• Tartósítás - Egy csipetnyi íz a jelenből a jövőre

        Szerző:
        WEBBeteg

        Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Ha ezeket az élvezeteket a hideg hónapokban is meg szeretnénk tapasztalni, akkor tartósítsunk! Az élelmiszer-palettánk tárháza végtelen, csak egy kis odaadás kell, hogy a nyár, ősz ízeit télire konzerváljuk.

        Tudta-e?

        •    A szalicilátok gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki.
        •    Tartósítás céljából a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15 százalék alá csökkentjük, a gyümölcsöket aszaljuk, mivel ezek cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért magasabb víztartalom (20-22 százalék) mellett is eltarthatók.
        •    Főzelékfélékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30 százalékos, befőzés alkalmával 35-55 százalékos, szárítás során 70-90 százalékos C-vitamin veszteséggel lehet számolni.  
        •    A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés.
        •    A liofilezéssel előállított élelmiszer megőrzi az eredeti formáját, jellegét, ízét és tápanyagtartalmának nagy részét. Térfogata kb. az eredeti egytizede lesz, de folyadék hozzáadása után pár perc alatt visszanyeri eredeti állapotát (pl. szárított gomba).

        A tartósítás egy módszer, amellyel megőrizzük az élelmiszer lényeges tulajdonságait, vagy megakadályozzuk annak romlását. Ezt okozhatják kémiai (pl. oxidáció), fizikai (hőmérséklet, fény) vagy biológiai (pl. mikroorganizmusok) tényezők. Tartósítunk, mert szeretnénk, hogy az élelmiszer a betakarítástól a következő évig rendelkezésünkre álljon, de a fő cél az, hogy késleltessük annak a romlását, vagy megelőzzük az esetleges íz- vagy küllembeli változásokat. A tartósítási eljárásokhoz tartozik többek között a szárítás, füstölés, fagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel vagy vákuummal, közömbös (inert) gázokkal történő tartósítás. A tartósítás tehát nem jelent egyet a tartósítószerek használatával, annál jóval tágabb fogalom.

        Hirdetések

        Otthoni tartósítási lehetőségek

        Befőzés

        A legelterjedtebb tartósítási mód, amivel gyümölcsöt, zöldséget egyaránt tartósíthatunk. Nemcsak a termesztett növényekből, hanem a vadon élőkből is finom szörpöt, lekvárt készíthetünk, pl. bodzaszörp, csipkebogyólekvár.

        Néhány jó tanács az otthoni befőzéshez:

        • Használjunk minél frissebb állapotban lévő nyersanyagot. Gyümölcslevek, -ízek készítéséhez a 100 százalékban, dzsemhez a 80−90 százalékban, befőtt készítéséhez a 75 százalékban érett gyümölcs ajánlott.
        • Fő a higiénia! A befőzéshez használt edények, eszközök és a munkaasztal legyen mindig tiszta, a mosott üvegeket, tetőket folyó csapvízzel többször át kell öblíteni és csepegtetőben vagy tiszta konyharuhára állítva kell kiszárítani. A felhasználni kívánt nyersanyagokat áztassuk, mossuk, majd rápermetezett vízzel öblítsük.
        • Otthon alkalmazható tartósítószerekhez soroljuk a cukrot, sót, ecet- és citromsavat, amely a pektinnel együtt is jól használható és egyéb segédanyagokat pl. szalicil-, benzoe-, szorbinsav. A szalicilátok még sok konyhában megtalálhatók, viszont kerüljük a használatukat, mivel gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki. A cukor és a só ízesítő hatásuk mellett vízelvonó tulajdonságuk révén tartósítanak. Sóból a tartósítandó anyaghoz 16−20 százalékban, cukorból legalább 55 százalékot kell adagolni, így a termék egyéb tartósítási eljárás alkalmazása nélkül is eláll. Ilyen magas só- és cukortartalmú termékeket már nem készítünk, csak más tartósítási formával együtt alkalmazzuk ezeket, csökkentett mennyiségekben.
        Mikor sok a sóból?

        Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli, ezért csökkenteni kellene a napi sófogyasztás javasolt mértékét. De vajon mi az a mennyiség, amikor a só már túl sok a szervezetünknek?
        Mikor sok a sóból? Kutatási eredmények a só hatásairól

        Szárítás

        Vízelvonáson alapszik, amikor a nyersanyag víztartalmát 15 százalék alá csökkentjük, hogy semmilyen kórokozó és/vagy penészgomba se élje túl. Szárítani lehet fűszer-, gyógy- és teának való növényeket, zöldségeket (vöröshagymát, fokhagymát, burgonyát, sárgarépát, petrezselymet, zellert, karalábét, zöldborsót, zöldbabot, paradicsomot) és régebben a húst is így tartósították.

