Halott a családban - Ügyintézés és gyász

A híradások szinte naponta számolnak be halálesetekről, de vajon tudjuk-e, hogy mi a teendő, ha a környezetünkben történik a tragédia.

Amikor egy közeli hozzátartozó távozik az élők sorából, egyesek átmeneti vigaszt találnak abban, hogy elfoglalják magukat az elhunyttal kapcsolatos hivatalos teendőkkel, másoknak viszont csak fokozza a szenvedéseit a halottá nyilvánítás és a temetés megszervezésének procedúrája.

Halottvizsgálat - nem mindegy, hol fejezzük be földi pályafutásunkat

A törvény szerint a halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. Az ügyintézést befolyásolja az elhalálozás helyszíne. Ha egészségügyi intézményben történik a haláleset, akkor helyben a felvételi iroda állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt és a halál bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet.

Ha a tragédia otthon következik be, a háziorvos vagy a körzeti ügyeletes orvos állapítja meg a halál beálltát, és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ilyenkor a haláleset bejelentését követő hat órán belül az orvosnak meg kell jelennie a helyszínen. Az ő kötelessége az illetékes temetkezési vállalat értesítése is, hogy minél hamarabb (legkésőbb tizenhat órán belül) elszállítsák a holttestet.

A haláleset történhet közterületen. Ebben az esetben a rendőrséget kell kihívni a helyszínre, és ők értesítik az illetékes orvost, akinek soron kívül, de maximum két órán belül el kell végeznie a szükséges vizsgálatot. Ha egy magyar állampolgár külföldön hal meg vagy egy külföldi állampolgár Magyarországon, a temetkezési vállalat nemzetközi ügyintézői segítenek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Kórbonctani vizsgálat

A további kórbonctani vizsgálattól eltekintenek, ha azt nem tartja szükségesnek a halott kezelőorvosa és a patológus szakorvos sem. Ez általában akkor jellemző, ha a halál természetes eredetű, ha a halál oka egyértelműen megállapítható, és ha a kórbonctani vizsgálattól további lényeges információ nem várható.

„Az elhunytak kórboncolásának indokait és körülményeit az Egészségügyi Törvény idevonatkozó paragrafusai részletesen szabályozzák. A kórboncolást a kezelőorvos és a patológus hozzájárulásával lehet mellőzni. A hozzátartozó, amennyiben a döntés ellenére a mellőzéséhez – pl. vallási okok miatt – ragaszkodik, az egészségügyi intézmény vezetőjénél élhet a fellebbezés jogával. Ilyenkor az eset tárgyalása és elbírálása szakmai szempontok figyelembe vételével történik” - nyilatkozta Dr. Méhes Gábor egyetemi docens, a DEOEC Pathologiai Intézetének igazgatója. Ha az elhunyt még életében vagy a hozzátartozók a halál bekövetkezte után írásban kérik a boncolást, akkor azt minden esetben elvégzik. A részletes boncolási jegyzőkönyvet a kezelőorvos, illetve a kórházi osztály kapja meg, a hozzátartozónak írásban külön kell kérvényeznie, amennyiben ennek másolatára igényt tart.

Tiszteletben tartják, ha az elhunyt még életében tiltakozó nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy a halála után átültetés céljából ne távolítsanak el belőle sem szervet, sem szövetet. Amennyiben nem született ilyen bejelentés, és a hozzátartozók sem tesznek lépéseket ellene, megtörténhet a szervek és a szövetek eltávolítása attól függően, hogy milyen az állapotuk és a működőképességük.

Amikor baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság következménye a tragédia, mindig végeznek igazságügyi orvostani boncolást. Ilyen esetekben a temetéshez, a hamvasztáshoz be kell szerezni a rendőrség engedélyét.

Ha nem egészségügyi intézményben hunyt el az illető, és a halál beálltát követő tizenhat órán belül sem tudják pontosan meghatározni a halál okát, akkor a holttestet a legközelebbi boncolóhelyiség-csoportot fenntartó temetőbe vagy kórházi patológiai osztályra szállítják. A boncolást követően kiállítják a halottvizsgálati bizonyítványt, és a halott elvileg azonnal temethető.

Halotti anyakönyvi kivonat

Miután a hozzátartozó birtokába került az elhalálozási jegyzőkönyv, illetve a halottvizsgálati bizonyítvány egy példánya, megtörténhet a halotti anyakönyvi kivonat kiállítása, amely szükséges a temetés és a hagyatéki tárgyalás lebonyolításához.

Ezt az okiratot a haláleset helyszíne szerint illetékes önkormányzat anyakönyvi hivatala állítja ki. Így ha valaki nem a lakóhelyén, hanem egy másik településen hal meg, akkor a hozzátartozó annak a városnak a hivatalát keresi fel, függetlenül attól, hogy a temetés hol fog megtörténni.

A dokumentum kiállításához feltétlenül szükségesek az alábbi iratok:

• halottvizsgálati bizonyítvány
• elhalálozásról szóló jegyzőkönyv (ha az illető egészségügyi intézményben hunyt el)
• az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
• az elhunyt személyi igazolványa
• az elhunyt lakcímet igazoló hatósági igazolványa
• ha az elhunyt házas volt, a házassági anyakönyvi kivonata
• ha az elhunyt elvált volt, a válást igazoló okirata
• ha az elhunyt özvegy volt, a korábban elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

Ha nem áll rendelkezésre valamelyik okirat, nem kell kétségbe esni, a hiányzó irat pótolható, mert az illetékes hivataltól másolatot lehet kérni.

A temetés megszervezése

Annak kell gondoskodnia a temetésről, akit az elhunyt a végrendeletében arra kötelez. Gyakran hiányzik ez a végintézkedés, ilyenkor az elhunyt élő házastársára vagy élettársára hárul a feladat. Ha valaki a temetést szerződésben vállalja, illetve a törvényes öröklés rendje szerint hozzátartozója a halottnak, szintén köteles gondoskodni a végtisztesség megadásáról.

A temetés intézőjének több kérdésben is döntést kell hoznia. Meg kell határoznia a temetési helyet, és ki kell választania a temetés módját. Vagy a hagyományos földbe temetés mellett dönt, vagy hamvasztásos temetést kér. Utóbbi esetében általában végeznek boncolást, és ilyenkor a halottvizsgálati bizonyítványon szerepelnie kell a hamvaszthatóságot igazoló záradéknak. A szertartás megvalósításakor a végrendeletben előre megfogalmazott igények, illetve a hozzátartozók kérései alapján járnak el.

(WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra)