. Ha lehetséges, emelje fel a sérült végtagot (lógó helyzetben mindig fokozódik a vérzés). Ha átvérzik a kötés, ne vegye le, hanem újabb rétegeket helyezzen rá, hívjon mentőt!
Vér ürül a vizeletével, köpetével, székletével: azonnal forduljon orvoshoz!
(WEBBeteg – Dr. Tomonkó Magdolna, háziorvos, transzfúziológus)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintéseGyakori kérdések Hematológiai megbetegedések témában:
Magas trombocitaszám - Mi okozhatja? Csontvelő vétel - hányszor lehet? Nyirokcsomó duzzanat - Lehet rosszindulatú?