        Néhány jó tanács az otthoni szárításhoz:

        • Csak hibátlan, teljesen kifejlődött, romlási jelenségektől mentes növényt szabad szárítani.
        • A nagyobb darab zöldségeket darabolni kell, különben nem száradnának ki tökéletesen és megromolhatnak. Ilyen pl. a paradicsom, amelyet célszerű egyenletes cikkekre vagy vékony karikákra vágni, vagy a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller), amelyeket karikázzunk vagy vékony csíkokra vágjunk.
        • Egy-két zöldséget (sárgarépa, petrezselyem, zeller) szárítás előtt 4-5 percig blansírozni, sós vízben előfőzni kell, és csak utána kerülhet a szárítókeretre.
        • A fűszerpaprikát füzérekbe, száraz, szellős, naptól védett helyen tárolják, érlelik. A szárrészeket, csumáját eltávolítják, és ha nedvességtartalma 10 százalék alatti, akkor paprikadarálón finom szemcseméretűre darálják.

        Aszalás

        Míg a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15 százalék alá csökkentjük, addig a gyümölcsöket aszaljuk, víztartalmuk 20−22 százalék között marad. Az utóbbiak cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért a gyümölcsök magasabb víztartalom mellett is eltarthatók.
        Aszalás során a nedvességtartalmat kivonjuk, így koncentráltabbá válik az élelmiszer, megnő az energia-, fehérje-, zsír-, szénhidráttartalma az azonos tömegű friss nyersanyaghoz képest. Vitamin-, ásványi anyag tartalmuk változó, például a friss csipkebogyó négyszer több C-vitamint tartalmaz, mint ugyanannyi szárított társa, viszont B1-, B2- vitaminból az aszalt szilva kétszer, illetve tízszer többet, káliumból az aszalt alma négyszer többet tartalmaz, mint azonos tömegű friss gyümölcs.

        Mit kell tudni az édesítőszerekről?

        Milyen típusú édesítőszerek vannak, és veszélyes-e a használatuk? Mielőtt válaszolnánk, érdemes röviden áttekinteni az édesítőszerekkel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
        Mit kell tudni az édesítőszerekről?

        Néhány jó tanács az otthoni aszaláshoz:

        • Az aszalásra szánt gyümölcs legyen ép, egészséges és érett, de nem túlérett. Meg kell tisztítani a levelektől pl. eper, szártól pl. cseresznye, meggy (kivétel a szilva szár, mert ennek eltávolításával elfolyik a cukros lé, és az aszalt gyümölcs ízetlenné, rágóssá válik), majd alaposan meg kell mosni.
        • A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt ajánlott leforrázni, hogy ne repedjen meg.
        • Aszalhatunk a szabadban, szellős, szélvédett, árnyékos helyen, asztalon vagy aszalókereten (fa keret, amire apró lyukú drótháló vagy szitaszövet van kifeszítve) vagy aszalógéppel, vagy sütőben, nyitott sütőajtó mellett, 60–65°C-on, a meleg levegő keverésével. A szabadban aszaláskor a gyümölcsöket többször át kell forgatni és körülbelül 4-10 nap alatt készülnek el.

        Élelmiszeripari tartósítások  

        Allergiát okozó ételadalékok

        A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különböző adalékanyagok egyre növekvő mértékben történő alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés, vagy állagjavítás. Bizonyos összetevők azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek.
        Allergiát okozó ételadalékok

        A nagyüzemi, élelmiszeripari tartósítások számos módszere ismert, pl. a konzervgyártás, a szárítás, gyorsfagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel, vákuummal, inert gázokkal történő tartósítás. Így kerül nap mint nap az asztalunkra nyers élelmiszer helyett feldolgozott termék.

        Szárításkor az iparban szalagszárítókat, forgódobszárítókat (például burgonyapehely készítésekor) vagy fluidizációs szárítókat (például gabonatermékek szárításakor) használnak.

        A vákuumos szárítás és porítás is igen elterjedt, ilyenkor a folyékony vagy pépes anyagokat fúvókán átnyomják, majd finom cseppekre oszlatják, amelyekkel szemben meleg levegőt áramoltatnak, aminek a hatására a cseppekben levő víz elpárolog, és por alakú terméket kapunk. Így készülnek különböző gyümölcsből, zöldségből, tejből, kávéból, stb. szárított, instant termékeket pl. fagylaltporok, gyümölcsital-porok.

