Kötelezően ajánlott védőoltások iskoláskorban

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet az iskoláskorban kötelezően ajánlott oltások? Cikkünkben ezekről lesz szó.

Arról, hogy hogyan történik egy iskolai kampányoltás megszervezése, mikor nem oltanak be egy gyermeket, és hogy melyek a kötelező védőoltások iskoláskorban, ide kattintva olvashat. Jelen cikkünkben a kötelezően ajánlott védőoltásokról lesz szó.

Milyen betegségek ellen nyújtanak védelmet a kötelezően ajánlott kampányoltások?

Humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás

Ezt az oltást két részletben, az általános iskola VII. osztályos tanulói kapják – októberben és áprilisban.

A humán papillomavírus (HPV) okozta megbetegedések megelőzésére két készítmény áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag különböző HPV típusok ellen véd:

• Cervarix: 16 és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd.
• Gardasil 9: 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típus okozta elváltozások ellen véd. Fiúknál is alkalmazható.

Az oltási séma az oltandó személy életkorától függ az első oltás beadása idején. 2018-tól a kibővített, 9 komponensű Gardasil 9 oltóanyagot kapják a 12-14 éves lányok iskolai oltás keretében, a 9-26 éves fiúk oltására is alkalmas a Gardasil 9. Csak 15 éves korig adható két dózisban az oltóanyag, legalább 5 hónap időközzel, idősebb korban három adag szükséges.

(Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni. Ebben a 3 adagos oltási sémában különbözik a két típusú oltás, ezzel kapcsolatban kérjen segítséget a gyermekorvosától.)

A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is alkalmazhatók. A védőoltás beadása előtt HPV-szűrővizsgálat nem szükséges. A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak, vagyis nem gyógyítják a már kialakult betegséget. A védőoltás a rendszeres méhnyakszűrést nem helyettesíti.

Bővebben A HPV elleni védőoltás

A HPV okozta betegségekről röviden:

• A humán papillomavírusok családja igen nagy, több mint 100 típusa ismert. A bőr, a szájüreg, a végbélnyílás és a nemi szervek hámrétegében szaporodnak. A vírusok a fertőzött területek érintésével, összedörzsölésével és – feltehetően – eszközökkel és tárgyakkal is átvihetők egyik emberről a másikra. A HPV a szexuális úton is terjedő vírusok közé tartozik, mint például a herpesz, a hepatitisz B (HBV) és a HIV.
• A „nem rákkeltő” HPV-típusok szemölcsöket okoznak a bőrben (talpon, tenyéren) és a külső nemi szerveken (kondilóma). Ezek jóindulatú, de igen makacs elváltozások és gyakran visszatérnek. A kezelések hosszú évekig tarthatnak és kellemetlenek.
• A HPV „rákkeltő” típusai (gyakorisági sorrendben: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) a nemi szervek és a végbél hámjában felszínes fertőzést, idővel rákos elfajulást is képesek létrehozni. A gyakori partnerváltás, a hormonkészítmények, a dohányzás és az immunrendszer gyengesége növelik a kockázatot. A szexuális életet élő nők 80%-a átesik a nemi szerveket érintő HPV-fertőzésen. Az első fertőzés a szexuális élet megkezdése után, általában 15-24 éves kor között fordul elő. A HPV-fertőzések 90%-a az immunrendszer segítségével magától meggyógyul. A fertőzöttek kb. 10%-ánál tartós fertőzés alakul ki, ami több év alatt rosszindulatú daganattá fajulhat.
• A HPV szerepét bizonyították a férfiakban a pénisz-, a végbélnyílás- és a szájüregi daganatok jelentős részében. Az óvszer használata, a partnerhez való hűség és a tisztálkodás hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. A védekezés új lehetősége a védőoltás.

Ez is érdekelheti A HPV és a méhnyakrák kapcsolata

Meningococcus-fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés) elleni oltás

A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. Az oltási séma csoportonként, korosztályonként és oltóanyagonként változik. Mindenképpen kérjük ki gyermekháziorvosunk véleményét ezzel kapcsolatban!

A B csoportú meningococcus elleni vakcina térítés ellenében hozzáférhető (patikai forgalomban van, kb. 100 ezer Ft-ba kerül).

(A C csoportú meningococcus baktérium ellen térítésmentesen oltják a csecsemőket 2., 4. hónapos korban és – egy éves kor után – általában 15 hónapos korban. A 4 hónaposnál idősebb csecsemők, a gyermekek, a serdülők és a felnőttek egyszeri alkalommal oltandók. Konjugált meningococcus C vakcinával egyéves kor alatt alapimmunizált csecsemőt a 2. életév folyamán javasolt emlékeztető oltásban részesíteni, legkorábban az alapimmunizáció befejezése után 6 hónap múlva.)

A nyitottabb életmódúaknak, külföldi tanulmányokat folytatóknak vagy nemzetközi oktatási intézménybe járóknak a négykomponensű oltóanyag (ACWY) és a B csoport elleni oltás adása is javasolt. Előbbivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy többféle oltóanyag áll rendelkezésre (pl. Nimenrix, Menveo), különböző oltási tervvel.

