Patológia és ami mögötte van
megjelent:
Ha egy átlagember meghallja a patológia szót, azonnal a boncteremre gondol, pedig ennél sokkal többről van szó... Legtöbbször daganatos betegségek kórismézésében vesznek részt, de sok egyéb más betegség feltárásánál is fontos a szerepük.
A patológia területei |
|
A patológusok egyik legfontosabb feladata továbbra is a természetes körülmények miatt kialakult betegségekben elhunytak boncolása és a halál okának megállapítása. Bár a boncolások száma az utóbbi években csökkent, jelentőségéből semmit sem veszített.
Többi feladatukban az élő ember felé fordultak, de ez legtöbbször nem érzékelhető a beteg által, mivel nincs jelen a közvetlen orvos-beteg kapcsolat.
Szövettani vizsgálat és a diagnosztikában játszott szerep
Ide tartozik a szövettani vizsgálat, amikor is az élő emberből eltávolításra került szövetet, szervrészletet, szervet a patológus megvizsgál és ezáltal felállítja a diagnózist, amit a kezelőorvoshoz eljuttatva, az annak birtokában dönt a további kezelésről.
Mikor kötelező a boncolás? |
| Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás. >> |
Legtöbbször daganatos betegségek kórismézésében vesznek részt, de sok egyéb más betegség feltárásánál is fontos a szerepük, pl. gyulladások, anyagcserezavarok, májzsugor.
A szövettani vizsgálatok egy része műtét alatt zajlik, amikor is a patológus negyedórán belül diagnózist ad és a sebész ez alapján folytatja a műtétet.
Pl. emlőműtétek esetében ez dönti el, hogy szükség van e csonkoló műtétre. A patológus felelőssége igen nagy, mivel rövid időn belül, kiegészítő vizsgálatok nélkül kell pontos diagnózist adnia.
A patológia története |
| A patológia a görög pathos=fájdalom és logos=tudomány szavakból alakult ki, ez a tudományág a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. Korszerű patológiáról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk. |
Mikor a patológus veszi a mintát...
Az aspirációs (szippantásos) citológiai vizsgálatok járóbeteg szakrendelés formájában zajlanak, ilyenkor a patológus közvetlenül érintkezik a beteggel, mivel a mintavételt is ő végzi, leggyakrabban emlőből, pajzsmirigyből, megnagyobbodott nyirokcsomóból fecskendő és injekciós tű segítségével. Ez egy olcsó és gyakorlatilag veszélytelen módja a szöveti mintavételnek, mely gyors diagnózist is biztosít.
De a patológus nem csak a kórismézésben vesz részt, hanem a betegségmegelőzésben és a terápia felállításában is. Két nagy daganatszűrő program van, amelyben patológusok is részt vesznek, az egyik a méhnyakrák-szűrés, a másik pedig az emlőrák szűrés.
A terápiában pedig pl. az un. immunhisztokémiai vizsgálatokkal, melyek segítségével többek között előre lehet jelezni egy adott daganat kezelésre való érzékenységét és ezáltal a betegség kimenetelét.
A mai kor patológusa tehát igen sokrétű, szerteágazó munkát folytat, és ma már sokkal inkább gyógyító orvosnak tekinthető. Diagnózisa, véleménye, esetleg terápiás javaslata alapvetően meghatározhatja a beteg sorsát és jövőjét.
(WEBBeteg - Kelemen Dóra)