        A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés. A liofilezés jobb minőségű termékek előállítását teszi lehetővé, mivel az alkalmazott hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint hagyományos szárításkor, a bomlási folyamatok nem következnek be, illetve a víz a lehető legkisebb károsodást okozva távozik az anyagból. Az így előállított élelmiszer megőrzi az eredeti formáját, jellegét, ízét és tápanyagtartalmának nagy részét. Térfogata kb. az eredeti egytizede lesz, de folyadék hozzáadása után pár perc alatt visszanyeri eredeti állapotát (pl. szárított gomba).

        Fagyasztás

        Gyakorlatilag minden élelmiszert le lehet fagyasztani (kivéve az egész tojást, retket, fejes salátát, hagymát), zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, készételeket, és ezáltal nemcsak a mikroorganizmusok szaporodását akadályozzák meg, hanem az élelmi anyagok sejtjeiben lévő enzimek bontó munkáját is. 0°C alatt a nyersanyag víztartalma jéggé fagy. A különböző élelmiszerek fagypontját az alábbi táblázat szemlélteti.

        1. táblázat Néhány élelmiszer fagyáspontja

        Élelmiszer

        Fagyáspont (°C)

        Élelmiszer

        Fagyáspont (°C)

        alma, körte, szilva

        -2,0

        hús

        -0,9

        burgonya

        -1,7

        kelvirág, hagyma, borsó

        -1,1

        cseresznye

        -2,4

        paradicsom, málna

        -0,9

        dió

        -6,7

        tej

        -0,5

        fejes saláta

        -0,4

        tojásfehérje

        -0,4

        Forrás: Varga Zs. Fagyáspont csökkenés, forráspont emelkedés in Bencsik K. Mit? Mivel? Hogyan? - Élelmiszertechnológia és kolloidika. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2003, pp. 306.

        Gyorsfagyasztás során a nyersanyagot -40 - -50 °C-ra hűtik, majd -18 - -20 °C-on tárolják. Ilyenkor az élelmiszerben lévő szabad vízből mikrokristályok keletkeznek, amelyek nem roncsolják a sejteket, így táp- és élvezeti értékük megegyezik a friss nyersanyagokéval, vagy nagyon lassan vész el (ld. 2. táblázat). Az ilyen készítmények eltarthatósági ideje -18 °C-on átlagosan 1 év. A mikroorganizmusok viszont gyorsfagyasztás után is életképesek maradhatnak és felengedés során szaporodásuk felgyorsul, ezért a felolvasztott élelmiszert nem szabad ismét fagyasztani.

        2. táblázat Gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalmának százalékos csökkenése -18 °C-os tárolás alatt a tárolási idő (hónap) függvényében

        Zöldségek

        2 hónap

        8 hónap

        Zöldbab

        3

        3

        Paraj

        2

        10

        Spárga

        4

        16

        Zöldborsó

        3

        12

        Gyümölcsök

        2 hónap

        8 hónap

        Málna

        3

        12

        Szamóca

        2

        8

        Őszibarack

        2

        8

        Forrás: Kádas. L., Vajda, P.  Ételkészítési technológiák során keletkező veszteségek in Bíró, Gy. Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 1999,  pp. 261-65.

        A legegészségtelenebb hűtőszekrényben tartott ételek

        Bizonyára mindenki tudja, mekkora táplálkozási bűncselekményt követ el, amikor sajtos hamburgert rendel az étteremben. De mi a helyzet a hűtőszekrényben tartott egészségtelen ételekkel? A következő listán felsoroljuk a legegészségtelenebb hétköznapi élelmiszereket.

        A legegészségtelenebb hűtőszekrényben tartott ételek

        C-vitamin veszteség szempontjából az előzőekben említett tartósítási eljárások közül a gyorsfagyasztás a legkímélőbb. Főzelékfelékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30 százalékos, befőzés alkalmával 35-55 százalékos, szárítás során 70-90 százalékos C-vitamin veszteséggel lehet számolni.

        A tárolásról se feledkezzünk meg...

        A megfelelően tárolt élelmiszerek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, tápanyagtartalmukat és élvezeti értéküket. Tároljuk az élelmiszereket alkalmas tároló eszközben, a megfelelő, általában a csomagoláson is feltüntetett hőmérsékleten és a megfelelő időtartamig, mert így csökkentjük az ételfertőzés/ételmérgezés kockázatát, és kíméljük pénztárcánkat. Mindig vegyük figyelembe a termék csomagolásán olvasható fogyaszthatósági (ez legfeljebb néhány nap), illetve minőségmegőrzési dátumot (ez hosszabb időtartam), az elfogyasztásnál tartsuk be ezeket.