Ezeket az oltásokat is a felkar izomzatába kapják a gyermekek. A beadás helyén átmeneti fájdalom, bőrpír jelentkezhet. Láz és általános tünetek: étvágytalanság, aluszékonyság gyakrabban jelentkezik. Igen ritkán fejfájás, tarkókötöttség, csillapíthatatlan sírás, idősebbeknél izületi fájdalom előfordulhat, minden káros következmény nélkül.

A meningococcus okozta betegségekről röviden:

A meningococcus-fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza. Leggyakoribb formája a járványos agyhártyagyulladás. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Magyarországon évente 50-70 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozóhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségekben (óvoda, iskola, kollégiumok, laktanya, diszkó, szórakozóhelyek) könnyen terjed a járvány, emiatt a fertőzés kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.

A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A betegeknek azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatukat és kezelésüket kórházban végzik. A betegség védőoltással megelőzhető.

Bővebben A meningococcus által okozott járványos agyhártyagyulladás megelőzése

Kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, tavaszi-nyári encephalitis) elleni védőoltások

Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban (FSME-Immun, Encepur). Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 5-12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges.

Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni, vagyis a kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozíció) előtt. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen! A kullancs által terjesztett betegség átvitele jelentősen csökkenthető, ha a kullancs csak rövid ideig van a bőrben (kullancsvizit kirándulások után!).

Ez is érdekelheti Hogyan kerüljük el a kullancscsípést gyerekek esetében? | Kullancs elleni védőoltás

Kullancscsípést követően csak egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot. Oltási reakció: helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás lehet. Egy évesnél fiatalabb korban nem adható be az oltás!

A kullancsencephalitis-ről röviden:

A kullancsok a bőrbe fúródva, vérszívás közben bejuttatják a vérkeringésbe váladékukat, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. A kullancsencephalitis nagyrészben szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően, április-májusban és augusztus-szeptemberben tapasztalható halmozódása. Magyarországon az Északi-Középhegység és a nyugati megyék tartoznak a leginkább fertőzött területek közé. A megcsípett emberek egyharmadánál az 5-14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A betegség védőoltással is megelőzhető.

Bővebben A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás: kullancsencephalitis

Influenza elleni védőoltások

Az influenza megelőzésének leghatásosabb eszköze a védőoltás. A vírus gyakran változtatja a szerkezetét, ezért az oltás csak abban az évben nyújt védelmet, amelyikben az oltóanyagot előállították, tehát évenként meg kell ismételni az influenza elleni oltást. A megbetegedés megelőzésére három készítmény áll rendelkezésre: a Vaxigrip Tetra, a 3Fluart oltóanyag és a Fluenz Tetra. (A pontos oltási sémával kapcsolatban keresse fel gyermekháziorvosát.)

Az influenzavírus járványosan terjed, súlyos megbetegedést okozhat – gyermekkorban is. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan szükséges védőoltással védekezni. Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. A hazánkban hozzáférhető oltóanyagok élő kórokozót nem tartalmaznak, az oltott egyén oltástól nem betegedhet meg.

Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyosságának, valamint a halálozások számának csökkentése érdekében legalább a fokozottan veszélyeztetettek kockázati csoportjait javasolt oltani az alábbiak szerint:

• Hat hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitettek
• 60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül

Az influenza betegségről röviden:

Jellemzője a hirtelen kezdet, a magas láz, száraz köhögés, elesettség és végtagfájdalmak. Gyakori tünet a fejfájás, torokfájás, kötőhártya-belövelltség és nátha, de a nátha önmagában nem influenzára jellemző tünet. Gyermekkorban a betegség nem ritkán gyomor-bélpanaszokkal kezdődik (hasfájás, hányás, olykor hasmenés is). Az influenza az esetek többségében egy héten belül magától gyógyul, arányában ritka, de összességében nagyszámú a kórházi kezelést igénylő betegek száma. Fokozottan veszélyeztetettek a csecsemők és az idősek. Halálos kimenetelért legtöbbször bakteriális felülfertőződés (többségében pneumococcus) okozta tüdőgyulladás a felelős. Az áldozatok többsége 65 éves kor feletti, illetve más kockázati csoportba tartozik: krónikus szív- vagy tüdő- (ritkábban vese- vagy máj-) betegségben szenved, cukorbeteg vagy súlyosan elhízott, ugyanígy bármilyen eredetű immunhiányos állapot (pl. rosszindulatú daganatos betegség, immunműködést csökkentő kezelés stb.) is fokozott kockázattal jár. Fokozott a kockázatuk a terhes asszonyoknak is. Előfordul az is, hogy minden ismert kockázati tényező nélkül, egyébként egészséges felnőttben lép fel az életveszélyes tüdőgyulladás. Ilyenkor általában közvetlenül a vírusfertőzés a felelős a szövődményért.

Ez is érdekelheti Mit tegyünk, ha influenzás lett a gyermekünk?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

• A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2022. évi védőoltásokról
• Hungary: Recommended vaccinations 2022 (Vaccine Scheduler, European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC))