Az agyhártyagyulladás

Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás a legismertebb. Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik.

Az agyhártyagyulladás a lágy agyburok gyulladásos betegsége. Az antibiotikumok feltalálása előtt a betegség gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű volt. Lefolyás szerint lehet heveny vagy krónikus, illetve a kórokozótól és a szervezet szöveti és sejtszintű reakciójától függően különböző típusú, úgymint gennyes, savós vagy tuberkulózisos eredetű.

A baktériumok okozta, gennyes agyhártyagyulladás kiemelt jelentősége abból adódik, hogy a betegség nagyrészt egészséges személyeket támad meg.

A betegség igen súlyos lefolyású, helyrehozhatatlanul károsíthat idegrendszeri funkciókat, és néhány kórokozó esetén a célzott antibiotikumkezeléssel sem csökkenthető a halálozás megfelelő mértékben.

Ugyanakkor éppen ezen kórokozók ellen hatékony védőoltással rendelkezünk, ami minden lehetséges fórumon propagálandó.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fertőzés kialakulása és tünetei

A fertőződés leggyakrabban úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be. A fertőzés tehát egyértelműen légúti, a baktériumok cseppfertőzéssel terjednek emberről emberre. Nem betegszik meg azonban mindenki. A Pneumococcus és a Haemophilus influenzae a bakteriális arcüreg- és tüdőgyulladásoknak is a leggyakoribb okozója.

A bakteriális agyhártyagyulladás kezdeti tünetei lehetnek általánosak: levertség, étvágytalanság, láz. Ezután következnek az idegrendszer izgalmi jelei és a gyulladásos agyödéma következményei: fejfájás, hányinger, hányás, tarkókötöttség, aluszékonyság, ingerlékenység, tudatzavar, görcsök, bénulások, kezeletlen agyödéma esetén halál. Csecsemő- és öregkorban az izgalmi tünetek mérsékeltebbek lehetnek, vagy hiányozhatnak. Súlyos esetben a Meningococcus jellegzetes, bevérzéses bőrjelenséget produkál.

Megelőzés, gyógyulás

A Haemophilus influenzae ellen csecsemőkorban kötelező a védőoltás, ami egy másik életveszélyes betegség, a gégefedőgyulladás ellen is véd. A Pneumococcus és a Meningococcus ellen is hatékony oltóanyagokkal rendelkezünk, azonban ezek hazánkban jelenleg önkéntesen, térítés ellenében választhatóak. A védőoltásokkal kapcsolatban a házi gyermekorvos, családorvos vagy a területileg illetékes Védőoltási Tanácsadó szakrendelés nyújthat tevőleges segítséget.

Fertőzés esetén csak a korai felismerés és az időben elkezdett célzott antibiotikumkezelés és intenzív ellátás mentheti meg a beteg életét és életminőségét. Maradványtünetként halláskárosodás, mentális és magatartásproblémák, az agyvíz keringési zavara, agytályog, végtagbénulások, mozgászavarok és más idegrendszeri eltérések jöhetnek létre. A beteg követlen környezete antibiotikum adásával megvédhető a fertőzéstől.

(Dr. Gócs Viktor, infektológus)