        Néhány jó tanács a tároláshoz:

        • Az éléskamra legyen mindig tiszta, száraz, sötét és hűvös – optimális hőmérséklete 10-21°C között van. 38°C felett csökken a konzervek minősége.
        • A régebbi, vagy rövidebb minőségmegőrzési idejű termékeket helyezze előtérbe, a konzerveket a polc hátsó részében tárolja, mert ezek bontatlan állapotban akár 2 évig elállnak.
        • Tárolja a száraz élelmiszereket, pl. rizs és tészta, légmentesen záródó dobozokban.
        • A szárított zöldségeket, aszalt gyümölcsöket tároljuk tüll-, vászon- vagy papírzacskóban, de használhatunk befőttesüvegeket is. A legtöbb szárított gyümölcsöt és zöldséget 4-12 hónapig lehet tárolni.

        Felhasznált irodalom:

        1.    Academy of Nutrition and Dietetics. Storage in the Cupboard [Internet]. 2016. [updated 2016 Jun 24; cited  2017 Jun 02]. Available from: http://www.eatright.org/resource/homefoodsafety/four-steps/refrigerate/storage-in-the-cupboard
        2.    Academy of Nutrition and Dietetics. Safe Food Processing [Internet]. 2015. [updated 2015 Jun 23; cited  2017 Jun 02]. Available from: http://www.eatright.org/resource/homefoodsafety/safety-tips/food-poisoning/safe-food-processing
        3.    European Food Information Council. Preservatives to keep foods longer – and safer [Internet]. 2004. [updated 2004 Jul 03; cited  2017 Jun 04]. Available from: http://www.eufic.org/en/whats-in-food/article/preservatives-to-keep-foods-longer-and-safer
        4.    European Food Information Council. Processed food (Q&A)[Internet]. 2017. [updated 2017 Mar 20; cited  2017 Jun 04]. Available from: http://www.eufic.org/en/food-production/article/processed-food-qa
        5.    Juhász K. I., Kuthyné J. I., Maknics Z., Tolnainé Sz. B. Tartósítás. Vác: Duna-Mix Kft.;2012.
        6.    Kovács I. A szárítás hagyománya és  tudománya. Új Diéta, 2011;5, 16.
        7.    Antal T. Gyümölcs- és zöldségszárítmányok minőségét befolyásoló technológiai jellemzők vizsgálata [Doktori (PhD) értekezés]: Debreceni Egyetem; 2010.
        8.    Bencsik K. Mit? Mivel? Hogyan? - Élelmiszertechnológia és kolloidika. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2003.

        (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A munkahely szerepe a fogyókúra sikerében

        Az ébren töltött idő meglehetősen nagy része munkavégzéssel telik, ezért nem lényegtelen, hogy a munkahely mennyire támogatja dolgozói egészségtudatos életmódját. Néhány munkahelyen ugyan már elérhetők munkahelyi egészségnapok, szűrővizsgálatok, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások évente 1-2 alkalommal, ez azonban nem elég, ha az ajánlott egészséges életmód megvalósítása viszont 100%-ban a munkavállalóra hárul.

        A szemölcs és eltávolítása, kezelése

        A szemölcs kezelése elsősorban bőrgyógyászati feladat. A drogériákban kapható szemölcsirtó készítmények csak ideiglenesen csökkentik a szemölcs méretét, a végleges megoldást a szemölcs eltávolítása jelenti.

        Hogyan működik a spermabank?

        A spermabank olyan intézet, ahol a hímivarsejteket lefagyasztják és fagyasztva tárolják későbbi felhasználás céljából. Spermabankhoz fordulhatunk akkor is, ha az andrológiai vizsgálat a férfi partnernél nem igazol hímivarsejtet. Ekkor a donoroktól kapott spermiumot használhatjuk fel.

        Fagyasztott vagy friss: melyiket válasszam?

        Mindannyiunknak jól esik egy frissítő gyümölcs- vagy zöldségturmix, saláta vagy leves. A megannyi finom ételt a legjobb, ha frissen készítjük el, ám gondolni kell a hidegebb napokra is, ezért lehet kiváló megoldás a gyorsfagyasztás.

        Fagyasztásos terápia szemölcs ellen

        Egy holland tanulmány szerint a közönséges szemölcs kezelésében – melyet eddig csak az esetek közel felében sikerült gyógyítani – a leghatásosabb a fagyasztásos eljárás (krioterápia), mely jobb, mint a szalicilsav és más eddig alkalmazott módszerek.

        A vékonyszálú haj formázása

        A vékonyszálú haj nem feltétlenül jelent zsíros hajat, bár mindkét típusnak hasonlóak a rossz tulajdonságai. Nehezen formázhatóak, a fejre lapulnak, nehéz őket kezelni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA